Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Hogyan írjunk izgalmas blogposztot? 8 tutibiztos tipp!

Egy izgalmas cikkre hívták fel a napokban a figyelmemet. Az írás célja, hogy bemutassa az olvasóknak azokat a(z alantas) trükköket, amelyekkel a cikkek írói elérik, hogy rákattintsunk a tartalmukra az interneten, sőt, el is olvassuk azokat, még akkor is, ha nincs semmi hasznos bennük számunkra.

Miután végigolvastam a bejegyzést, rájöttem, hogy valójában nem is az olvasóknak szól, hanem az íróknak, miközben cinkos módon összekacsint velük. Ráadásul maga a cikk is él minden általa bemutatott trükkel. Ügyes.

Röviden, mit csináljunk, ha szeretnénk egy minél több olvasót vonzó blogposztot írni? Íme, a 8 trükk:

  1. Jól meg kell magyarázni valamit. Ha már a poszt címében az szerepel, hogy „hogyan”, „miért”… nagyobb valószínűséggel kattintanak rá és olvassák el azt. (Csak tessék megnézni ennek a bejegyzésnek a címét. Na, ugye! Működik.
  2. Kérdezni kell. A kérdések kíváncsiságot keltenek. (Megint kénytelen vagyok visszautalni a bejegyzés címére.)
  3. Adjunk hozzá egy számot. Az olvasók szeretik a listákat. (És megint csak a cím.)
  4. Ígérjük le a csillagot az égről. Ha azt ígérjük, hogy valaki tuti sikeres lesz attól, amit kínálunk neki, könnyebben adja a fejét az olvasásra. (Ígérem, utoljára említem a bejegyzés címét.)
  5. Legyünk negatívak. Egy ízes káromkodás is megteszi a címben, aztán a tartalomban. Erre a szintre már én sem aljasodtam le. De megtehettem volna, a fenébe is, ha bátrabb vagyok!
  6. Fokozzuk a tempót és adjunk hozzá felesleges mellékneveket. A legeslegrégebbi trükkök egyike, de az emberek szeretik a fokozást.
  7. Hivatkozzunk (szak)tekintélyre! Lehet szakértő, vezető, vagy akár celeb. A lényeg, hogy legyen, aki felnéz rá. Sőt, a legjobb, ha a tudományt hívjuk segítségül. És akkor adjunk hozzá számot is (3-as pont)! Például egy jó címmel 80%-kal valószínűbb, hogy ugyanazt a cikket végigolvassák az olvasók.
  8. Kombináljuk az előző hét pontot! Az az igazság, hogy külön-kölön minden pont szánalmasan átlátszó. Együtt vagy megfelelően kombinálva viszont védtelen velük szemben az olvasó.

Persze akár vissza is fordíthatjuk a dolgot az írók nyelvéről az olvasóéra: kedves olvasó, ha rendszeresen ezeket a trükköket látja egy blogon, portálon, újságban, akkor biztosan tudhatja, hogy csak a forgalomszámláló pörgetésére használják. Ettől még élvezheti, amit olvas, de ugye milyen jó érzés, hogy nem tudják az orránál fogva vezetni?

Pintér Robesz

0 Tovább

Mondd, Te mit választanál? Tabletekről szubjektíven

Google Nexus, iPad Mini vagy Microsoft Surface RT? Esetleg Kindle Fire? Megjelent a tabletek új generációja, még élesebbé válik a harc az android és az iOS között és a Microsoft is helyet követel magának ezen a piacon saját, tabletekre szánt operációs rendszerével, a Windows RT-vel. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy aki mostanában tervezi egy tablet beszerzését, az mi alapján válasszon? Szubjektív mérlegelés következik a tabletekről és a választási szempontokról.

A kiindulópont természetesen az legyen, ha tabletet választunk, hogy egyáltalán mire szeretnénk használni a készüléket Ne vakítsanak el minket a cégek csábító kütyüi, meglehet, hogy nem is tabletre, hanem ennél kisebb vagy nagyobb kijelzővel rendelkező készülékre van igazándiból szükségünk (okostelefonra vagy laptopra). Nagyon fontos, hogy a tabletek a számítógépekhez képest ma még kivétel nélkül kompromisszumot jelentenek. Az új Alkotmányt leszámítva például kevés olyan szöveget írtak még tableten, ami lényegesen hosszabb lett volna, mint egy alapos bevásárlólista vagy egy ömlengős e-mail. A tabletek elsősorban tartalom fogyasztására és annak megosztására jók. A Microsoft Surface ígérete, hogy egyesíti a laptop és a tablet előnyeit, az első tesztek alapján biztosan nem igaz az ARM-os gépekre szánt Windows RT-re. Ez ugyanis nem képes a „hagyományos” Windows programok futtatására vagy huzamosabb munkára. És ezzel el is jutottunk a következő szemponthoz, ami nálam a funkcionalitás, vagyis, hogy egyáltalán mire használható az adott tablet platform. Nem biztos ugyanis, hogy arra szánták, amire használnánk, ideális esetben persze a vágyaink és a lehetőségek találkoznak, de nem árt előre mérlegelni még a tábla beszerzése előtt. Ebből a szempontból jelenleg az iPad van a legelőnyösebb helyzetben a 275 ezer, kifejezetten tabletre optimalizált alkalmazással. Ezt követi az android, leginkább még okostelefonos alkalmazásokkal, amelyek a tableten is elfutnak (legtöbb esetben probléma nélkül – mint több androidos tablet tulajdonosa ezt nyugodtan kijelenthetem). Majd a már említett Windows RT következik, ahol év végére – kincstári optimizmus – már több tízezres alkalmazás portfóliót ígér a Microsoft. Ha azonban az első tesztekből indulunk ki – például a szinte használhatatlan Kindle alkalmazással, vagy a rendszeres „lefagyásokkal” – akkor a Surface és a Windows RT ezen a fronton még jelentős javulásra szorul, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A következő szempont a választásnál a képernyőméret és az azzal szorosan összefüggő hordozhatóság. Ez persze kapcsolatban van a használhatósággal is. Egy túl nagy táblát például kényelmetlen lehet elővenni tömegközlekedés közben, de ha úgysem tervezünk gyakran ilyet, akkor számunkra ez elhanyagolható kérdés. De a nagy és nehezebb tábla egyszerű kanapészörfölés közben is kényelmetlen lehet tartós használatra, egyszerűen azért, mert elfáradunk a folyamatos kézben tartásától. A nagyobb tablet azonban alkalmasabb videó nézésre vagy, ha fényképeket szeretnénk mutogatni rajta, esetleg üzleti tárgyalásokon anyagokat prezentálnánk vele. Ebből a szempontból az android és most már az iPad is rendelkezik kisebb (7-8 col közötti) és nagyobb (9-10 col körüli) kijelző méretű készülékekkel. A Microsoft Surface egyelőre csak a nagyobb méretben érhető el, de elképzelhető, hogy más gyártók kirukkolnak kisebb tablettel is hamarosan.

A végére hagytam az egyik legfontosabb szempontot, ez pedig a pénztárcánk vastagsága. Ha csak a bevezetőben említett gépeket nézzük, akkor ár-értékben az androidos tabletek verhetetlenek, majdnem hogy profit nélkül, anyag áron „vágják hozzánk” a Nexust vagy a Kindle Firet. Ennek oka, hogy részben piacot akarnak a gyártók maguknak, részben, mert nem a vason, hanem később a tartalmon csinálnak bevételt. (Utóbbi Magyarországon sajnos korlátozottan igaz, magyar piacon a beépített zenei, filmes vagy könyves szolgáltatások csak korlátozottan vagy sehogy sem érhetők el az androidnál vagy az Amazonnál, sajnos.) Árban az iPad is előrukkolt a mini révén egy, a korábbinál sokkal kedvezőbb ajánlattal, idehaza a lélektani 100 ezer forintos bruttó áron már hozzá lehet férni a legolcsóbb almás tablethez. A legmagasabb árat pedig a Surface-nél találjuk, ahol az 500 dolláros induló ár egyáltalán nem nevezhető dömpingárnak, amivel a piacot le szeretné tarolni a redmondi gyártó. A teljes funkcionalitást ígérő, várhatóan januárban megjelenő Surface Windows 8-as tablet / laptop hibridje pedig még ennél is drágábbnak ígérkezik (hivatalos ára még nincs).

Persze a választásnál felmerülhetnek további szempontok is, mint amilyen a kiegészítők hozzáférhetősége, a háttértár mérete, a kamera megléte és minősége, vagy, hogy csupán wifis vagy mobil nettel is rendelkező modellről van-e szó. A legfontosabbak szerintem azonban a fentebb említettek. 

Pintér Robesz

2 Tovább

Tanulj ingyen az interneten!

Az internet egyik hatalmas előnye, hogy számos esetben ingyen lehet hozzáférni a világ legjobb tartalmaihoz. Nincs ez másként akkor sem, ha tanulni szeretnénk valamit. A No Excuse List szedte össze ebben a listában, hogy hol érdemes nekikezdenünk. A már ismertebb forrásokon túl, mint amilyen a Wikipédia, a Khan Acedamy vagy a TED, kevésbé ismert, de igen hasznos anyagokra találhatunk így rá.

Jó böngészést és tanulást!

Pintér Robesz

1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek