Sorozatunk harmadik részéhez érkezett: Videoton - erről a cégről a 80-as években egy kiváló focicsapat, TV-k és HiFi-k jutottak az emberek eszébe.
Aki "közelebb volt a tűzhöz", az tudhatta, hogy nagy hadi gyártóról és szállítóról van szó, sőt nagy informatikai rendszerekhez terminálokat és egyéb eszközöket is készítettek. Így merülhetett fel a gondolat, hogy ha ennyire felkészült cégről van szó, miért is ne szálljanak bele a világon mindenütt virágzó házi-számítógép üzletbe, főleg úgy, hogy az iskolaszámítógépesítés több ezer fix megrendelést jelenthetett? A Videoton nagy volt, erős volt, voltak gyártási tapasztalatai - logikusnak tünt a lépés.
Ha nincs saját, akkor licenceljünk
Nem lehet tudni, kinek az ötlete lehetett, mindenesetre mai szemmel nézve is jó döntés volt: ahhoz, hogy korszerű készüléket gyárthassanak két út lehetséges: fejleszteni egyet ennek minden buktatójával, illetve megvásárolni a licencét egy már létező készüléknek, amelyről tudni lehet, hgoy világszinvonalú. Ez utóbbi történt, a múlt héten bemutatott Enterprise 64/128-at fejlesztő cég egyik régebbi modelljét vették meg, ez alapján készült a Videoton TV Computere. Természetesen a terveket előbb át kellett állítani hazai viszonyokra és alkatrészkre (akkortájt a keleti blokkban még a licencelt, vagy "ellopott" technológiák elérhetősége sem volt garantált - magyarán mindennapos volt az alkatrészhiány).
Az Elan 64 (ez volt az Enterprise közvetlen elődje) és a TV Computer konstruktőrei gyakorlatilag napi kapcsolatban álltak egymással, így elméleti síkon igencsak hasonló tudású készülék jött létre - ami azonnal feltünő különbség az nem más, mint a processzor órajele, hsizen az Enterprise-ban 4MHz-en, míg a TV Computerben 3,125 MHz-en ketyegett a Z80 (később Z80A). Az átalakítás és a "magyarítás" sajnos komoly áldozatokkal járt. Hogy miért? Mert a TV Computer alkatrészei java részt gyönge minőségűek voltak: a joystick hamar letört, a műanyag ház recsegett, a forrasztások néha elengedtek, vagy gyárilag hiányoztak - rengeteg volt a minőségi reklamáció a forgalmazás megkezdése után.
Mégiscsak egyedi?
Ennek ellenére léteztek olyan dolgok, amelyekben a TV Computer egyedi volt. Elsőként a magyar billentyűzet, illetve a gyárilag beépített magyar karakterkészlet. Másrészt a négy bővítőhely, ami igencsak ritkaságnak számított a 80-as években. S volt egy harmadik dolog, amely inkább hátrány volt, mint előny: a gép ugyanis legfőképp kazettás magnó használatára készült, de a BRG legendás MK27-ese nem volt a csúcsok csúcsa az akkortájt forgalmazott Polimer szalagokról nem is beszélve. Elvileg a készülék önmagában nem kezelt lemezes egységet - azonban létezett ilyen, amely saját operációs rendszert hordozott (kettőt is voltaképpen, hiszen képes volt PC-s floppykat is olvasni). Nagyon sok hardver-kiegészítőt fejlesztettek idehaza a TV Computerhez: hangdigitalizálót, memóriabővítéseket, hálózati csatlakoást, illetve ezt vezérlő egységet stb.. A gép 3 változatban került forgalomba: a 32K, ahogy a neve jelzi egy 32 kilobyte memóriás, BASIC 1.2-es gép volt. A 64K csak a memória méretében különbözött az előzőtől. A 64K+ modellbe, amely az iskolaszámítógép programon indult, már továbbfejlesztett BASIC 2.2 volt található. A televízióhoz/monitorhoz az antennán, RGB kimeneten és kompozit kimeneten át is lehetett csatlakoztatni.
Forgalmazás és bukás
A TV Computer 1984-re lett kész és meg is jelent a Centrum Áruházakban, potom 12800 forintért - ez akkortájt egy tanár három havi fizetésének felelt meg (Életem első fizetése 1984 októberében 3100 forint volt). A BRG magnót 2900 forintért lehetett kapni. Ilyen áron a magán-vásárlókat kevésbé érdekelte, igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy külön TV-műsor indult (saját könyvvel) a TV Computer BASIC-jének elsajátítására. Az interneten fellelhető adatok szerint állami megrendelésre mintegy 12000 darab készüléket adtak el, 1988-ig, ezek közül 3000 db 32K-s, és 9000 db 64K-s volt. Magánemberek részére a Centrum Áruházak forgalmazta 14-16000 forint körüli áron: 40-50 programot is árultak hozzá, amely között volt szövegszerkesztő, levélnyilvántartó, CP/M operációs rendszer, FORTH programozási nyelv stb.
A rengeteg meghibásodás hatására a Novotrade nem vállalta a gép szervizelését és a programfejlesztés is akadozott rá. Ugyan készült a TV Computerhez Spectrum emulátor hardver, azonban csak egy darab példányban, házilag: ennek gyártására nem került sor. A Videoton az évek alatt nem tudta csökkenteni az előállítás költségeit, így mivel a TV Computer nem volt kompatíbilis sem a Spectrummal, sem az Enterprise 128-al és a Novotrade ellenérdekelt volt a programfejlesztésben (jóval nagyobb bevétele volt a Commodore fejlesztésekből, sőt később ők hozták be Magyarországra az Enterprise 128-at) a készülék szép lassan támogatás nélkül maradt, gyártása megszünt. Bukását többek között egy másik magyar számítógép, a jövő héten bemutatásra kerülő Primo is okozta, bár az okok közül többet is felsoroltunk. Manapság a TV Computer minden retro gyüjtő kollekciójának értékes darabja, egy-egy ép példány igazi ritkaságnak számít.
Műszaki adatok:
Processzor: Z80 / 3,125 MHz
ROM: 20 kbyte BASIC+OS (max. 24 kbyte-ig)
RAM: 32 kbyte vagy 64 kbyte
Video RAM: 16K (A 64K+-ban 64K)
I/O ROM-RAM: maximum 4db kártyáig (32K vagy 64K)
Szöveges mód: 64 x 24 karakter
Grafikus módok: 128 x 240 /16 szín (24x16 karakter) (GRAPHICS 16)
256 x 240 / 4 szín (24x32 karakter) (GRAPHICS 4)
512 x 240 / 2 szín (24x64 karakter) (GRAPHICS 2)
Hang: 1 csatorna 12 bites programozható lánc /195812,5 Hz/
Billentyűzet: 57 nyomógomb, 9 funkció billentyű
Botkormány: Beépített, a gépen két botkormány port is található
Kimenetek: TV kimenet PAL (25-40 csatorna közt), hangvivő képvivő + 6,5 MHz, FM
RGB kimenet - 75 Ohm 1,4 Vpp
Magnó csatlakozás - 200mVpp
Centronics port
2 x joystick csatlakozó
cartridge csatlakozó (max. 16 kbyte)
4 x bővítő csatlakozó (max. 8 kbyte ROM egyenként)
BASIC: TVC Basic V1.2 (64K+ modellnél TVC Basic V2.2)
Dragon György
(Eredeti közlés: 2012. május 20., GameStar Online)
Utolsó kommentek