A tudományos, szakmai előadásokat gyakran kíséri valamilyen szemléltetés. Jól megszoktuk ezt az iskolában, amikor az órákon személtető eszközöket mutatott a tanár. Manapság már egyre gyakoribb a számítógépes kivetítéssel kísért infografikai szemléltetés. A szó jelentése teljesen egyértelmű, hiszen az előtag az információ rövidülése, a grafika pedig már megszokott és ismerős.
Az infografika tehát olyan – jellemzően, de nem törvényszerűen – digitális technikával létrehozott, előadást kísérő grafikai, ábrázolási mód, amely során az ábrák az előadás lényeges információit jelenítik meg vizuális formában. Az infografika tehát egy modern szemléltetési mód.
A kivetítéssel, grafikai elemekkel kiegészített előadásokban voltaképpen vizualizált párbeszéd jön létre a hallgatóság és az előadó között. Ennek az az egyik következménye, hogy egyre nagyobb szerepet játszik a kreatív képi kifejezésmód a tudományos, szakmai előadásokban. Sőt ma már szinte íratlan szabály, hogy minden tudományos előadást videóval, diavetítéssel, prezentációval kísérünk, és ezek a vizuális elemek minél kreatívabbak, összetettebbek legyenek. Ezért van óriási sikere a Prezi.com nevű kreatív prezentációs technikának, és ez a remek magyar kezdeményezés már nemzetközi környezetben is igen népszerű, mint ahogy arról már korábban írtam a saját blogomban is.
Miért is ragaszkodunk az adatok vizualizálásához? Ahhoz, hogy adatokból ne csak számokat, hanem ábrákat is készítsünk? Ezekre a kérdésekre találunk választ a http://www.slideshare.net/Facegroup/10-reasons-why-we-visualise-data címen található videoblogban. Itt idézik William Playfairt, aki a statisztika grafikai módszereit alapította meg, és 1805-ben írta, hogy amit ki lehet fejezni számokkal, azt valószínűleg ki lehet fejezni ábrákkal, vonalakkal is. Találó mondás!
Az adatvizualizálás egyik oka a fent megjelölt blog szerint, hogy az ábráknak van valami varázsa, vonzzák a tekintetünket, egy pillanat alatt képes megvilágítani egy grafikon az egész szituációt.
A grafikák lehetőséget adnak arra, hogy térben tájékozódjunk, vagyis a szemünket és a kezünket használjuk a gondolkodás, az adatértelmezés közben, és ez azért vonzó számunkra, mert a külvilágban is alapvetően térben tájékozódunk.
A formák, a felületek, a méretek és a színek tárgyiasítani tudnak elvont adatokat, és térben, vizuálisan könnyebb csoportosítani és összehasonlítani információkat, mint elvont módon.
A grafikonok, ábrák, infografikák a könnyű áttekinthetőségnek köszönhetően teret engednek a szabad asszociációknak, így anélkül, hogy a számadatokat kellene memorizálni, megfigyelhetjük az ábrázolt adatok közötti összefüggéseket.
Az infografikák újradefiniálják és új irányokba terelik az egész problémakört, ha egy grafikon és egy kép összekapcsolásával ábrázolunk egy adatsort, akkor az adatok és a kép közötti összefüggés anélkül vethet fel új asszociációkat, hogy mindezt ki kellene mondani, vagy direkt módon kellene utalni rá. És mindez erős interakciót igényel a befogadótól, márpedig az értelmezés során történő aktív közreműködés erősíti a befogadás hatékonyságát.
A jó grafikonok, diagramok, infografikák nem statikusak, nem állapotot írnak le, hanem folyamatosságot, dinamikát, az adatok összefüggéseit, kapcsolódásait ábrázolják. És ezt megint csak maga a befogadó értelmezi aktívan. Ehhez viszont fontos a hangzó szöveg és az ábrázolt szöveg, grafikon, ábra, rajz összhangja és aránya. Csak azt szabad ábrázolni, ami elhangzik szóban is, nem lehet ellentmondás az ábrázolás és a beszéd közt. Ráadásul nem szabad a hallás utáni értelmezés mellett az olvasás útján történő befogadást is nagyon igénybe venni, ugyanis a kettő együtt nem hatékony, nem tudunk egyszerre sokat olvasni és folyamatosan figyelni a beszélt szövegre. A rajz, az ábra viszont jól kiegészítheti a mondanivalót.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek