Netidők Blogtársaság

2013 őszén jelentek meg a magyar piacon a Firefox OS-t futtató okostelefonok, és az egyik szolgáltató ravasz telefonként hirdeti ezt a terméket. A szerkezet szellemes, mert a Firefox szimbóluma egy róka, és a róka legjellemzőbb tulajdonsága a ravaszság, tehát könnyen asszociálunk a ravasz szóról a rókára, a Firefoxra. Másrészt pedig a ravasz szóról könnyen asszociálunk az okos szóra, tehát a ravasz telefonról eszünkbe jut az okostelefon is.

Mindenesetre a ravasz és a róka szóalakoknak nyelvtörténetileg is közük van egymáshoz. Ennek a két szóalaknak ugyanaz a töve, egy ősi finnugor szóra vezethetők vissza, csak az egyikhez az –sz képző, a másikhoz a –ka kicsinyítő képző kapcsolódik. Még a középkorban is ravasznak hívták a rókát, és csak később jelent meg az állat jelentésének a jelölésére a róka szóalak.

Tehát a ravasz telefon reklámszlogen tartalmában és történetileg is ügyes alkotás.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Vajon ki válik vezetővé a mobil internet fejlődő világban való elterjesztésében? Ugyanis az előttünk álló évtized nagy üzlete egészen biztosan ez lesz. De én egyelőre mégis a fejlett világnak szánt csúcskészülékeket tapogattam meg. A nap nyertese a Samsung: öt Mobile Awards díjat zsebeltek be. Végül: a nyitottság és a sokszínűség már önmagában is érték, derült ki az egymással (hivatalosan nem) versenyző új mobilos oprendszerek vezetőinek esti előadásából. Sűrű volt a mai nap.

A második nap még korábban indult, mint a tegnapi, így már fél kilenc előtt a Firában voltam – mint kiderült túl korán, kilenc előtt ugyanis nem engedik be az embereket a kiállítócsarnokokba, csak a közlekedésre fenntartott folyosón lehet jönni-menni, illetve a konferencia helyszínéül szolgáló négyes csarnok előterében lehet megnézni azt a kevés kiállítót, aki ott van. Sebaj, kihasználtam az időt, hogy átnézzem a hátralévő programot, amire kiváló alkalmazást fejlesztett a GSMA (az MWC-t szervező nemzetközi mobiltelefonos szövetség). A mai program: hogyan csatlakoztatjuk be a következő 1 milliárd felhasználót, kik nyerik idén a (rekord számban kiosztott) Mobile Awards Ceremony-n a díjakat, végül, ki lesz méltó kihívója az androidnak és az iOS-nek a mobil okostelefon rendszerek új üdvöskéi közül (színpadon a Firofox OS, az Ubuntu és a Jolla). Érdekes napnak ígérkezett és úgy tűnt még arra is lesz idő, hogy kicsit kiszabaduljak a standok közé és végre kezembe kaparintsam az új csodákat (engem a Nokia, a Huawei és a ZTE érdekelt leginkább, a Samsungos készülékekhez külön látogatást tervezek).

A következő egy milliárd

A nap első plenáris konferencia eseménye a fejlődő világról és a mobil internetről szólt. Négy éven belül ez hatalmasabb üzlet lesz, mint a fejlődő világ, nem véletlenül figyelnek annyira erre a piacra a gyártók, de az első helyen kétségkívül a Nokia áll, elsősorban az Asha termékvonallal, illetve az igen olcsó telefonkészülékeikkel. De a mobil szolgáltatók – mint amilyen a Qtel csoport (hétfőtől Ooredoo) is érintettek a folyamatban, ugyanis ez a leggyorsabban növekvő mobilos régió a világon. Persze, hangsúlyozták, ez nem csak üzleti kérdés, hanem társadalmi és politikai is – elég csak a mobiltelefonok arab forradalmakban betöltött szerepére gondolni.

Az arab világban mindössze 13%-os az internet penetráció, amin csak mobil internettel lehet javítani. Ez nem öncél, mint kiderült 10% növekedés a mobil szélessáv penetrációban 1,38%-kal növeli a GDP-t – hangsúlyozta Nasser Marafih, az Ooredoo vezetője. A korlátok: a megfizethető készülékek és szolgáltatások, a szolgáltatókat terhelő magas beruházási költség (nehezebb lesz mobil szélessávot adni mindenkinek, mint alap mobil szolgáltatást biztosítani), technikai és kulturális sajátosságok (a MENA régióban 23%-os az analfabéták aránya). Végül helyi tartalomra és alkalmazásokra is szükség van.

Manoj Kohli, a Bharti Airtel vezetőjének előadásából az is kiderült, hogy az afrikai kontinens is kér a mobil internetből, sőt ez a folyamat már elkezdődött, a Facebook top 10 mobilos országa közül (ahonnan a legtöbben csatlakoznak a Facebook-ra mobilon) 7 afrikai(!). Fontos lenne azonban az is, hogy a helyiek megtudhassák, nem csupán Facebookból áll az internet.

Végül Stephen Elop, a Nokia vezetője izgalmas előadása végén levonta a konklúziót: a legnagyobb kihívás, hogy megfizethető áron, felhasználókra szabott, magas minőségű mobil internetes szolgáltatásokat nyújtsanak a felhasználóknak. Nehogy azt higgyük ugyanis, hogy az itt élő emberek kevesebbel is beérik – ráadásul nekik szinte csak mobilon lehetséges elérni a netet, ezért kiemelten fontos a helyi alkalmazások, tartalmak nyújtása is.

A Samsung ötször

A Mobile Awards Ceremony sajnos számomra csalódást keltő volt. Lehet, hogy naiv voltam, de arra számítottam, hogy legalább a shortlistre került döntősöket bemutatják pár másodpercben, de ha ezt nem is, a nyertesekről láthatunk valami videó ismertetőt. Sajnos gyakorlatilag ledarálták az egész eseményt, a kategória ismertetése után elmondták a jelöltek nevét, végül színpadra szólították a győztest, akivel fénykép készült és megköszönhette a kollégáinak és édesanyjának a támogatást. (Öröm az ürömben, hogy pendrive-on megkaptam az összes induló bemutatkozó anyagát.)

Azért a díjakból akadt néhány érdekes. A nap nyertese egyértelműen a Samsung lett, amely a 36 trófeából 5-öt vihetett haza. Egyet a kompakt fényképezőgép kategória megújításáért, egyet a Galaxy S3-ért, ami többek között az Apple iPhone 5 és a Nokia Lumia 920 előtt nyerte el a legjobb okostelefon címet 2013-ban. Mint legjobb gyártó is őket díjazta a zsűri. Végül két díjat kaptak az LTE hálózathoz köthető Smart LTE megoldásukért, ami elvitte a „szuperdíjat” is, a nagy cégek vezetőitől kapott elismerést (ők egyetlen céget, terméket, szolgáltatást díjazhattak az egész mezőnyből).

Egy díjat kapott a Nokia is, a feature telefon kategóriában (amiben a négy induló közül három a saját készüléke volt) – a díjat éppen akkor rakták a standon a dicsőségfalra, amikor ott jártam. A díjazott a Nokia Asha 305 lett.

A Nokia 2013-as Mobila Awards díja éppen kikerül a dicsőségfalra

Díjat nyert a Google és az Asus a Nexus 7-tel, mint 2013 legjobb tabletje. A mobil alkalmazások közül felhasználói kategóriában a Facebook nyert, üzletiben pedig az Evernote. A legérdekesebb díjazott kétségkívül a Coca Cola Chok Chok Chok kampánya volt, ezt inkább látni kell, úgyhogy mindenféle szószaporítás helyett ezt a videót ajánlanám.

Egy kis műanyag

Üssenek agyon egy féltégla méretű bunkofonnal, de nekem a Nokia standja tetszett a legjobban a gyártók közül. Meg is tudom indokolni, hogy miért: itt volt élet. A Nokia nagyon ügyesen, tematikusan szervezte meg a készülékei bemutatását, külön a fejlődő világnak szánt egyáltalán nem buta okostelefonok (Asha készülékek sora), külön a navigációnak, a játékoknak, a fényképkészítésnek, a zenehallgatásnak és a harmadik felektől származó programoknak. A kis tematikus szigetek 2-3 szimpatikus szakértőt kaptak (direkt nem írok hostesst, a cél nem a szexuális bevonzáson alapult – nem úgy, mint a ZTE standján, ahol lengén öltözött lányok tucatjai csalogatták az öltönyös látogató urakat). A Nokia csalafintán arra is figyelt, hogy fiúk és lányok, valamint a különböző rasszok is vegyesen legyenek képviselve a szakértők között.

Megnéztem egy Asha-t, ez a buta okostelefon, (szinte) mindent meg lehet vele csinálni, amit egy okostelefonnal. A 10 évvel ezelőtti Nokia 3650-esemhez hasonló érzés volt használni. Az 520 és a 720 is meggyőző, különösen az utóbbi. Erősen elgondolkodtam, hogy miért érdemes 920-at venni, ha a 720 feleannyiért közel ugyanannyit tud.

A Huawei standján is jártam, kipróbáltam az új üdvöskét az Ascend P2-est. Hát, nekem nem tűnt elég gyorsnak (állítólag a leggyorsabb készülék a világon). Sajnos wifi-t nem raktak rá, így böngészés közben nem tudtam kipróbálni. Az viszont kiderült, hogy videózáskor, fektetett módban iszonyú könnyű kikapcsolni a felvétel készítését egy rossz helyre rakott gombbal. Kár.

A ZTE-ről nem tudok nyilatkozni, a villódzó fényben úszó standon egyszerűen nem lehetett látni a telefonok kijelzőjét – szarvashiba. Az egyetlen, ami feltűnt, hogy ez volt az egyetlen hely, ahol lengén öltözött lányokkal próbálták eladni a készüléket, ahogy említette. Arra persze jó, hogy felhívja a figyelmet, de kétlem, hogy a lányok bármit is tudnának a készülékek jellemzőiről.

Végül a Motorola szinte elhagyatott standján is voltam, az éppen szemben lévő Nokiához képest óriási volt a kontraszt, ott vonatozó Nokiások, szobabicikliverseny turn by turn navígációval és élménybarlang, meg babzsák-sarok várta a nyüzsgő tömeget, a Motorola tere meg úgy nézett ki, mint bármelyik telefon bolt a világon. Üres is volt.

Legyőzni az androidot

A napot számomra a Live Keynote zárta, a fő attrakciónak szánt „megnyitó”, ami szervezési okokból ide csúszott az első napról. A Firefox, az Ubuntu és a Jolla vezetői képviseltették magukat. Megtudhattuk, hogy mindegyikük mögött sok támogató áll, akik aktívan közre is működnek a rendszerek kifejlesztésében. A Firefoxot például – legnagyobb meglepetésükre – már nagyon korán megkereste a Telefonica, amikor kiderült mire készülnek és azóta is kulcsszerepet játszanak a dolog kitalálásában.

Ezen új rendszerek zászlajára a nyitottság, a sokszínűség, a választás szabadsága, a tökéletes felhasználó élmény és a partnerség van kitűzve. Az Ubuntu le akarja győzni az Apple-t is, olyan dizájnt és rendszert akarnak összerakni, ami ámulatba ejti az embereket és a következő 5-6 évre meghatározza a trendeket, mint az Apple annak idején 2007-ben, a debütálásakor. Az Ubuntu egyébként arra fogad, hogy a jövőben egyetlen eszközünk lesz, ami egyszerre lesz mobiltelefon, mp3 lejátszó, PC és interaktív tv set top box. A céljuk, hogy ehhez az eszközhöz gyártsanak szoftvert, szorosan együttműködve azokkal a gyártókkal, akik már most is partnerek az Ubuntu PC-s környezetében.

Szép jövő elé nézünk. 

Pintér Robesz

A szoftver, amit sokan összetévesztenek magával az internettel vagy éppen a keresőrendszerekkel: a BÖNGÉSZŐ. Jó másfél évtizede még browsernek mondtuk az informatika angol nyelvhasználata miatt és már akkor is volt többféle böngésző, amelyek azóta feledésbe merültek: ki emlékszik ma már a Mosaic-ra vagy éppen a Netscape Navigatorra? Ha ma körülnézünk a böngésző-piacon, ezeket a neveket már nem találjuk. Van viszont Mozilla Firefox, Google Chrome és van Internet Explorer, sőt Opera is. Az NRC Piackutató munkatársai a kérésünkre pont ezt tették legutóbbi netes felmérésében: körülnéztek a böngészők piacán és megkérdezték a magyar netezőket. Kurucz Imre ismerteti az érdekes eredményeket.

Bár a Statcounter adatai szerint 34 százalékos részesedéssel még mindig az Internet Explorer a legtöbbek által használt böngésző a világon, és Európában is nagyjából ugyanannyi használója van, mint a vezető Firefoxnak és a harmadik helyen álló Google Chrome-nak, Magyarországon már egyértelműen le van maradva a két másik említett böngésző mögött – részesedése mindössze 13 százalék.

Az NRC friss felmérése megerősíti ezeket az adatokat. E szerint ugyanis a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az Explorer csupán a netpolgárok 12 százalékánál számít elsőszámú böngészőnek.

Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék.

Bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tíz internetezőből kilenc használta valaha; ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalék még sosem próbálta ki. A legnagyobb növekedési potenciál tehát kétségkívül a Google böngészőjében rejlik.

Egy terjedőben lévő böngésző esetében nem meglepő, hogy a fiatalok használják nagyobb arányban – így van ez a Chrome esetében is: a huszonévesek 42, az ötven felettiek 33 százalékának ez az elsőszámú böngészője. A hanyatló Explorer esetében a helyzet épp fordított: míg az ötvenes-hatvanas korosztály egyötöde még ezt a böngészőt indítja el leggyakrabban, addig negyven év alatt már csak feleekkora aránnyal találkozunk.

Érdekes megnézni, mit gondolnak a hazai internetezők az egyes böngészők jelenlegi helyzetéről. Nos, hiába áll magasan az első helyen a Firefox, csupán a netpolgárok 41 százaléka vélekedik úgy, hogy ez a legnépszerűbb – 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. Még a fő böngészőjükként Firefoxot használóknak is alig több mint fele látja reálisan saját böngészője pozícióját – ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve arról, hogy még most is az általuk használt böngészőt használják a legtöbben.

A kutatás kitért az egyes böngészők megítélésére is; igaz, nem az internetezőkben élő általános képet vizsgálta, hanem azt, hogy fő böngészőjükről mit gondolnak használóik. Ez természetesen kissé csökkenti a különbségeket (hiszen saját böngészőnkről jellemzően nem nyilatkozunk lesújtóan), ám így is kijelenthető, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két böngészőé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott; egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében ugyanakkor e két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.

A felmérés érdekes – és talán meglepő – tanulsága volt egyébként, hogy a magyar internetezők jelentős része nincs tisztában a „böngésző” szó jelentésével. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni (tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert, hatan a Chrome-ot, de a használók arányához képest meglepően sokan említették az Operát is), a másik közel 50 százalék ugyanakkor vagy nem tudott válaszolni, vagy valami egész másra gondolt. Sokan vannak, akik keresőkre (leginkább a Google-ra) vagy valamilyen linkgyűjteményre (például a Startlapra) asszociálnak a „böngésző” kifejezés hallatán.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. május 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

Egyre többször esik szó arról, hogy a böngésző lett a számítógép. Van aki ezt teljesen komolyan gondolta és megírt egy PC emulátort... Javascriptben!

Fabrice Ballard igazi régi vágású hacker. Neki köszönhető egy sor olyan program, amit lehet nap mint nap használtunk/használunk (LZEXE, FFMpeg audio/video konverter vagy a QEMU emulátor). Nem mellesleg ő tartotta a PI számítási rekordot egészen 2010 augusztusáig 27.000 milliárd tizedes pontossággal, asztali számítógépen.

Nem mindennapi barátunk, nem mindennapi újdonsággal rukkolt elő megint. Javascriptben írt egy PC emulátort, ami egy 32 bites x86 architektúrájú számítógépet emulál. A processzor emuláció leginkább a 486SX-re hasonlít - ennek nem volt lebegőpontos számítási képessége. Mégis mivel lehetne kipróbálni egy ilyen furcsa szerzet gépet? Igen, természetesen próbáljunk meg egy Linuxot bootolni vele.

Fogott egy 2.6-os kernelt, kicsit megfoltozta, hogy ne méltatlankodjon a lassú soros port miatt, majd kipróbálta, hogy be tud-e bootolni. A művelet sikeres volt, sőt bárki kipróbálhatja Bellard honlapján. A kipróbáláshoz nem kell semmi, csak egy böngésző, jelenleg csak a Firefox 4 és a Chrome 11-es verzió támogatott.

Az emulátort csak a saját szórakoztatására írta és azért, hogy kicsit gyakorolja az újabb Javascript értelmezők legújabb képességeit. Hiába ha egy zseni kihegyezi a ceruzáját, akkor tesztként minimum tervez egy repülőt :-) Az élményfaktoron kívül azért megszaladt pár ember fantáziája, hogy mire is lehetne használni ezt. Lehetne sebességi teszteket futtatni a "melyik-a-leggyorsabb" kezdetű böngésző összehasonlításokhoz, vagy egyéb kódot futtatni az emulált géppel. Ha kicsit fejlődik még a JSPC, akkor lehetne akár régi DOS-os játékokat is futtatni később.

A szoftverek készítőinek évtizedes játéka, hogy apró játékokat, vicces apróságokat rejtenek el a programsorok között. Ezeket hívjuk húsvéti tojásoknak, mert fel kell kutatni őket.

A Firefox sem kivétel ez alól. A programozók az úgynevezett protokoll linkek között helyeztek el néhány nyalánkságot. A protokol linkek speciális linkek, amelyek az "about:" karaktersorral kezdődnek, és a a böngésző nem webhelyként keresi, hanem belső parancsként hajtja végre. Például az "about:blank" begépelése után egy üres oldalt kapunk, vagy az "about:plugins" parancsra kilistázza a telepített bővítményeket.

A protokol linkek között négy ismert húsvéti tojás van, illetve egy ebből már nem elérhető. Nem kívánom lelőni a poénokat, aki kíváncsi rájuk gépelje be ezeket a karaktersorozatokat.

1, Aki szereti a tükörlabirintusokat, annak tetszeni fog a böngésző a böngészőben. Csak gépejük be:  chrome://browser/content/browser.xul

2, Már nem működik az about:kitchensink, de hogy mi történt volna begépelés után, az megtekinthető itt.

3, Egy kis misztika: about:mozilla

4, És végül a kedvencem: about:robots

Toochee a galaktikus