Netidők Blogtársaság

Tegnap este az ünnepélyes díjkiosztóval lezárult az Appra Magyar első, platformfüggetlen alkalmazásversenye. A fődíjat a mindhárom mobil rendszeren elérhető interaktív vasúti app, az iMenetrend nyerte - a győztes csupán annyit kért a jelenlevő úri társaságtól, hogy utazzanak vonattal és használják közben az alkalmazásukat. Közönségdíjas egy másik közlekedési program, a TraffiHunter lett, amivel elsősorban a traffipaxokat tudják elkerülni az autósok.

Az iMenetrend nyerte az Appra Magyar fődíját

Az öt kategóriában (üzleti, közhasznú, játék, életmód, oktatás) 15 alkalmazás jutott a döntőbe, ők csütörtök reggel egyenként 3-3 percet kaptak, hogy az öt tagú zsűri előtt bemutatkozzanak, majd ezt követte a zsűri elvonulása, hogy meghozza az este nyilvánossá váló döntését. Az iMenetrend nem csak a fődíjat vihette haza, hanem a közhasznú kategória első díját is. A vasúti menetrend alkalmazás segítségével valós időben lehet követni a vonatok közlekedését, ha van mobil netünk, ami nem csak abban segíthet, hogy ne maradjunk le a vonatról, hanem, hogy egy ismeretlen vonalon ne maradjunk fenn azon, időben leszálljunk a megfelelő állomáson. Érthetetlen, hogy az alkalmazás fejlesztőit miért nem kereste meg eddig a MÁV, illetve miért zárkózott el eddig a megkeresések elől - hiszen hivatalos vasúti alkalmazás mind a mai napig nincsen és a vonattal közlekedő közönséget ez az app szolgálja ki, nem is akárhogyan.

A legjobb üzleti alkalmazás a Jó Szaki lett, amivel egyszerűen lehet szakembert keresni mobilon, legyen az villany- vagy vízvezeték-szerelő... A már most is profitábilis program iránt kezd megnőni a befektetői érdeklődés is. A szakembereknek csak akkor kell fizetni az alkalmazás használatáért, ha azon keresztül ajánlatot kérnek tőlük, nincs listázási vagy havidíj, a szakembert kereső laikusok pedig teljesen ingyenesen vehetik igénybe a kiközvetítést. A szakik munkáját értékelik a felhasználók, így a legjobb szakemberek "kézről-kézre" járnak. A telefon pedig lehetővé teszi, hogy gyorsan és egyszerűen lehessen ajánlatot kérni, akár fénykép feladásával is.

Az életmód kategóriát az Antenna Hungária hamarosan megújuló MindigTV programja nyerte, amivel nem csak élőben lehet követni a kiválasztott csatornák adásait, hanem műsorújságot is közread, illetve emlékeztet az app, hogyha valamelyik általunk kedvelt műsor éppen kezdődik. A fejlesztőkkel beszélgetve kiderült, hogy a tartalmak online közvetítése nem egyszerűen csak technológiai kihívás: a legtöbb műsor azért nem kerülhet adásba, mert az adott csatorna nem rendelkezik okostelefonra vagy tabletre az adott tartalom sugárzásával kapcsolatos jogokkal. De ez nem szegte a fejlesztők kedvét, jön az új verzió, amiben lesznek már lekérhető video tartalmak (VOD - video on demand), nem csak élő adás. Egy későbbi verzióban pedig azt is tervezik, hogy a MindigTV extra előfizetők plusz tartalmakhoz juthassanak hozzá.

A játék kategóriában egyből két nyertest is választott a zsűri - az oktatás kategória rovására, ahol nem hirdettek győztest. Mindez azért különösen fájó, mivel az oktatás kategória egyébként más országokban rendkívül erős okostelefonon és tableten. Úgy látszik idehaza ezen a téren lehet még fejlődni a jövőben. A játék kategória két győztese a FilmDrops és a Sighter lett. Előbbi egy olyan mozgóképes app, amelyben a Kaland, játék, kockázat könyvekből ismerős interaktív történetmesélés adja a játékot csak mozgóképes formában: itt 1-1 percnyi videó után eldönthetjük, hogy merre menjen tovább a sztori. Minden esetben 8 befejezése van az adott epizódnak. Romantikusok előnyben: a sorozat darabjai két főhős szerelmi életéről szólnak, Zénó menő ételkritikus, akinek segíteni kell elcsábítani a lányokat, Lili pedig aranyos cukrász lány, akinek abban segíthetünk, hogy a nyomi srácokat minél gyorsabban le tudja rázni. A vicces alkalmazást az Attrecto app fejlesztő csapata rakta össze, most készül a filmek szinkronja és az app fordítása.

A játék kategória másik győztese a Sighter lett, amivel hideg, langyos, meleg, forró játékot lehet játszani mobilon, különböző helyszíneken és felfedezni az adott terület, város rejtett titkait. Készült például a budapesti Állatkertbe is séta, de a pesti romkocsmákat is megismerhetjük így. Sőt, saját magunk is hozhatunk létre saját sétákat, például egy romantikus lánykéréshez...

Természetesen a verseny oldalán fent lévő számos alkalmazás közül több olyan van, amit érdemes kipróbálni. Díjat ugyan nem nyert, de a kategóriája legjobb három alkalmazása közé került az Elsősegély - Mit kell tennem, amellyel felfrissíthetjük ilyen irányú tudásunkat és igény eseten vészhelyzetben is használhatjuk, mentőt hívhatunk vele (4100 alkalommal tették már meg ezt a felhasználók az alkalmazás segítségével), de a legközelebbi defibrillátor berendezéseket is megtalálhatjuk a programmal. Ugyancsak díj nélkül maradt a SzemeTisz, a Kopint Datorg alkalmazása, amiben GPS segítségével jelölhetjük meg egy térképen, ha valahol illegális szemetet találtunk - majd arra is van lehetőség, hogy el is takarítsuk azt - vagy másokélt - és ezzel pontokat gyűjtsünk. Végül, szintén díj nélkül maradt az OTP két programja, a banki és a tőzsdei appok, előbbi komolyan elgondolkodtatott, hogy bankot váltsak. A demó verzióban kipróbálható minden banki funkció és bizton állítható, hogy az OTP megcsinálta az ország egyik legjobb banki alkalmazását, ami mindent tud, amire ma egy okostelefon felhasználónak szüksége lehet telefonon.

Sajnos nem fér bele minden érdekes alkalmazás egyetlen blogbejegyzésbe, így zárásként azt javasolnám, hogy mindenki nézze meg az Appra Magyar oldalát, egész biztosan talál ott olyan programot, amit még nem ismer és hasznosnak, jónak, szórakoztatónak fog találni. Jövőre pedig találkozunk a második Appra Magyar versenyen!

Pintér Robesz

Egy vicces rövidfilm arról, hogy a megszokott mobiltelefonos funkciók, hogyan is működnének egy mobiltelefon nélküli világban: twitter, email, youtube, játékok...

Toochee, a Galaktikus

(via youtube)

Pár hete a Rómeó és Júliája erkély jelenete került szóba a gyerekekkel. Majának (8 éves) az tetszett elsősorban, hogy Júliának saját erkélye van, mivel ő is szeretne majd egyet (most a földszinten lakunk). Somának (5 éves) az ragadta meg a figyelmét, hogy Rómeó felmászik az erkélyre. Annyit beszéltünk róla, hogy végül úgy éreztem, ezt látniuk is kell, nem elég, ha elmagyarázom. Nosza, nézzük meg mit dob ki a YouTube a „Rómeó és Júlia erkély jelenet” összetett keresőkifejezésre – reménykedtem egy jobb színházi vagy rosszabb esetben egy amatőr iskolai felvételben. Legnagyobb ámulatomra Zeffirelli Rómeó és Júliája teljes egészében elérhető volt a YouTube-on – benne az erkély jelenet 10 perce, amit nagyon élveztek a gyerekek (ki-ki a maga perspektívájából).

Persze nem ekkor hallottam először, hogy vannak teljes filmek a YouTube-on, de ekkor szembesültem vele igazán. Aztán pár napja újra előkerült a téma a Netidők levelezőlistáján és most már célzottan megnéztem, hogy mit ad ki a rendszer a „teljes film” kifejezésre. Leesett az állam, már a találati lista eleje tele van jobbnál-jobb amerikai sikerfilmekkel. Mivel a dolog illegális, ezért csak idő kérdése mikor szedik le ezeket és mikor tiltják ki a feltöltő felhasználókat. Egyszerű nézőként azonban számomra ez nagyon kényelmes mozizási megoldást (jelentene), mivel eleve van egy TV-re kötött PC-m.

A filmiparnak azonban egyáltalán nem tetszik a dolog és küzd ellene. Ahelyett, hogy felraknák HD minőségben ugyanezeket a filmeket és geoIP szűrés alapján különböző csatornákat hoznának létre, ahol a prémium felhasználók havi előfizetői díj fejében meghatározott ideig vagy egyszeri összeg befizetésével filmenként nézhetnének tartalmat a saját nyelvükön. Lenne, aki fizetne érte, mert sokkal kényelmesebb, kevésbé macerás, mint torrentezni, ráadásul így nem vacak minőségben, elcsúszkáló felirattal kellene a filmeket megnézni. És még legális is, ami nem utolsó szempont. Sőt, akár reklámokat is lehetne előtte, közben, utána vetíteni, azoknak, akik még így sem akarnak előfizetni vagy csak kevesebbet hajlandók kiadni érte.

Szerintem ez a modell rövid-távon is pénzt termelne, többet, mint a jelenlegi megoldás (DVD-n kiadni és terjeszteni a címeket, illetve TV-csatornáknak eladni a vetítési jogot, valamint elesni a torrent miatt a további bevételektől). Én elsősorban a régebbi, DVD forgalmazásból már kivont címekből csinálnék először egy prémium csatornát (vagy lehetne akár többet is, tematikusan). Ezen azért nem lehetne akkorát bukni, mert DVD-n már úgysem lehet őket mind forgalmazni (egyszerű logisztikai okokból, sok címből olyan kevés fogy, hogy nem éri tartani őket – egyszerű long tail történet). Ezekhez a régi címekhez rendszerint a TV-k is olcsón juthatnak hozzá, ami ezért nem termel már túl sok pénzt. Így viszont lehetőség volna kis befektetés után (csatorna elindítása) folyamatosan pénzt csinálni belőle, akár hosszú évtizedeken keresztül...

Mondjuk ezzel maximum a langyos vizet találtam fel, ugyanis ez a Netflix és a Hulu modellje, csak azok éppen nem jutnak el hozzánk, a YouTube meg itt van, magyarul is. Kár, hogy a filmstúdiók „félnek” a Google-től és a YouTube-tól (másra nem tudok gondolni), pedig remek üzleti lehetőséget hagynak ki. A jövő pedig így vagy úgy eljön és bealkonyul a mostani terjesztési világnak. Addig is, lehet nézni az illegális teljes estés filmeket a YouTube-on – amíg le nem szedik őket. Bár, ha egyet leszednek, töltenek a helyére három másikat…

(A posztban szándékosan nincsenek linkek.)

Pintér Robesz

Tegnap megnéztem az Álmodozások korát, Szabó István egy korai filmjét, amely a felnőtté válásról szól. A világmegváltó álmokról, a barátságról, a munkáról, az első alkukról, a szerelemről, a csalódásról (barátságban, szerelemben, munkában és egy kicsit az életben), az elmúlásról, a kitartásról és az összetartozásról. Remek film. Kár, hogy nem láttam hamarabb. Már a film közben, de a vége után méginkább azon járt azonban az eszem, hogy vajon a mai fiataloknak milyen álmok jutnak? Mi lenne a foglalkozása a főhősnek, az éppen frissen végzett elektromérnök Oláh Jancsinak, ha ma forgatnák a filmet? Mivel lehet(ne) ma megváltani a világot – vagy legalábbis megpróbálni – miről gondolhatják azt a fiatalok, hogy nyomot hagyhatnak vele a világban?

Persze számomra kézenfekvő a válasz, ami a ’60-as évek elején a rádió, a magnetofon vagy a hangtechnika volt, az 50 évvel később az internet, a számítástechnika vagy a mobiltelefon – legalábbis nekem (aki közel 15 évvel ezelőtt voltam annyi idős, mint a film szereplői). Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy a most frissen végzett egyetemisták hasonlóan ambíciózusak és egyúttal naívak lennének, mint a film főhősei, tele világmegváltó álmokkal – ámbár ki tudja. Technokratának lenni azonban legalább annyira elfogadható választás lehet ma is, mint 50 éve. Miközben a világmegváltó politikai eszmék – mint amilyen a filmben éppen csak megjelenő kommunizmus – feltehetően teljesen elvesztették a fiatalok számára az összes vonzerejüket, a technikába vetett hit semmit nem vesztett a fényéből. Sőt. Továbbra is lehet hinni abban, hogy a technika képes jobb hellyé tenni a világot, lásd például a „Facebook forradalmat”, a kalóz pártok népszerűségét, vagy Assange és a Wikileaks harcát.

Továbbra is igaz az is, hogy a technika révén nyomot lehet hagyni a világban. Az internet és a számítástechnika adta nekünk például Mark Zuckerberget (Facebook), David Karpot (Tumblr) vagy, hogy hazai példát mondjak, Rátai Dánielt (Leonar3do) – ők a 21. század Oláh Jancsijai: olyan fiatalok, akik hittek valamiben, volt egy jó ötletük, keményen dolgoztak, nem alkudtak meg, nagyon ambíciózusak voltak és megcsinálták. Bár az Álmodozások korából nem derül ki, hogy a főhős ambíciói valóra válnak-e vagy az alkuk végül megalkuvássá válnak, azt gondolom, hogy miközben ma sem könnyebb egy fiatalnak felnőni, a lehetőségek mégis sokkal nagyobbak, ha valakinek a jó ötlete, kitartása és becsvágya is meg van hozzá.

Pintér Robesz

Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, röviden a MaNDA, amelynek legfontosabb feladata az, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye. Akkor Lovas Lajos, a MaNDA projekt vezetője, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője azt mondta, hogy a következő félévben a meglévő kulturális digitális adatbázisokat, a múzeumok, könyvtárak, levéltárak digitalizált anyagát összekötik. Most itt vannak az első eredmények, amelyekről Lovas Lajos – immár főigazgatóként – számolt be a Netidők műsorban.

Lovas Lajos: A MaNDA TV, ha úgy tetszik, akkor a tudományos ismeretterjesztés részét képezi, mert archív anyagokat nem letölthetővé teszünk, hanem streamben, választható videók formájában tesszük elérhetővé. Adunk archív híradót, archív reklámot – most például Macskássy Gyulának a reklámjait találhatjuk meg 1936-ból és 1939-ből. Emellett pedig archív filmeket teszünk ingyenesen letölthetővé, ami csak látszólag ingyenes, mert ugye ingyen ebéd itt sincs. Tehát a jogdíjat mi fizetjük a letöltések után a feltett filmeknek. Most az első magyar science-fiction látható még néhány napon keresztül: ez a Szíriusz 1942-ből, Karády Katalinnal a főszerepben. Egy évvel Wells előtt az időgép történetét megírta Herczeg Ferenc és ezt dolgozta fel Hamza D. Ákos. Ezen kívül mi is állítunk elő tartalmakat. Nagyon sok önkéntes felajánlást kapunk, a kaposvári egyetem hallgatói készítettek számunkra filmeket. Azt fontos említeni, hogy ez gyakorlatilag nulla költségvetéssel készül.


Borek András: Ha megnézzük a Mandarchiv.hu felületét (vagy béta verzióját), mennyire összevethető a legnagyobb amerikai internetes filmadatbázissal, az IMDB szolgáltatással? Vagy egyáltalán összevethető?

Lovas Lajos: Összevethető, de a magyar tartalom tekintetében jobbak vagyunk. Pillanatnyilag 45 ezer tétel szerepel található a rendszerben – a tételek rendezőt és színészt jelentenek, ezen kívül pedig sok-sok adat található benne, ami most megnyílt.
Kritikáktól és ismertetőktől kezdve sok minden megtalálható. A különböző közgyűjteményi és magángyűjtői adatbázisunkból húzunk elő olyan érdekességeket, amelyhez nem feltétlenül jutna el az olvasó. Mondok két példát. Egyrészt készül a Cseh Tamás archívum a közreműködésünkkel. Ezt a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvánnyal van egy együttműködési megállapodásunk és a jogutód segítségével olyan anyagokat húzunk elő az archívumból, illetve mutatunk be a közeljövőben, amik nem voltak feltétlenül ismertek. De itt az eredeti plakátoktól kezdve, a kézírásos kottákon keresztül minden megtalálható.
És mondok még egyet: például a nagy gyöngyösi ördögűzésnek az emléke, amikor az atya kihúzta az idős asszonyból az ördögöt: az ördög átszáguldott a rózsaüveg ablakon és a cserepeit őrizték a gyöngyösi ferences könyvtárban és hát szerencsétlen módon egy kálvinista borbélyba költözött az 1700-ban keletkezett iratok szerint az ördög. Ilyen érdekességek is megtalálhatók, sok mindenre büszkék vagyunk.
Most mutattuk be a Mandarchiv.hu-n, hogy létrehoztuk a JaszaiMari.hu-t (az örökösök engedélyével szereztük meg ezt a domaint) – tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző évben a Duna TV akkor elnöke Amerikából hazaszállított néhány rozsdás vasdobozt, amiben egy mikrofilm volt vízben úszva. Ez volt A tolonc, Kertész Mihály, alias Michael Curtis, a Casablanca rendezőjének első munkája 1914-ből. Kolozsvárott a Dunki fivérek stúdiójában forgatták, ami Európának akkor egy szegény, de jeles stúdiója volt és a filmben Jászai Mari játszotta az egyik főszerepet! Ő már akkor 61 éves volt és ez az egyetlen teljes film, amiben Jászai Mari játszik. Ez egy némafilm, most ingyenesen letölthető egyébként a mandarchiv.hu oldalról.
És ha már itt tartunk egyébként van Facebook profilunk (http://www.facebook.com/mandarchiv) is a múlt héttől kezdve, úgyhogy tisztelettel kérek mindenkit, hogy lájkoljon minket, és nézze meg a Toloncot! A film angol felirattal került elő – mi pedig lecserétünk az angol feliratot magyarra; továbbá írattunk hozzá zenét, úgyhogy most egy teljes némafilmélményt lehet most a neten keresztül átélni – erre például nagyon büszkék vagyunk!