Netidők Blogtársaság

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a Smartmobil konferenciát, amelyen ezúttal közel ezren vettek részt a már megszokott helyszínen, a RAM Colosseumban. Az elsősorban jól láthatóan fejlesztőknek és a start-up cégeknek, valamint befektetőknek szóló konferencia ezúttal is vonzotta a terület után érdeklődő rokon szakmák képviselőit, bár mintha médiásból, FMCG cégekből és az ügynökségek képviselőiből kevesebb lett volna a korábban vagy hasonló rendezvényeken megszokottnál. A mobilos terület rakétaszerű bővülésével együtt immár jobban azonosítható részterületekre szakad és ezzel párhuzamosan a hozzá kapcsolódó várakozásokra ráülő lila köd is oszlani látszik a fejekben. Ez összefügg azzal, hogy egyre többen kézzelfogható tapasztalatokat szereznek mobilos projektekben és nem csak a megmentőt vagy a gyors meggazdagodás lehetőségét látják benne - sokszor hamis illúziókat kergetve.

2010-ben - az első alkalommal - még arról szólt a rendezvény, hogy "jön-e a forradalom" és még az iPhone és az Android csatározása volt a középpontban, ahol az Android még nem volt az a nyomasztóan hatalmas ökoszisztéma, mint most. 2011-ben már tavasszal kijelenthettük, hogy ez az Android éve lesz - a várakozások beigazolódtak, megállíthatatlanul terjedt a rendszer világszerte, viszont, ahogy feljebb említettem a területről sokan tudtak keveset, így inkább ködös elképzelések hajtották a tömegeket a rendezvényre. 2012-re már nem az volt az érdekes, hogy jön-e a terület, mert biztosak lehettünk benne, hogy igen, hanem az volt a kérdés, hogy mekkora felfordulást okoz, mi mindent változtat meg az életünkben gyökeresen. Végül 2013-ban már arra fókuszálunk, hogy mit mutatnak a hazai és a nemzetközi tapasztalatok, a mi saját projektjeink tapasztalatai (sikereink és kudarcaink). Amiből az is kiderül, hogy mit és hogyan kell csinálni ezen a területen és mi várható még a jövőben, merre érdemes továbbindulni. Éppen ezért már nem kérdés, hogy jön-e a terület, hogy mekkora, hogy mit ígér és mit változtat meg - mert már nyakig benne vagyunk mi is, ezért tudjuk, érezzük és csináljuk. Vagyis mi magunk is alakítjuk a jövőnket. Nem csak beszélünk róla. Első kézből tudunk saját tapasztalatokat megosztani, hogy nekünk hogyan megy, hogy éppen mi mit csinálunk és mit tanultunk belőle (például mozgó daru alá nem állunk). Ugyanakkor kíváncsiak vagyunk, hogy mások mivel foglalkoznak, mit fejlesztenek éppen és merre tart ez az egész a világ. A Smartmobil idejére mindenki kicsit félrerakja azt a munkadarabot, amin éppen dolgozik, megáll a forgácsok hullása, lerakjuk a munkaruhát, felvesszük az ünneplőt és elmegyünk tapasztalatokat cserélni. És nagyon jól van ez így, jobb arról beszélni, amit  csinálunk, mint amit mások csinálnak (több ezer kilométerre tőlünk) vagy, amit csinálni kellene, ha végre nekifognánk.

A 2013-as Smartmobil konferencia nagy lépést tett a nemzetközivé válás felé is. Érezhető a szervezők törekvése, hogy regionális rendezvényt (eseményt) csináljanak a Smartmobilból, ami kitör a köldöknézős, ej mi magyarok vagyunk a bokréta a Jóisten "okostelefonján" megközelítésen. Már korábban is voltak nemzetközi előadók, de ez volt az első év, hogy a nagyteremben szinte alig hangzott el magyar előadás. Mindez kell ahhoz, hogy érdemes legyen idejönnie egy cseh, osztrák vagy éppen finn fejlesztőnek, szakértőnek, mert nem csak valamennyi networking lehetőséget kap, hanem érdekes, csámcsognivaló tartalmat is. Ahhoz, hogy felrakjuk Magyarországot (Budapestet) az okostelefonos világ térképére, szükség van egy ilyen eseményre.

Végül a Smartmobil bevallottan a hazai (nem csak) mobilos start-upok seregszemléje is akar lenni. Hogy megmérettessenek a hazai világmegváltó ötletek és még inkább becsatlakozhassanak a nemzetközi vérkeringésbe. Seregszemle is ez, de több annál, a családi ezüst megmutatása. Az irány jó, a következő lépésben az kell, hogy nemzetközi összevetésben is megmérettessenek a projektek, ne csak a zsűri legyen világlátott, tehát ne csak szinte kizárólag magyar csapatok versenyezzenek.

Szóval mindent összevetve jó volt az idei rendezvény is, az irány jól látható, gratula és köszönet a szervezőknek!

Pintér Robesz

Beszámolóim a korábbi Smartmobil rendezvényekről:

2012: Smartmobil 2012 - nomofóbok egymás közt

2011: Az okostelefon ígérete és illúziója

2010: Jönnek az okostelefonok - iPhone vs. Android konferencia

Steve Jobs halála után először mindenki az egekbe emelte a zsenit, a látnokot, a mágust. Azután hamarosan megjelentek azok a visszaemlékezések, amelyek leleplezik az Apple vezérének emberi gyengeségeit.  Bár az Apple évek óta magasan szárnyal, termékei iránt nagy a kereslet, az Apple diadalútját is kísérte jó néhány kudarc. A gépek em voltak feltétlenül rosszak, több esetben is csak megelőzték korukat. Nem érdemes rangsorba helyezni ezeket, de egy felsorolás érdekes lehet.

QuickTake fényképezőgép (1994): túl korán jött, drága volt, nem volt rá igény.

ROKR (2005):az első telefon amelyet szinkronizálni lehetett az iTunes-szal. Drága, elavult, lassú, csekély képességű.

Jubileumi, 20. évfordulós MAC (1997): szép és jó, de 1997-ben 8000 dollárt kérni egy gépért? Senkinek sem kellett. Később kétezerért sem.

 A „Pippin” 1996-ban került az üzletekbe, Ekkor már ott volt a Playstation, a Sega Saturn, és a Nintendo 64 is. Alig 42 000 darabot sikerült belőle eladni.

Newton: egy igazi PDA, de megelőzte a korát. Remekmű volt, de 1998-ban senkinek sem kellett.

Apple Display Donnector: jött, látott, eltűnt.

A hokikorog-egér: dizájnos, de kényelmetlen, és még a kábel is rövid. Bukta.

Apple LISA: Óriási technikai ugrás, de bitang drága volt.

Apple tv: képtelen volt elterjedni,

Apple Cube: pici, gyönyörű, csendes, de túlárazott, és bővíthetetlen.

iSight kamera (2003): Ki emlékszik rá?

Toochee, a Galaktikus

A cég közleményében kicsit elbújtak az érdekes számok: csak a mondat eleje az, hogy az Ericsson 150 fővel bővíti a budapesti kutató-fejlesztő központjának létszámát. A másik fele ugyanis az, hogy – dacára a mindenféle válságoknak – az elmúlt két évben is 400 mérnökkel bővítették az állományt! Vagyis ha ezentúl 1150 mérnök dolgozik a jövő távközlési technológiáin, akkor három éve még 600-an voltak, tehát ez idő alatt közel kétszeresére nőtt a központ. Tizenöt éve létezik a központ és az utolsó három évben gyorsul fel a létszámbővítés – vajon mi következik ebből?

A sajtóanyag szerint így országunk legnagyobb K+F központja jön létre, ez azért ebben az időszakban nem kis dolog ám. Sőt, ha kicsit a számok mögé nézünk, akkor jobban fogjuk érzékelni, mi is a jelentősége ennek a hírnek. Két adalékot is szeretnék elmesélni mindehhez. Az egyik az, hogy amikor jó tíz évvel ezelőtt meglátogathattam a svéd távközlés-technológiai cég óbudai bázisát, akkor a fiatal mérnökök elmesélték, hogy nem mesélhetnek el mindent, hiszen 2-3 évvel később bevezetendő megoldásokat tesztelnek és fejlesztenek. Mindez nem meglepő, de azért jó tudni. Volt olyan helyiség is, ahova biztonsági ellenőrzés után léphettem be és volt olyan is, ahova már egyáltalán nem léphettem be…


A másik adalék pedig az, hogy az idén éppen száz éve hazánkban jelenlevő Ericsson itteni K+F bázisán a kutatások „elsősorban a hálózatmenedzsmentre és a jövő IP-hálózataira irányulnak. A fejlesztő tevékenységet végző szakértők többsége a kutatásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztéssel, azon belül hálózatmenedzsment-, IP-, platform- és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozik. Az alapkutatásokra épülve jelentős hardvertervezés és fejlesztés is folyik Magyarországon, mely világviszonylatban is egyedülálló.”

Mit jelent ez? Azt, hogy az újgenerációs hálózatok fejlesztésében igen komoly előrelépést lehet prognosztizálni, ha ennyi mérnökre van szükség. És az is, hogy a jövő távközlési technológiája itt készül a mi fővárosunkban!

Sinisa Krajnovic, a K+F központ igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy a budapesti központból kikerülő magyar mérnöki szabadalmak meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben. A szakikról pedig elmondta, hogy az ezer mérnök közül száz már rendelkezik PhD fokozattal vagy nemsoká megszerzi. A mérnöki szakmában ez tényleg nem semmi.

Szilágyi Árpád

December 7-én, kedden rendezték meg a „magyar CES-t”, a második Innovációs TechShow-t, amely 25 hazai IT cég találmányát, termékét mutatta meg az érdeklődőknek, míg a kiállítással párhuzamosan szakmai konferencia folyt a témában. Volt szerencsém előadóként részt venni a rendezvényen és körbesétálni a kiállítótérben. Szubjektív élménybeszámoló következik.

Az eseményt a Merlin Színházban rendezte meg a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMK), a helyszínnek megfelelően művészire sikeredett a megnyitó: elgondolkodtató videóösszeállítást és egy ahhoz kapcsolódó táncos performanszt tekinthettek meg a résztvevők. Ezt követően a nap során több blokkban folyt a konferencia a színházteremben, míg az előtérben a kiállított cégek termékeivel, megoldásaival lehetett testközelből megismerkedni.

Csuhaj V. Imre innovációpolitikus nyitó elődásából kiderült, hogy bár van idehaza innováció és vonatkozó politika is, gondok is vannak: kevés a befektető, GDP arányosan alacsony a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított összeg, kevés az innováció. Hogy ki lehessen mozdulni a jelenlegi helyzetből ahhoz reális célokra és kitartó politikára van szükség. Ennek részeként folyamatban van az innovációs intézményrendszer megújítása, az elmondottak alapján a jelenlegi Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működtetése helyett más modellre fognak áttérni – várhatóan egy fejlettebb országtól fogunk másolni, mert nem szégyen az ügyesebbektől tanulni. Az új rendszerben egyszerűbb lesz a pályázás, összevonják a forrásokat, megpróbálják szorosabbra fűzni a szellemi műhelyek és a vállalatok kapcsolatát, valamint alakítanak az adópolitikán is. Ugyanakkor lesz monitoring – külföldi, elismert szakértők segítségével fogják ellenőrizni, hogy hogyan hasznosulnak a befektetett források, hogyan haladnak a projektek. Az állam innovációkkal kapcsolatban megváltozott attitűdjét az is jelzi, hogy a jövőben nagyvállalatoknak és nem csak induló mikrovállalkozásoknak, vagy KKV-knak adnak támogatást. Azt is fontos az elhangzott előadásból kiemelni, hogy a tervek szerint nem csak egyszerűen az ötletek megvalósítására fognak pénzt adni, hanem a fenntartáshoz és a befektetők megjelenéséig szükséges idő túléléséhez is nyerhető támogatás – mert mint egy későbbi előadásból kiderült, elég kevés magyar cég éli túl az ötlet megvalósítása és valódi termékként való értékesítése közötti „halál völgyeként” aposztrofált időszakot.

Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár sajnos nem tudott részt venni az eseményen, mivel a költségvetés szavazásán kellett részt vennie a Parlamentben. Így a mobiltelefonjával felvett videó üzenetben köszöntötte a résztvevőket és azt kívánta, hogy Magyarországon Európa egyik leginnovatívabb IT gazdasága épüljön ki – ezzel a céllal csak azonosulni tudott a jelen lévő célközönség.

A következő előadó Cristopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója volt. Az előadásból kiderült, hogy az MT szerint jelenleg a következő főbb trendek határozzák meg a fejlődést a világban: konvergencia, interaktivitás, mobilitás, perszonalizáció (ahogy hallhattuk ez igazi„ómagyar szó”), és a többképernyős tartalom. A Magyar Telekom jelenleg ezek mentén gondolja át fejlesztéseit és innovációs tevékenységét. A nélkül, hogy elvesznénk az egyes területek részleteiben, a kulcsszavak az okostelefon, az iPad, az értéknövelt szolgáltatások és a cloud computing voltak. Az előadás lényegi üzenete az volt, hogy új üzleti modellek kellenek: mert nem elég már csak a kütyüben vagy a szoftverben innoválni, ettől többre van szükség a tartós sikerhez.

A Callmix nyerte a 2010-es Innovációs TechShow nagydíját

Nem mikroszkópról van szó, hanem a magyar számítógépes animációról, digitális filmtrükk készítésről és játékfejlesztésről. A november 5-én, pénteken megrendezendő Computer Art Forum főszervezője, Bakos Bernadett ugyanis nem tudja pontosan megmondani, hogy ma Magyarországon összesen hány olyan alkotóműhely működik, amely az említett területeken működik. Mert ennyire sok van…

Éppen azért szervezik a Computer Art Forum (CAF) c. rendezvényt, mert sokak számára láthatatlanok a hazai vizuális alkotások. Márpedig a néhány közismert példán kívül még sokkal több területen foglalkoznak számítógépes grafikával, a produktumok pedig soha nem látott mértékben vesznek körül minket a világban. Nem csak azt akarják láthatóvá tenni, ami itthon készül („természetesen” többnyire a fizetőképes külföldi piacokra), hanem azt is, hogy hogyan valósítják meg az egyes stúdiók a látványos megoldásokat, azaz bemutatják a láthatatlan módszereket.

A CAF-on a sok hazai stúdióból nyolc mutatkozik be, és a kerekasztalbeszélgetéseken részt vesz további két-három fejlesztő műhely is.

A "sztárvendég" a 2003-as Terminator 3 c. hollywoodi produkcióban is debütált Digic Pictures lesz, amely azóta a világ egyik legkeresettebb számítógépes animációs műhelyévé vált. (Akkori műsorunkban vendégünk voltak a Digic Pictures vezetői.) A 13 órakor kezdődő előadásuk címe: „Hogyan készítsünk digitális animációt hősökről, pápákról és kanárikról…” (FRISS hír velük kapcsolatban: kedden ismét nyertek egy díjat, az Animago Awards Legjobb utómunkáért járó díját.)

De hadd folytassam még az érdekes címeket és nagy neveket: a szintén hazai Digital Reality a Dzsinnek dinamikájáról tart előadást, az Invictus Games a játékfejlesztésről és játékgrafika tervezésről iPhone és iPad platformokra, vagy érdekes példaként itt van a Lichthof animációs stúdió is, amely a hagyományos és a digitális animáció ötvözésével fogja elkápráztatni a nézőket.

Technológiai bemutatók is lesznek, amelyek az aktuális trendnek felelnek meg. Például felállítják a Mesharray Mocap stúdióját a helyszínen, így meg lehet majd figyelni az élő mozgásrögzítés folyamatát. A programban szerepel a nagy sláger, az iPhone világ is, azon belül a játékfejlesztésről lesz majd szó. A kíváncsiak nézzék át a teljes programot.

Bakos Bernadett (aki egyúttal a Mesharray Digital Media School vezetője) elmondta a műsorunkban, hogy a számítógépes grafika Magyarország számára hatalmas lehetőség, mint exporttermék. Érdemes tehát komolyan venni ezt a területet, mert az országunk is láthatóvá tehető általa.

Mindez 2010. november 5-én, 9:45-től egészen estig, a Magyar Telekom székházában (1013 Budapest, Krisztina körút 55.)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

További elérhetőségek: