Netidők Blogtársaság

Bizonyára sokunk, talán mindenki találkozott már a Facebookon terjedő álhírekkel, pletykákkal, hazugságokkal. Az különbözteti meg az átlagembert a kutatótól, hogy az átlagembert egyszerűen csak idegesíti az ilyesmi (persze, ha rájön), ám a kutató rögtön elkezd gondolkodni. Vajon miért terjednek, ezek az álhírek, és hogyan lehet felismerni őket? Van, valami azonosítójuk? Egy osztrák egyetemen elindítottak egy hároméves kutatást, amely pont ilyen kérdésekre keresi majd a választ. Arnold Scharl professzor, a kutatást vezető bécsi MODUL University Új Média Tanszékének vezetője azt nyilatkozta az egyetem weboldalán, hogy a digitális világban a hagyományos média fokozatosan elveszíti az információs vezető szerepét, és a közösségi média tölti be ezt a helyet, hisz itt bárki nagyon egyszerűen megoszthat mindenféle információt, és így könnyen válik a hangyából elefánt (http://www.modul.ac.at/article/view/rumor-mill-20-automatic-assessment-of-the-veracity-of-social-media-information/).

Az álhíreket, hazugságokat, pletykákat, úgy próbálják felderíteni, hogy valamiféle közös formai sajátosságot, tartalmi mintázatot keresnek bennük. Ehhez persze rengeteg adatot kell gyűjteniük, sok-sok Facebook, Twitter és egyéb közösségi médiatartalmat kell mesterséges intelligencia és egyéb informatikai szövegelemző eszközökkel kell elemezni. Ennek köszönhetően lehet rátalálni a közös pontokra, amelyeket aztán ki lehet nevezni azonosító jegynek.

El tudom például képzelni (persze mindenféle rendszeres kutatás nélkül, csak hipotézis szinten), hogy az álhírek egyik jellemzője, hogy túl általános a forrásmegjelölés, vagy talán teljesen el is marad, ezenkívül az ilyen szövegekben hemzsegnek a túlzó jelzők.

Igen kíváncsi vagyok az osztrák MUDUL University Pheme kutatási projektjének eredményeire, amelyek előreláthatólag 2017-ben látnak napvilágot.

Bódi Zoltán

Vajon melyik a népszerűbb kütyü mostanság: a könyvolvasó vagy a tablet? Ez kiderül a Pew Internet legutolsó megkérdezéses felméréséből. Nem csak az adatok érdekesek, hanem a kirajzolódó trendek is.

A Pew Internet 2009 óta negyedévente készít piackutatást a könyvolvasók piacáról és 2010-től táblagépek elterjedtségéről is. Az eddigi felmérések eredményében nem volt semmi különleges, ám az utolsó két negyedév adatiból kirajzolódó trend már figyelemre méltó.

<

Az lehet látni, hogy a könyvolvasók elterjedtsége sokkal gyorsabban bővült az elmúlt két negyedévben, mint a táblagépeké. A növekedés ilyen gyorsulása nehezen magyarázható kizárólak az új olvasók megjelenésével, hiszen a táblagépek piacára is beléptek az iPad mellé új szereplők, mint a Samsung és a Motorola.

Bár az elterjedtsége ezeknek a készülékeknek folyamatosan növekszik, de még így is sereghajtók a többi kütyühöz képest. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen új kategóriát teremtve nehéz egyből az élre törni a régebbi berendezésekkel szemben.

Ha megnézzük kicsit közelebbről azokat a felhasználókat, akik legalább az egyik fajta készülékkel rendelkeznek, akkor láthatjuk, hogy a könyvolvasó tulajdonosoknak mintegy 20%-a rendelkezik táblagéppel. Míg a táblagép használók majdnem a felének van könyvolvasója. Ez azért is érdekes, hiszen a táblagépeken ugyanúgy van lehetőség az elektronikus könyvek olvasására, mégis a felhasználóknak majd a fele szükségét érzi egy könyvolvasó megvásárlásnak.

Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a könyvolvasó sokkal alkalmasabb eszköz a könyvek megjelenítésére és olvasására, mint akár a legjobb táblagép.

A könyvolvasó tulajdonosok demográfiai adatai tartogatnak meglepetéseket. Azt várnánk, hogy a könyvolvasót lényegesen több férfi vásárolja mint nő (ez a kütyüpiacra általában igaz). Most viszont azt látjuk, hogy a férfiak és a nők egyaránt kiveszik részüket ami a készülékvásárlást illeti. Ezzel szemben az igazság az, hogy mindkét nem egyformán kedveli ezt az eszközt.

A táblagépeknél viszont már kiütközik a nemek közötti eltérés. Sokkal több férfi kedveli ezeket az eszközöket, mint nő. Az életkor szerinti eloszlás összehasonlításakor pedig azt látjuk, hogy a fiatalabb korosztály körében nő dinamikusan a táblagép használat.

Konklúzió

A két eszköz terjedése a magasabb jövedelmi sáv mellett a közepes jövedelmi zónában is egyre markánsabban jelenik meg. Ennek eredményeként valószínűleg még nagyobb ütemű növekedést fogunk látni az elkövetkezendő időkben. Annak ellenére, hogy a táblagépek piacán jóval erősebb a marketing, mint a könyvolvasó piacon, mégis ez utóbbi növekedési üteme sokkal nagyobb. Az én meglátásom szerint a könyvolvasók piaca inkább örvendetes módon bővül, szemben azokkal a véleményekkel melyek korábban napvilágot láttak itthon. A teljes lakosságra vonatkoztatott 12%-os elterjedtség és a növekedés üteme olyan mértékű amely joggal teheti optimistává a könyvolvasók és az elektronikus kiadványok forgalmazóit.

A táblagépek pedig a növekedés ellenére sem tudnak olyan mértékben terjedni, mint ahogy azt várnánk. Ha az adatokat nézzük akkor elsődlegesen a korosztályi megoszlásban vannak még kihasználatlan lehetőségek. A középkorú fizetőképes vásárlókat kéne valamivel megszólítani a gyártóknak, hogy növeljék az eladásokat. Ez egyelőre még várat magára és ha így marad, akkor a könyvolvasók megőrzik az előnyüket azzal együtt is, hogy a táblagépek amúgy jóval több feladat ellátására alkalmasak.