Netidők Blogtársaság

Elektronikus zenei kifejezésekről nem lehet anélkül beszélni, hogy meg ne említenénk a MIDI-t. A MIDI betűszó, ami a musical instrument digital interface 'hangszeres digitális interfész' kifejezés rövidítése, és ebből rövidült a .mid fájlformátum, ami a MIDI kommunikációs szabvány szerint létrehozott állományok kiterjesztése. Azért hárombetűs, mert az informatika kezdetén a fájlnévformátumokban a kiterjesztések technikai okok miatt legfeljebb hárombetűsek lehettek.

A MIDI szóalakot betűszóként, követve az eredeti írásmódot, csupa nagybetűvel írjuk, a másikat fájlformátumként pont után kisbetűvel írjuk.

Informatikatörténeti érdekesség, hogy 2007 elején megjelent egy új számítógéposztály-elnevezés, a MID (Mobile Internet Device 'mobil internetes eszköz'), amely hangzásában egybeesett a .mid fájlformátummal. Az angol amerikai nyelvhasználatban a middle 'középső' melléknév igen gyakran lerövidül mid formára. A MID kategóriájú gépek neve tehát utalt arra, hogy ez egy középső, köztes kategória, mégpedig a 2006 februárjában bemutatott UMPC (Ultra Mobile PC) és például a mobiltelefon között. Hisz a MID-ek olyan egyszerű, kisméretű eszközök, amelyek kifejezetten böngészésre alkalmasak, és alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak hagyományos PC funkciókat. Mára már tudjuk, hogy ez a kategória nem terjedt el a közhasználatban.

Külön érdekesség, hogy a széles körben használatos, régi MIDI szabvány (1982-ben jelentették be, és 1983-ban fogadták el szabványként iparági együttműködésnek köszönhetően) sok különböző próbálkozás és továbbfejlesztési kísérlet ellenére is még mindig használatban van, bár sok tekintetben elavult. Dragon György, a Netidők társaság tagja, zeneszerző barátom szerint, úgy tűnik, hogy fokozatosan el fog tűnni a MIDI, mert pár éve már lassan minden fontosabb programba elkezdték beépíteni az OSC (Open Sound Control) kommunikációt, ami egy sokkal flexibilisebb, hálózati kommunikációra épülő sztenderd, és egyben egy újabb hárombetűs mozaikszó az informatikai kifejezések között.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Érdekes illusztrációt hallhatott a hétfő esti Netidők hallgatója. Kevin a hét műtárgya rovatban bemutatta a digitális kézi hangfelvevőjét (Zoom H1 Handy Recorder), amivel nagyon jó hangminőségben és sztereóben lehet hangokat rögzíteni. Eközben felvette az asztaltársaság tagjai által hallatott hangokat és a műsor többi beszélgetése közben e hangmintákat átmásolta a laptopjára, majd a szinti-billentyűzettel e zajokból dallamot játszott le.

Kevin: Most nem egy zenét raktam össze, csak gondoltam, megmutatok egy-két technikát, hogy mit lehet csinálni abban az esetben, hogy ha felveszünk különböző hangokat és megpróbálunk abból zenét építeni. Itt van egy kis részlet, valaki mondta (az asztaltársaságból) az „O” hangot – ha ezt hozzárendelem egy billentyűhöz, akkor megszólalhat a dallam. (Kevin a billentyűkön a pár perccel korábban rögzített „O” hanggal játssza a Boci, boci, tarka c. közismert sláger dallamát.) Felismerhető, hogy körülbelül így működtek a régi sampler-ek, mert ennyire rövid hangmintákat tudtak használni. Minél lassabban játszunk vissza egy hangmintát, annál mélyebben szólal meg a hang. Ez teszi lehetővé, hogy dallamokat játsszunk egy adott hanggal. Ez tipikusan olyan technika, amit régen nagyon sokszor használták…
Aztán vannak olyan hangok, amikkel lehet dobolni. (Kevin a Borek András által keltett hanggal ritmusokat produkál a szintin.) Illetve most már nagyon érdekes új szintézis technikák is vannak, amik közül mondjuk az egyik legismertebb mostanában a granulált szintézis, ami azt jelenti, hogy kis granulátumokra szedi szét a hangokat és apró foszlányokból épít fel újabb textúrákat, újabb érdekes hangokat. Például itt is van egy ilyen… (Itt hallható volt a stúdióban rögzített hang ismétlődve, amit a gép egyre gyorsabban ismétel, majd egy dallamszerű hangsorozattá áll össze.) És ez mind abból van, amit beszélgettünk. De persze még tovább lehet keverni ezeket a hangokat.

Nagyistók Tibor: Na de tulajdonképpen bármiből lehet akkor dallamot csinálni!

Kevin: Ez így van, pontosan! Azért kell a mikrofon, mert a rögzített hangoknak mindig más a textúrája. Herbertnek van egy ilyen nagyon erős szabálya, a saját magával kötött szerződésében, hogy sosem vágja le a hangok végét, mert mindig a hangok végén vannak azok a kis apró zörejek, organikus zajok, amik karakteressé fogják tenni a hangzást. Emiatt csomószor egy laikus nehezen tudja megfogni, de hogyha az ember megtanulja ezeket hallani, akkor észlelni lehet, hogy mi teszi műanyaggá az elektronikus hangokat és mi teszi organikussá. Ilyenkor nagyon sokat használnak természetes zajokat, zörejeket.