Netidők Blogtársaság

Tegnap este az ünnepélyes díjkiosztóval lezárult az Appra Magyar első, platformfüggetlen alkalmazásversenye. A fődíjat a mindhárom mobil rendszeren elérhető interaktív vasúti app, az iMenetrend nyerte - a győztes csupán annyit kért a jelenlevő úri társaságtól, hogy utazzanak vonattal és használják közben az alkalmazásukat. Közönségdíjas egy másik közlekedési program, a TraffiHunter lett, amivel elsősorban a traffipaxokat tudják elkerülni az autósok.

Az iMenetrend nyerte az Appra Magyar fődíját

Az öt kategóriában (üzleti, közhasznú, játék, életmód, oktatás) 15 alkalmazás jutott a döntőbe, ők csütörtök reggel egyenként 3-3 percet kaptak, hogy az öt tagú zsűri előtt bemutatkozzanak, majd ezt követte a zsűri elvonulása, hogy meghozza az este nyilvánossá váló döntését. Az iMenetrend nem csak a fődíjat vihette haza, hanem a közhasznú kategória első díját is. A vasúti menetrend alkalmazás segítségével valós időben lehet követni a vonatok közlekedését, ha van mobil netünk, ami nem csak abban segíthet, hogy ne maradjunk le a vonatról, hanem, hogy egy ismeretlen vonalon ne maradjunk fenn azon, időben leszálljunk a megfelelő állomáson. Érthetetlen, hogy az alkalmazás fejlesztőit miért nem kereste meg eddig a MÁV, illetve miért zárkózott el eddig a megkeresések elől - hiszen hivatalos vasúti alkalmazás mind a mai napig nincsen és a vonattal közlekedő közönséget ez az app szolgálja ki, nem is akárhogyan.

A legjobb üzleti alkalmazás a Jó Szaki lett, amivel egyszerűen lehet szakembert keresni mobilon, legyen az villany- vagy vízvezeték-szerelő... A már most is profitábilis program iránt kezd megnőni a befektetői érdeklődés is. A szakembereknek csak akkor kell fizetni az alkalmazás használatáért, ha azon keresztül ajánlatot kérnek tőlük, nincs listázási vagy havidíj, a szakembert kereső laikusok pedig teljesen ingyenesen vehetik igénybe a kiközvetítést. A szakik munkáját értékelik a felhasználók, így a legjobb szakemberek "kézről-kézre" járnak. A telefon pedig lehetővé teszi, hogy gyorsan és egyszerűen lehessen ajánlatot kérni, akár fénykép feladásával is.

Az életmód kategóriát az Antenna Hungária hamarosan megújuló MindigTV programja nyerte, amivel nem csak élőben lehet követni a kiválasztott csatornák adásait, hanem műsorújságot is közread, illetve emlékeztet az app, hogyha valamelyik általunk kedvelt műsor éppen kezdődik. A fejlesztőkkel beszélgetve kiderült, hogy a tartalmak online közvetítése nem egyszerűen csak technológiai kihívás: a legtöbb műsor azért nem kerülhet adásba, mert az adott csatorna nem rendelkezik okostelefonra vagy tabletre az adott tartalom sugárzásával kapcsolatos jogokkal. De ez nem szegte a fejlesztők kedvét, jön az új verzió, amiben lesznek már lekérhető video tartalmak (VOD - video on demand), nem csak élő adás. Egy későbbi verzióban pedig azt is tervezik, hogy a MindigTV extra előfizetők plusz tartalmakhoz juthassanak hozzá.

A játék kategóriában egyből két nyertest is választott a zsűri - az oktatás kategória rovására, ahol nem hirdettek győztest. Mindez azért különösen fájó, mivel az oktatás kategória egyébként más országokban rendkívül erős okostelefonon és tableten. Úgy látszik idehaza ezen a téren lehet még fejlődni a jövőben. A játék kategória két győztese a FilmDrops és a Sighter lett. Előbbi egy olyan mozgóképes app, amelyben a Kaland, játék, kockázat könyvekből ismerős interaktív történetmesélés adja a játékot csak mozgóképes formában: itt 1-1 percnyi videó után eldönthetjük, hogy merre menjen tovább a sztori. Minden esetben 8 befejezése van az adott epizódnak. Romantikusok előnyben: a sorozat darabjai két főhős szerelmi életéről szólnak, Zénó menő ételkritikus, akinek segíteni kell elcsábítani a lányokat, Lili pedig aranyos cukrász lány, akinek abban segíthetünk, hogy a nyomi srácokat minél gyorsabban le tudja rázni. A vicces alkalmazást az Attrecto app fejlesztő csapata rakta össze, most készül a filmek szinkronja és az app fordítása.

A játék kategória másik győztese a Sighter lett, amivel hideg, langyos, meleg, forró játékot lehet játszani mobilon, különböző helyszíneken és felfedezni az adott terület, város rejtett titkait. Készült például a budapesti Állatkertbe is séta, de a pesti romkocsmákat is megismerhetjük így. Sőt, saját magunk is hozhatunk létre saját sétákat, például egy romantikus lánykéréshez...

Természetesen a verseny oldalán fent lévő számos alkalmazás közül több olyan van, amit érdemes kipróbálni. Díjat ugyan nem nyert, de a kategóriája legjobb három alkalmazása közé került az Elsősegély - Mit kell tennem, amellyel felfrissíthetjük ilyen irányú tudásunkat és igény eseten vészhelyzetben is használhatjuk, mentőt hívhatunk vele (4100 alkalommal tették már meg ezt a felhasználók az alkalmazás segítségével), de a legközelebbi defibrillátor berendezéseket is megtalálhatjuk a programmal. Ugyancsak díj nélkül maradt a SzemeTisz, a Kopint Datorg alkalmazása, amiben GPS segítségével jelölhetjük meg egy térképen, ha valahol illegális szemetet találtunk - majd arra is van lehetőség, hogy el is takarítsuk azt - vagy másokélt - és ezzel pontokat gyűjtsünk. Végül, szintén díj nélkül maradt az OTP két programja, a banki és a tőzsdei appok, előbbi komolyan elgondolkodtatott, hogy bankot váltsak. A demó verzióban kipróbálható minden banki funkció és bizton állítható, hogy az OTP megcsinálta az ország egyik legjobb banki alkalmazását, ami mindent tud, amire ma egy okostelefon felhasználónak szüksége lehet telefonon.

Sajnos nem fér bele minden érdekes alkalmazás egyetlen blogbejegyzésbe, így zárásként azt javasolnám, hogy mindenki nézze meg az Appra Magyar oldalát, egész biztosan talál ott olyan programot, amit még nem ismer és hasznosnak, jónak, szórakoztatónak fog találni. Jövőre pedig találkozunk a második Appra Magyar versenyen!

Pintér Robesz

Tegnap rendezték a Telenor második Okostelefon Akadémiáját, amely a helyalapú szolgáltatásokkal foglalkozott. Megtudhattuk, hogy évente 1,1 milliárd vezetéssel töltött órát és 3,5 milliárd liter üzemanyagot spórolnak meg az embereknek a navigációs alkalmazások. Az is kiderült, hogy megközelítőleg 70 ezer Waze és 45 ezer Egérút felhasználó közlekedik a magyar utakon, akik már a közösségi navigáció réven azt is tudják, hogy éppen merre érdemes elindulni, ha útvonalat terveznek. Végül élőben láthattuk a Google Street View triciklijét, amit Bagaméri is megirigyelt volna, bár a 100 kilós súlya miatt 2 ember kellene ahhoz, hogy egy Critical Mass alkalmával a fejünk fölött megrázzuk.

Nem voltam még olyan eseményen, ahol a több mint három órát kitevő előadások végén többen ültek-álltak a teremben, mint, bármikor menet közben. Ez betudható az ügyes szervezésnek, amely a tombolát a végére hagyta, ahol közel 1 millió forint értékben sorsoltak ki csúcskategóriás készülékeket a regisztrált résztvevők között (így tehetett szert egy Firefox OS evangelista egy Samsung S4-esre – mert másképpen biztosan nem venne a kezébe ilyen telefont).

A nyitó előadásból kiderült, hogy a helymeghatározással foglalkozó iparág már most többet ér, mint amennyi Magyarország éves GDP-je. A Google felkérésére a Boston Consulting Group készített egy tanulmányt, amely a helymeghatározási ipar méretével, közvetlen és közvetett hatásaival foglalkozik. Ebből tudhattuk meg, hogy az ipar értéke 150-270 milliárd dollár közé esik, évi 1,1 milliárd órát és 3,5 milliárd liter üzemanyagot spórol meg nekünk. Hatással van a katasztrófavédelemre, a mezőgazdaságra, az oktatásra, sportra, turizmusra... Várható, hogy a jövőben a Location Based Services (LBS, hely alapú szolgáltatások) még inkább a középpontba kerülnek az okostelefonok révén és az élet mind több területére fognak betörni.

A bevezetőt egy hosszabb kerekasztal követte, ahol az LBS és a térinformatika katasztrófavédelemben betöltött szerepéről hallhattunk néhány gondolatot és érdekes információt. Kiderült például, hogy a 112-es központi hívószám bevezetésével tudni fogjak azonosítani a hívó pontos helyzetét, tehát ki tudják majd szűrni a hamis riasztások egy részét. Azt is megtudhattuk, hogy Kolontáron az iszapömlés után is térinformatikai szoftvert használtak a helyreállításhoz. Persze a beszélgetés gerincét a március 14-i hóhelyzet kitárgyalása adta, ahol már ütköztek az álláspontok. Az index újságírója (Szabó Z.) szerint – aki azon a bizonyos napon a percről-percre rovat egyik szerkesztője volt – nem érdemes geolokációról beszélni mindaddig, amíg egy kis hóesés ennyire meg tudja bénítani az országot. Az állam nem felkészült egy ilyen helyzet kezelésére, de a média sem. Érdekes, hogy az emberek leginkább magukat mentették meg és a Facebook volt az az infrastruktúra, amire ez rá tudott épülni – és nem az index vagy a sok pénzért az ilyen helyzetekre korábban létrehozott tájékoztató rendszer. Mindeközben a Magyar Honvédség volt az egyetlen, amely a Facebookon is tájékoztatta az embereket. A külön kifejlesztett kommunikációs csatornákat viszont sehol sem használták, azzal az indokkal, hogy azzal csak mindenkinek tudtak volna üzenni, helyette SMS-t küldtek – (majdnem) mindenkinek. Az volt a gond, hogy információk beáramlottak (hó lesz, hol fog esni, melyik utat kellene lezárni) csak nem volt, aki feldolgozza és időben felelős döntést hozzon. A katasztrófavédelem jelen levő képviselője szerint viszont sikerült levonni a tapasztalatokat a március 14-i havazásból, hasonló helyzetben ezt bizonyítani is fogják.

Itt a HERE – Pino Bonetti bemutatja a Nokia térképes szolgáltatását

Az este egyetlen angol nyelvű előadását a Nokia HERE szolgáltatását bemutató Pino Bonetti tartotta. A 2012 novemberében indult Nokia HERE a cég hely alapú szolgáltatásainak egyesítése. A Nokia úgy látja, hogy az internettel kapcsolatban több trend alakítja az életünket:

• az első a város – nagyon sokan költöznek városokba világszerte, egyre inkább felértékelődik a városi terek fontossága
• mobile first: bárhol és bármikor hozzáférhetünk az internethez
• a szenzorok megsokszorozódása, amiket folyamatosan magunkkal viszünk. (Ezek nem feltétlenül csak az okostelefonokban lévő szenzoraink, hanem lehetnek céleszközök is, mint például egy lépésszámlálásra alkalmas cipő.)
• közösségi hálózatok: a valós és a virtuális közötti távolságot közösségi hálózatok hidalják át

Ezen trendek miatt újra fel kell találni a térképeket, ami újra értelmet ad a való világnak. A térképek abban segítenek, hogy tájékozódjunk, hogy érzékeljük a minket körbevevő teret, hogy eljussunk egyik számunkra fontos pontról egy másikra és közben sikeresen menedzseljük a közlekedést, végül, hogy folyamatosan tudjunk adaptálódni a minket körbevevő világhoz. Hogyan lehet „újra feltalálni a térképet”? A Nokia válasza erre a kérdésre a HERE, amelynek az a célja, hogy vezető location cloud szolgáltatás legyen a világon. Nyitott a rendszer, így nem csak a Nokia eszközök tudnak kapcsolódni rá, több nagy szolgáltató (például a Yahoo vagy a Microsoft) is ezt a rendszert használja. Ebben a rendszerben több térképréteg épül egymásra valós időben, magán a készüléken, így szinte az összes szolgáltatás működik offline is (ellentétben más térképes szolgáltatásokkal). 6 gigabyte méretű letölthető térképbe belefér az egész világ. Ennek köszönhetően az utcatérkép, a közlekedési térkép, a beltéri térképek mind egy helyen érhetők el. Végeredményben abban segíthet a rendszer, hogy mindenhol helyinek érezhesse magát az ember bárhol van is, tehát a saját komfort zónáját terjesztheti ki.

Az est vége felé mutatkoztak be a közösségi navigációs szolgáltatások, amelyek az utakon közlekedő emberek visszajelzései alapján valós időben gyűjtik a közlekedési információkat és ez alapján ajánlanak gyorsabb útvonalat, hogy elkerülhessük a dugókat, lezárásokat, egyéb nem várt útakadályokat. Oláh Miklós az Egérút alkalmazásról beszélt. Az Egérút rendszere az utat nem a távolság alapján, hanem a megtételéhez szükséges időből számolja ki – ez a dinamikus navigáció. A dinamikus navigáció lényege, hogy a felhasználók szeretnének A-ból B-be a „legjobban” eljutni. Ez többnyire a „leggyorsabban-t” jelenti – ami nem biztos, hogy a legrövidebb. Ezt kell a legjobban csinálni a rendszernek, minden további szolgáltatás már csak hab a tortán. Erre az egyszerű felhasználói igényre ugyanis nehéz válaszolni. Folyamatos anonim mérésekre van szükség, kellően sok felhasználó kell hozzá (most 45 ezer felhasználójuk van), hogy kiderüljön aktuálisan éppen hol milyen az útvonal. A rendszer ugyanakkor tanul, például tudja, hogy az Üllői út mindig bedugul bizonyos napszakokban, tehát onnan felesleges nagy mennyiségben gyűjteni az adatokat. Azt is kell tudni kezelni, hogy ad hoc módon kieshetnek útvonalak – rendszerint országos szinten napi 2-300 ilyen fordulhat elő. Ezeket egy operator viszi be a rendszerbe, tehát ezeket elkerülhetik az utasok, ha az Egérutat választják. Végül a közlekedési szabályokat is figyelembe kell venni (hol lehet kanyarodni, melyik utca egyirányú stb.). Végeredményben ezek az egymásra épülő rétegek segíthetnek abban, hogyha elég sokan fogják használni a rendszert, akkor az Egérút lehessen a legpontosabb navigációs rendszer Magyarországon.

A legpontosabb navigációs rendszer címért versenyzik a Waze is, aminek megközelítőleg már 70 ezer felhasználója van kis hazánkban is (aki olvas híreket, az tudja, hogy ezt a rendszert próbálja egymás orra elől elhalászni a Facebook, a Google és még néhány nagy multi, egyelőre azonban minden kérőt kikosaraztak). A Waze elődje 2006-ban indult Izraelben, ahol mára a legnépszerűbb navigációs alkalmazássá vált (annyira közkeletű, hogy már magát a navigálást is wazerelésnek hívják). Világszerte 45 millió felhasználójuk van, akik 2012-ben 10 milliárd kilométert tettek meg a Waze segítségével – ebből 125 milliót Magyarországon. Ez hatalmas mennyiségű „munkaóra”, amivel nem tud versenyezni egyetlen cég sem saját erőforrással, ugyanis a felhasználók hozzák létre (rajzolják be) az utakat a térképeken a világon mindenhol és folyamatosan karban is tartják az adatbázist – nem véletlen tehát a hatalmas befektetői-felvásárlói érdeklődés a céggel kapcsolatban. A Waze tapasztalata egyébként az, hogy az adatok onnan válnak igazán használhatóvá egy országban, ha legalább az autósok 3%-a használja folyamatosan, Magyarország jó úton halad e felé.

Mindent összevetve kellemes estét szerzett nekünk a Telenor – köszönet érte. Hazafelé le is töltöttem az Egérút alkalmazást, a Nokia HERE már alapból megtalálható a készülékemen, a Waze sajnos nem elérhető Windows Phone-ra, pedig szívesen wazerelnék. 

Pintér Robesz

(via menbook)

Érdekes komputer prototípus képeibe botlottam a neten. Meglepő módon az ultrakompakt számítógép kínai fejlesztés.

A Blurtooth billentyűzet egyszerűen összehajtható, és zsebre vágható.

A monitor a szeművegbe van beépítve, és itt van a komputer néhány alkatrésze is.

A komputer nagyobbik része az egérbe lett beépítva.

A szemüvegbe a legújabb fejlesztésű, bélyegméretű AMOLED képernyő kerül.

Toochee, a Galaktikus

Ez a kifejezés egy olyan eszközt jelöl, amely a Synaptics egyik 2010-ben bemutatott technikai fejlesztésének eredménye. Ez egy olyan, főként hordozható gépekre (notebook, laptop, netbook stb.) szánt pozicionáló eszköz, amely nagyon hasonló a hagyományos touchpadhez (érintőpad, érintőfelület, tapipad stb.), csak annál lényegesen nagyobb, és képes akár tízujjas, összetett mozdulatokat is értelmezni.

Az eszköz neve clickpad, ami némiképpen félrevezető, mert ennek az összetételnek az előtagja, a click azt jelenti, hogy 'kattintás', a pad, pedig az informatikai környezetben már megszokott módon 'felület', egyébként eredetileg sokjelentésű szó, pl. 'írótömb', 'írófelület', 'betét' stb. Tehát a szóösszetétel jelentése alapján úgy gondolnánk, hogy ezzel a pozicionáló felülettel kattintani lehet. Valójában viszont nem, mert a clickpadnek nincsenek gombjai – mint ahogyan a hagyományos touchpadnek van két gombja, amely az egér jobb és bal gombját helyettesíti. Egyébként mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy az érintőfelületek, érintőképernyők korában átértelmeződik a kattintás (a klikkelés), mert ezekhez az eszközökhöz egyre ritkábban kapcsolunk hagyományos egeret, amelynek a gombjaival kattintani lehet, helyette az érintőfelületekre koppintunk, tapintunk.

A clickpad kifejezéshez formailag hasonlít a touchpad, funkciójában is nagyon hasonlít egymáshoz a két eszköz, csak az a különbség, hogy a clickpad sokkal összetettebb ujjmozdulatokat is tud értelmezni. Ez voltaképpen inkább a touchpad továbbfejlesztett változata, mint egy vadonatúj eszköz.

A funkcióját tekintve a clickpad hasonlít továbbá a multitouchscreenhez, tehát az olyan érintőképernyőhöz, amelyen összetett, több ujjas mozdulatokkal is lehet navigálni. És innen jön egy újabb, kapcsolódó kifejezés, a gesztus. Főként a különböző multitouch felületeken történő pozicionálás környezetében szeretik használni gesztus kifejezést, ami azonban a kommunikációs folyamat nonverbális, és nem akusztikus elemei közé tartozik, és jellemzően a kézmozdulatokat jelenti. A mutitouch felületeken előforduló gesztusok viszont nem kézzel történnek, hanem az ujjainkkal, és nem a térben, hanem egy érintőfelületen. Tehát a gesztus ilyen formájú értelmezése bővíti egy hagyományos szakkifejezés jelentéskörét.

Ezen a linken van a leírás: http://www.synaptics.com/solutions/products/clickpad

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség