Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

E-könyv-olvasó vagy e-book reader?

Tömegközlekedési eszközökön utazva 2013-ban már egyáltalán nem ritkaság, amikor egy utas előveszi az elektronikus könyvek olvasására alkalmas eszközét. A minap épp láttam egy ilyet valaki kezében, és elgondolkodtam, hogy mi is a neve ennek a használati tárgynak.

Több változat is közhasználatban van, és a helyesírásuk is némiképpen bizonytalan: elektronikus könyvolvasó (vagy elektronikuskönyv-olvasó), e-könyvolvasó (vagy e-könyv olvasó,  e-könyv-olvasó), e-book olvasó, e-book reader, leginkább ezek a változatok fordulnak elő.

A szószerkezet teljes formája az elektronikus könyv olvasó, vagyis olyan eszköz, amely az elektronikus könyvek olvasására való. A szerkezet alapja az elektronikus könyv, és értelmezés kérdése, hogy az utótag pontosan mire vonatkozik: a könyvre vagy az elektronikus könyvre. Ha csak a könyvre, akkor a könyvvel egybeírjuk: könyvolvasó, és az előtag – az elektronikus – utal a teljes utótagra – a könyvolvasóra –, tehát ez egy elektronikus könyvolvasó.

Vélhetően nem pontosan erről van szó, hanem egy olyan eszközről, amely elektronikus könyvek olvasására szolgál. Ilyekor lép életbe a helyesírásunk egyik mozgószabálya (139/b), miszerint ha egy egyébként különírt szószerkezethez (elektronikus könyv) olyan utótag járul, amely az egész szerkezetre vonatkozik (olvasó), akkor az alakulat egyébként különírt elemeit egybeírjuk, és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk (elektronikuskönyv-olvasó). Igen ám, de ennek az alakulatnak az írásképe kifejezetten csúnya. Ha pedig ez így van, akkor el kell kerülni vagy körül kell írni. Ezt azonban ebben az esetben nem lehet.

A probléma látszólag megoldható úgy, hogy az egyébként is hosszadalmas elektronikus könyv szerkezet helyett a közhasználatúként elfogadott, rövid e-könyv formát használjuk. Ehhez az egyik gyakorlat szerint külön írjuk az utótagot: e-könyv olvasó. Ám a helyesírási szabályzat szerint egybeírva (e-könyvolvasó) vagy két kötőjellel (e-könyv-olvasó) írott alakokat tudunk megmagyarázni. Megfelelőbb az e-könyv-olvasó, hiszen a kötőjeles előtaghoz mindkét tagra vonatkozó utótag kapcsolódik, és ilyenkor a szabályzatunk kötőjellel kívánja jelezni ezt az összeforrottabb viszonyt.

A vegyes, angol-magyar szerkezeteket nem támogatom, mert szerintem stílustalanok (e-book-olvasó), de ez ízlés, stílus kérdése, vitatkozni nem érdemes rajta.

A kiejtésről meg kell jegyezni, hogy a magyaros alakban az e- előtagot [e] módon kell kiejteni [e könyv], míg az angolos formát [í] módon [í buk ríder].

Ötletes módon egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezt az eszközt a legnépszerűbb típusáról, az Amazon Kindljéről nevezik el, tehát a márkanévből köznév válik lassan, és az e-könyv-olvasó neve egyszerűen kindl lesz.

Mindenesetre én maradnék a közismert alakoknál és a kialakult gyakorlatnál: vagy az angolos e-book reader (esetleg a mind gyakoribb eBook reader) vagy a magyar e-könyv-olvasó alakot javaslom.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

1 Tovább

Elektronikus irodalom

ePub

Androidos okostelefonomon birtokba vettem az e-book olvasót, apropó, miért is ne lehetne ezt e-könyv olvasónak vagy egyszerűen csak e-olvasónak nevezni? Tehát szükségem volt e-könyvekre (e-bookokra), ehhez letöltöttem egy programot, ami mindenféle szöveges formátumból képes az aktuális e-könyv olvasóhoz szükséges állományformátumot konvertálni. Az én rendszeremhez az ePub formátum szükséges.

Az ePub tehát egy fájlkiterjesztés, ami az állománynevekben szokás szerint .epub alakban fordul elő. Ám ez a jelölés egyben nyelvi jel is, így érdemes elgondolkodni a jelentésén, alakján. Az ePub az electronic publication ’elektronikus publikáció’ szerkezetből rövidült a fájlkiterjesztésekben megszokott néhány betűs, rövid alakra. Ez a szerkezet jól kifejezi ennek a formátumnak a lényegét is, hiszen publikálni mindenféle szöveget lehet, tehát az ePub formátum mindenféle szöveg elektronikus hozzáférését biztosítja. Ez az állománykiterjesztés egyébként az International Digital Publishing Forum (IDPF) szabad és nyílt formátuma, amit 2007 szeptemberében vezettek be, ám leginkább a 2010-es évben vált népszerűvé. A kifejezés írásmódja változatos, mert az általam használt belső nagybetűs ePubon kívül mindenféle alak előfordul (EPUB, ePUB, EPub, epub).

A másik népszerű e-könyv formátum a LIT, ami a literature ’irodalom’ kifejezésből rövidült. Ennek a kifejezésnek a jelentése kicsit szűkebb hátterű, hisz az irodalomra korlátozódik, szemben az ePub korlátok nélküli publikációjával. Ám hangsúlyozom, hogy itt csak a kifejezések jelentéstani hátteréről van szó, és nem a technikai tartalomról, hisz nyilvánvaló, hogy mint .lit, mind .epub kiterjesztéssel bármilyen szöveget lehet publikálni.

Az ePub utótagja, a pub egybeesik az angol pub ’kocsma’ szóalakkal, ám ez természetesen véletlen, és a két kifejezés olyan eltérő kontextusban használatos, hogy nem is zavarják egymást.

Engem meggyőzött az e-könyv olvasó, az irodalom már nem korlátozódik a könyvre, az elektronikus formátum is ugyanazt az értéket hordozza.

 

Bódi Zoltán

2 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek