Netidők Blogtársaság

A jövő rádiózásának útkeresésében jelenleg az egyik kulcsfogalom a hibrid rádió. Ennek lényege az, hogy ugyanaz a készülék képes a kisugárzott rádióműsor vételére és egyúttal kapcsolódik az internetre, hogy megkeresse az éppen hallgatott rádióállomás interaktív szolgáltatását. Ennek egyik megvalósítása a RadioDNS nevű rendszer, amely két brit műsorszolgáltató, a közszolgálati BBC és a kereskedelmi Global Radio (jelenlegi neve: GCap Media) együttműködésében hoztak létre azért, hogy összekapcsolják a rádiós műsorszórást az internetes lehetőségekkel. A rendszer koncepcióját 2008 májusában Münchenben mutatták be, majd 2010-ben nonprofit szervezetet alapítottak a rendszer képviseletére.

A RadioDNS weboldalán, három pontban foglalják össze a rendszer főbb szolgáltatásait:

- RadioVIS: Fotók, ábrák, képsorozatok, valamint szöveges üzenetek megjelenítését teszi lehetővé egy kijelzőn. (Itt néhány videón megnézhető, hogy különféle rádiókészülékeken, illetve mobiltelefonokon hogyan működik a RadioVIS.) A VIS egyébként az angol Visualisation, azaz megjelenítés, láthatóvá tétel szóból ered.

- RadioEPG: A más rendszerekből már jól ismert elektronikus műsorújság. (Ez fontos eszköz a hallgató számára, hogy megtudja, éppen mit hallott, hall vagy mit fog hallani, legyen az műsor vagy egy zenei felvétel.)

- RadioTAG: Ez talán a legizgalmasabb lehetőség, mivel e funkcióval ténylegesen interaktívvá válhat a rádióműsor hallgatása, mert lehetővé teszi a hallgató számára, hogy visszajelzést küldjön a rádiósoknak, illetve felcímkézzék és könyvjelzőkkel jelöljék meg a rádiós tartalmakat.

Pure Sensia - íme egy hibrid rádió, ami a RadioDNS rendszer szerint működik

A rendszer hibrid jellegében az a szép, hogy nem csak a jól ismert analóg FM rádiózással, és a Nyugat-Európában erősen terjedő (digitális) DAB rádiózással, hanem még a középhullámú (AM) rádióadásokkal is összekapcsolható. A fentebb linkelt videók egyikében egy mobiltelefonon behangolnak egy FM rádióadást, majd látható a kijelzőn, hogy a rádióadó RDS kódjával küldött weblinket a rendszer automatikusan betölti és már láthatjuk is a műsorral kapcsolatos információkat és képeket.

Többféle megvalósítás lehetséges a készülékek terén: a hagyományos rádiókészülékek érintőképernyővel és Wifi modullal ellátva (lásd képünkön) vagy az okostelefonokat dokkoló készülékmegoldások (itt az érintőképernyőt maga az okostelefon adja), sőt mobil applikációként is beépíthető okostelefonokba vagy táblagépekbe. Néhány készülék itt megnézhető.

A RadioDNS weboldalán még a mobilszolgáltatók számára is üzentek: „A rádióhallgatás a mobiltelefonokon egyre népszerűbbé válik. Az amerikai okostelefon tulajdonosok 33%-ának van rádiós applikációja a telefonján, az Egyesült Királyság okostelefon használói esetében ez az arány 48%.”

A RadioDNS projektet azzal a szándékkal hozták létre, hogy olyan szabvány legyen belőle, amit a műsorszolgáltató és a gyártók sora használhat fel fejlesztései során.

Szilágyi Árpád

Netidők Blogtársaság

Elég sok szolgáltatás létezik az interneten amelyik lehetőséget kínál arra, hogy adatokat tároljunk és osszunk meg magunkról, vagy egy projekt fejlesztését végezzük el közösségi alapokon. Az egyik ilyen legnépszerűbb közös fejlesztést lehetővé tévő szolgáltatás a GitHub. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével csoportos szoftverfejlesztést lehet végezni, köszönhetően a nagyon jó verziókezelő rendszerének.

A GitHub szolgáltatásaiért fizetni kell azoknak a fejlesztéseknek, melyek nem nyílt forráskódú termékeket hoznak létre. A nyílt fejlesztések ezzel szemben ingyenesen használhatják a szolgáltatást. Összesen nagyjából 1.7 millió fejlesztés zajlik a GitHub-on melyek jó része nyílt forráskódú fejlesztés.

Manu Sporny az alapítója és egyben elnöke is a Digital Bazaar nevű cégnek, egy elég különleges projektet kezdett a GitHub-on. Nem szoftvert kíván fejleszteni, hanem a saját genomját osztja meg, mint nyílt forrást. A genomjának 1 millió párját public domain licensz alatt hozza nyilvánosságra.

Arról, hogy miért teszi mindezt, ő maga így nyilatkozott:

" Mikor a barátaimnak elmondtam, hogy mire készülök ilyen kérdéseket kaptam:
- Miért tennél ilyet?
- Nem félsz, hogy valaki ellened használja majd fel ezeket az adatokat?
- Mi van akkor, ha az egészségbiztosítód arra használja majd, hogy bizonyos kockázatokat kiolvasva az adatokból, kibújjon a biztosítási kötelezettség alól?
- Á! Én soha nem tennék közzé magamról ilyen adatokat!
- Mit csinálsz, ha majd valaki ez alapján klónoz téged?
Elég sokat gondolkodtam ezekről a kérdésekről és arról, hogy milyen következményekkel járhat az egész projekt, mielőtt döntöttem arról, hogy ilyen jellegű személyes adatot publikussá teszek. Elég súlyos következményekkel is járhat rám nézve ez a döntés. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a lépésemmel járó előnyök messze túlmutatnak azokon a komoly kockázatokon, mellyel a döntésem jár."

Manu saját blogjában folyamatosan beszámol majd a projekt állásáról.

Fontos megemlíteni, hogy a közzétett 1 millió kapcsolat, csak egy kis része a közel 17 milliós teljes emberi DNS állománynak. Az 1 millió párból párból álló mintából, eddig alig 15 ezernek ismert a funkciója a tudomány mai állása szerint. Lépésével szeretné ha a géntechnológia további fejlődését szolgálná az az adatmennyiség amit most elérhetővé tett. A kérdés csak az, hogy ezzel a lépssel mennyire tette saját magát sebezhetővé és védtelenné azokkal szemben, akik esetleg ellene szeretnék ezeket az adatokat felhasználni.