A karácsony közeledtével mindenkinek valamilyen csomagon, pakkocskán jár az esze, és mindezt tetézi napjaink kereskedelem-központú világa. Persze az ajándékozás, a csomagok bontogatása szeretetteljes családi körben varászlatos tud lenni. Karácsony közeledtével a csomagokat a boltokban, a kisszoba bezárt ajtója mögött vagy a karácsonyfa alatt keresgéljük. Az informatika is ismeri a csomag metaforáját, ám ez a csomag jellemzően nem ajándékokat rejteget, hanem valami mást.
A csomag fogalma a számítástechnikában jellemzően valamilyen adatcsoportot jelent. Világos a metaforikus kapcsolat, hisz a valós csomagok is egy kisebb mennyiségű, zárt egységet jelentenek. Az adatcsomagok esetében pedig ugyanerről van szó, csak itt nem valós, megfogható, tárgyi jellegük van. Tehát az adatcsomag metaforájának a hátterében egy gondolati, azaz kognitív művelet áll, amelynek a lényege, hogy az adat mint virtuális, nem megfogható egység tárgyiasul, és így már csomagokba helyezhető.
Az adatcsomag kifejezéssel kapcsolatban beszélnünk kell a csomag egy másik előfordulási módjáról is, a csomagkapcsolásról, ami az internet technológiájának az egyik leglényegesebb eleme. Ez azt jelenti, hogy az internet hálózatán keresztül az adatokat úgy továbbítják, hogy csomagokra bontják őket, tehát egy nagyobb adatmennyiséget kisebb csomagokban továbbítanak, így a hálózatot csak a csomag továbbításának idejére foglalják, és az egyes adatcsomagok akár alternatív útvonalat is választhatnak, majd a címzett géphez, szerverhez való megérkezéskor egy hálózati elem összegyűjti és sorba rendezi a kis adatcsomagokat.
A csomag előfordul emellett még a javító csomag szerkezetben is. Voltaképpen itt is adatcsomagokról van szó, csak ezek a szoftverek javítására szolgáló zárt adatcsoportok, amelyek beépülnek a szoftverekbe.
A csomag tehát a modern informatika egyik kulcskifejezése, csak ez diszkréten a háttérben van, nem úgy, mint a karácsonyi csomag.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek