Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Tablet 30 ezerért?

Pár napja egy közeli rokonom megkérdezte, hogy milyen tabletet vegyen, ha 20-30 ezer forintot szánna az egész vásárlásra. Elsősorban netezésre, videók megnézésére, egy kis játékra és térképes navigációra szeretné használni és fontos számára az akkumulátor idő. A jó hír az, hogy még ilyen összeg mellett sem kell nagy kompromisszumokat kötnie annak, aki tabletet szeretne. Viszont 1-2 dolgot érdemes észben tartani.

Ha valaki nem szán ennél többet vagy jóval többet a táblája beszerzésére, akkor elsősorban a belépő szintű androidos készülékek között ildomos körbenéznie. Mivel az android uralja a tablet piac közel 70%-át már, nehéz is mást venni, pláne ebben az árkategóriában. Fontos viszont, hogy olyat androidos tabletet válasszunk, amin nem csak a gyártó saját (többnyire szegényes) alkalmazásboltja elérhető, hanem a nagy, rendes alkalmazásbolthoz (Google Play) is csatlakozik, különben nem fogunk tudni bármilyen androidos appot rátelepíteni, ami később keserű szájízt okozhat. Az, hogy egy tablet hozzáfér-e az alkalmazásbolthoz rendszerint egy termékleírásból vagy terméktesztből kiderül, ha rákeresünk a kiszemelt készülékre a neten, de mostanában már az ilyen eszközök a gyakoribbak.

Androidra egyébként több ezer(!) gyártó van, a nagyok (például a Samsung, az Asus, a Lenovo vagy az Acer) eladnak fejenként legalább 1-2 millió tabletet negyedévente, viszont a kicsik piaci részesedése összességében majdnem 40% körül van a teljes piacon és az előző negyedévben 17,5 millió ilyen egyéb gyártótól származó tabletet vettek a világon. Jól látszik tehát a trend, hogy az olcsóbb, kevésbé márkás tabletek előretörnek szinte mindenhol.

Persze a no name gyártók között is vannak különbségek, idehaza például nagyon erős tablet fronton a myaudio (piacvezető a Samsung vagy az Apple előtt) – egyébként magyar cég, bár ugyanúgy Kínában gyártják az eszközeiket, mint szinte bármelyik másik márkának. Ezek mellett belépő árszinten érdemes lehet megnézni például a Wayteq vagy a ConCorde készülékeit, ezek ugyanis nem teljesen ismeretlen márkák, de nem is olyanok, ahol csak a névért ad ki valaki jelentős plusz összegeket.

Ami a működési időt illeti, biztos találni olyan modellt, amiben cserélhető az akkumulátor, de inkább az szokott jellemző lenni, hogy ehhez nem lehet hozzányúlni (tehát a hátlap nem levehető és az akkumulátort nem lehet otthon eltávolítani). Viszont hordozható akksi töltőt be lehet szerezni, az a tableten túl telefonhoz és akár hordozható DVD lejátszóhoz is jó lehet, így én inkább ezt javasolnám, mint a plusz akkumulátort, ami csak egyetlen készülékhez jó és macerás lehet a ki-behelyezése.

A tablethez persze kell internet is, alapból nyilván az otthoni, munkahelyi vagy egyéb wifivel használjuk a készüléket. Ha utazás közben is hozzá szeretnénk férni az internethez, akkor választhatunk mobil internetes modellt (többnyire felárral), ez esetben készüljünk fel, hogy a 3G csak akkor működik, ha mobilnet előfizetést veszünk hozzá, ez legalább havi 1-2 ezer forintba kerül, illetve bizonyos előfizetésekhez lehet 2 sim kártyát igényelni és ugyanazt az adatcsomagot használni az okostelefonhoz és a tablethez. Ha van már okostelefonunk és azon van mobilinternet kapcsolat, akkor megoldás lehet az is, hogy a telefonkészülék internet elérését osztjuk meg a tablettel – ez a nagy mobil platformokon (android, iOS, Windows Phone) ma már mind elérhető.

További szempont lehet, hogy térképes navigációra is alkalmas legyen az új kütyünk. Ha van GPS a tabletben, akkor kültéren bárhol fogja a jelet, de csak akkor jeleníti meg térképen a helyzetünket, ha hozzáfér egy térképhez. Ehhez vagy kell egy offline is működő térkép (választásunktól függően ennek akár a tablet árával vetekedő plusz költsége is lehet), vagy állandó online kapcsolat, amin keresztül útközben is le tudjuk tölteni a térképet. A Google Maps (az android ingyenes saját térképe) tudomásom szerint csak bizonyos sugarú területet tölt le előre offline üzemmódhoz, de nem komplett térképeket. A legtöbb nagy térképes szolgáltatás (például a Google-é vagy Apple beépített térképe) nem működik teljes funkcionalitással offline (ezt leginkább a Nokia oldotta meg, egyelőre viszont nekik még nincs saját tabletjük). Szóval offline navigációhoz egy megfelelő, offline is működő alkalmazásban érdemes gondolkodni. Az android alkalmazásbolt egyebként PC-ről is böngészhető, bármilyen speciális célra szeretnénk egy tabletet vásárolni, előre utána lehet nézni a témának, hogy van-e olyan alkalmazás, ami majd kielégíti az igényeinket. Az androidos offline navigáció amúgy egy elég népszerű a kérdés az interneten…

Végül a készülék kiválasztásánál szerintem érdemes még odafigyelni a processzorra és a memóriára, bár az elején lehet, hogy azt gondoljuk, csak netezésre kell a tablet, de idővel szinte biztos rakunk rá néhány játékot és az gyenge hardveren szaggathat, ami jelentősen rontja a játékélményt. Két magos processzor és 1GB memória szerintem ajánlott és legalább android 4-es rendszer (mert a legújabb alkalmazások a régebbi androidon nem biztos, hogy elfutnak). Ezekkel az elvárásokkal egyelőre pont beleférünk a célul tűzött 30 ezer forintos lélektani határba.

Pintér Robesz

0 Tovább

Szupervékony külső akku mobilokhoz

Az elmúlt 2-3 év a mobiltelefonok energiaéhségéről szólt, és több megoldás is született arra, ha nincs hol csatlakozni az elektromos hálózathoz. Gyorsan kitalálták a külső akkumulátorokat, de ezek rendszerint nem túl elegáns, ám használható darabok voltak. De nem volt túl praktikus a használatuk, főleg a hordozásuk.

Most Japánban piacra dobtak egy elegáns megoldást. A Gokuusu Portable Battery hitelkártya méretű, és mindössze 4,5 milliméter  vastag. Az 1000mAórásd akkumulátor USB porton keresztül tölt, és ráadásul egyben egy 4 gigabájtos USB drive is. Három óra alatt feltölthető, és utána képes táplálni bármilyen lemerült kütyüdet. 30 dollár körüli áron megvásárolható az interneten.

Toochee, a Galaktikus

(via thanko)

0 Tovább

A jól bevált tápegység helyett PSU

Már azt gondolnám, hogy a tápegységekről nem tudok mit írni, miután alaposan végiggondoltam az az akkumulátor (http://netidok.postr.hu/akkumulator-es-elem/) a tápegység, a táp, az adapter és a töltő http://netidok.postr.hu/tapegyseg-adapter-es-tolto/ kifejezések jelentésszerkezetét, formáját. Ezek mind olyan egységek, amelyek az egyenáramú, kisfeszültségű eszközök (pl számítógépek, mobiltelefonok, táblagépek stb.) áramellátását biztosítják, illetve a hálózati, váltakozó áramot átalakítják. Ezek a kifejezések egyértelműek, világosak, közhasználatúak.

Fölmerül a kérdés, hogy miért jelenik meg a közérthető, bevált kifejezések helyett némely magyar nyelvű szaksajtóban új szóalak, mégpedig a PSU. Ez a mozaikszó az angol Power Supply Unit szerkezet rövidítéséből alakult ki, ami magyarul ’energiaellátó/áramellátó egység’. Miután már megfejtettük, egyértelmű és világos: ez egy összefoglaló értelmű szerkezet, amely miden áramellátó eszközt magában foglal. Ennek ellenére nem világos, hogy miért használják ezt az angol, a magyar szakmai és köznyelvi kontextusban szokatlan betűszót olyan szövegekben, cikkekben, amelyek a nagyközönségnek szólnak, miközben van rá régóta ismerős, közhasználatú alak (abban a cikkben, amelyben előfordult, a tápegység helyett használták a PSU-t). Erre csak az lehet a válasz, hogy az informatikai témájú írásokban igen gyakran szerepelnek angol kifejezések, ez nyelvi divattá vált, és elindult az a nyelvi változás, amely a már meglévő, meghonosodott szakkifejezéseket visszaidegeníti, és megőrzi az eredeti, mozaikszó formát. Magyar nyelvi környezetben a közszavak rövidítése hagyományosan szokatlan, ritka volt. Mindaddig igaz volt mindez, amíg a felhasználói szintű informatika és ezzel együtt a szakkifejezések is el nem terjedtek, meghonosítva az amerikai angol formákat.

Az csak hab a tortán, hogy a PSU kifejezésről a számítógépes játékok kedvelőinek könnyen eszébe jut a Play Station Universe (http://www.psu.com/) alak is, ami egy játékos weboldal címe.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Akkumulátor és elem

Az információs társadalom elképzelhetetlen elektromosság nélkül, és az elektromosság ma, az ultra mobil korszakban elképzelhetetlen hordozható energiaforrások nélkül. De hogy is hívjuk ezeket? Elem vagy akkumulátor? A legtöbb embernek szinte mindegy, hogy melyik szót használja a kettő közül, ám igen is különbséget kell tenni a két energiaforrás között. Nem véletlen, hogy különböző szavakkal jelölik őket.

 

Az akkumulátor kifejezéssel már az Infoszótár könyv formájában is foglalkoztam: 

„Az akkumulátor latin eredetű nemzetközi vándorszó. Azokra a szavakra mondjuk ezt, amelyek sok nyelvben széleskörűen elterjedtek, és a köznapi nyelvhasználat során már az eredetük is elhomályosulóban van. A kifejezés tövének a kiinduló jelentése ’felhalmoz’, ’összegyűjt’. Az akkumulátor jelentésének a központjában az áll, hogy ez olyan eszköz, amely összegyűjti, felhalmozza az elektromos energiát. Az akkumulátor technológiájának a lényege pedig az, hogy kémiai úton állít elő elektromosságot, és ráadásul ezt megfordítható módon végzi, tehát képes befogadni is és kibocsájtani is elektromos energiát. Közkeletűen ezt a tulajdonságát úgy nevezzük, hogy tölthető.

Az akkumulátor tövéből számos más szóalak is kialakult a magyarban: akkumuláció ’felhalmozás’ (ezt a kifejezést számos tudományban használják, pl. közgazdaságtan, biológia), akkumulál ’felhalmoz’, ’összegyűjt’.

Jellemző nyelvhasználati probléma, hogy az akkumulátor (és az összes származék) kiejtése, és így az írásmódja is gyakran rövidül, hisz az eredeti alak tövéből a kettőzött, szó belseji -kk- egyszerűsödik, és a második -u- hang is gyakran kiesik, így a kötetlen társalgási nyelvben, különösen gyors beszédtempó esetén így hangzik: [akumlátor]. A helyesírás természetesen ezt a változást nem követi, tehát az *akumlátor írásmód eltér az akadémiai szabályzat ajánlásától.

A kötetlen társalgási nyelvben az akkumulátort gyakran használják aksi vagy akku formában is.”

 

Érdemes végre megmagyarázni, hogy mi a különbség az elem és az akkumulátor között. A leglényegesebb az, hogy míg az akkumulátor tölthető, az elem nem; miután leadja, elveszíti az elektromos energiáját, nem lehetséges újratölteni. Tehát alapvetően más eszközről van szó, az eldobható akkumulátor kifejezés technológiailag nem helyes, mivel az akkumulátor nem egyszer használatos, hanem nagyon sokszor újra lehet tölteni, míg használhatatlanná válik. Természetesen van ezen kívül más különbség is az akkumulátor és az elem között, ám a nagyközönség számára mindez nem számottevő.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek