Egyszer volt, hol nem volt...

Volt egyszer egy online lexikon. A lexikont lelkes szerzők ezrei gazdagították szócikkekkel... ám egyszercsak kiderült egyikükről, hogy idegen írásokkal "ékeskedik".

Január elején jelent meg egy hír az Origón, amely szerint 5227 szócikket kellett törölni a magyar Wikipédiáról, amely egy önkéntesek által szerkesztett, online lexikon. A törlés oka az volt, hogy egy - meglehetősen beszédes nevű - feltöltő, bizonyos Data Destroyer (magyarul: Adat Romboló) több olyan írást töltött fel, amelyre nem volt jogosult. A történet részleteiben is érdekes, érdemes rákeresni a wikipédián, ahol "VIL copy ügy"-ként elolvasható.

De mi is ennek az ügynek a jogi háttere?

Az idézés szabályait a szerzői jogi törvény 34. §-ában olvashatjuk. Fontos tudni viszont, hogy nem kizárólag ez a paragrafus foglalkozik a témával, hiszen az idézés a szabad felhasználások egy típusa, s mint ilyenre, vonatkoznak rá az általános szabályok.

1. Alapvető Feltételek

Tehát az idézés csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben

- nem sérelmes a mű rendes felhasználására és

- indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá

- amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. (Szjt. 33. § (2) bek.)

Jelen esetben tehát az elsődleges probléma, hogy az online lexikon komoly versenytársa lehet a papír alapú köteteknek, ezért az idézés ezen a szinten nem lehet szabad felhasználás. A szócikkek véleményem szerint csak úgy jelenhetnének, meg, ha megállapodást kötne az online portál a kiadókkal és megfelelő díjazást fizetne számukra ezért a felhasználásért.

Itt véget is érhetne a történet. De tekintve, hogy ez az eset egy klasszikus "állatorvosi ló" nézzük tovább a részleteket:

2. Részletszabályok

A törvény kimondja, hogy "mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti."  (Szjt. 34. § (1) bek.)

Indokolt terjedelem

Érdekes kérdés az "átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelem" mértéke. Átvevő mű nyilván az a mű (pl. egy szakdolgozat, elemzés), amelyben az idézetet felhasználják. Amennyiben ez egy verselemzés, értelemszerű, hogy a vers sok sora megjelenik benne. Ha ez egy regény, amely főszereplője egy másik regényt olvas (pl. a Háború és békét) előfordulhat, hogy abból hosszú oldalakat is idézhet.

Emlékezhetünk azonban olyan esetekre is, amikor eleve elsődlegesen nem idézés szándéka jelenik meg, hanem pl. a "karakterszám" növelése. Egy egyetemi dolgozatban például visszatetszést keltő (és egyedi esetben jogsértő is) lehet, ha valaki a szakirodalmat ollózza össze, egyéni, eredeti jelleg és önálló gondolatok nélkül.

 

A szerző megnevezése

Ismert probléma a plagizálás (mikor valaki egy írást sajátjaként tüntet fel, holott ő azt legfeljebb begépelte.) Jelen esetben azonban annak ellenére, hogy a törölt szócikkek jelentős része a Világirodalmi Lexikonból származott, a "feltöltő" más forrásokat jelölt meg (többek között saját nagybátyja kéziratait). Megtéveszteve mindazon személyeket, akik esetleg a munkáEz csak egy tudatos, félrevezető cselekmény következtében alakulhatott így. Véletlenül nem írhat el senki több száz forrásmegjelölést.

 

3. Az átdolgozás problémája

A wikipédia oldal megmutatja többek között azt is, hogy milyen módosításokon, átdolgozásokon estek át a szócikkek.

Ez már eleve olyan tevékenység, ami meghaladja az idézés körét. Az egyes alkotásokat (legyen az akár csak egy  - egyéni, eredeti stílusban írt - szócikk) csak a szerző engedélyével lehet módosítani.

 

4. Tanulság

Jobb ma egy eredeti szócikk, mint holnap sok hamis.

 

Dr. Dudás Ágnes