Netidők Blogtársaság

A rádióműsorban ugyan nehéz lenne megmutatni, de elhihetik, az információ gyönyörű. Amióta láttam a hazai infografika blogon az ideális pénisz méretéről szóló infografikát egyre mélyebbre ástam magam a témában és minden újabb képpel nőtt a meggyőződésem, hogy az adatoknak nem kell unalmas táblázatokba vagy grafikonokba rendeződniük. Lehet ezt másképpen is csinálni, úgy, hogy már szinte szexik az adatok.

Nagy kedvencem például az infografika egyik apostolának számító David McCandless TED előadása a témában (magyar felirattal nézhető teljesen ingyen). McCandless Information is Beautiful címmel publikált nemrégiben egy hihetetlenül érdekes könyvet arról, hogyan lehet (szabad? kellene? illene? kell?) vizuálisan megjeleníteni információkat, adatokat és rögvest maga is számtalan jó példával járt elő. A dolog egyébként rendszerint (hihetetlenül) munkaigényes, McCandless saját bevallása szerint volt olyan, hogy egy egész hónapot egyetlen információsűrítő ábra elkészítésének szentelt, de a végeredmény miatt megérte, mivel interaktív infografikát készített belőle a végén. A könyvét a napokban jelentette meg a Typotex Kiadó Az információ gyönyörű címmel, benne sok érdekes illusztrációval, alátámasztandó az amúgy is fontos mondanivalót.

Remélem, hogy ez nem csak egy újfajta divat vagy hóbort, hanem egy újfajta trend és egyúttal vizuális nyelvezet is, ami soha többé nem kopik ki az adatokkal dolgozók életéből. Mert az információ szép, csak megfelelően kell tálalni őket. Egy jó ábra a legösszetettebb jelenségeket is könnyen megérthetővé képes varázsolni. Ennek az az oka, hogy az ember alapvetően a szemén keresztül, vizuálisan képes a leggyorsabban megérteni a dolgokat - ha ez a vizualitás egyúttal találkozik a megfelelő fogalmi rendszerezettséggel is (tehát nyelvi támogatást kap), akkor a látás és a hallás közösen hatnak abba az irányba, hogy agyunk villámgyorsan feldolgozza, megértse és felfogja az összesűrített információt.

Reményre ad okot, hogy David McCandless nincs egyedül abban, hogy az információt szépnek találja, és a megfelelő megjelenítést pedig elengedhetetlennek. Az infografika a 2010-es év egyik legjobb durranása véleményem szerint és észveszejtő tempóban hódítja meg az embereket. Aki nem hiszi, nézze meg ezeket a további oldalakat (amit pár perc keresgéléssel találtam egy megfelelő LinkedIn csoportból kiindulva):

http://www.informationisbeautiful.net

http://chartporn.org

http://www.visualeconomics.com

http://flowingdata.com

http://infosthetics.com

http://junkcharts.typepad.com

Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják a sorsunkat? Erre a kérdésre keresi a választ a Typotex kiadó gondozásában a napokban megjelent Kapcsolatok hálójában című könyv.

Miközben Isten összezavarta a Bábel tornyát építők nyelvét és szétszórta őket a világban, gyakorlatilag a köztük lévő kapcsolati hálózatot zilálta szét, mivel kommunikáció nélkül képtelenek voltak összehangoltan együttműködni. Bár ennek a történetnek szokatlan a hálózati aspektusát kiemelni – inkább a nyelv fontosságát vagy az emberi nagyravágyás hátulütőit szokás kiemelni vele – az újabban reneszánszát élő hálózatkutatás joggal tartja az emberi hálózatok egyik első ábrázolásának. Ez a bibliai történet mai szemmel nézve ugyanis egyrészt a hálózatok kiemelt fontosságát bizonyítja, másrészt rámutat arra, hogy a társadalmi hálózatok évezredek óta többé-kevésbé észrevétlen módon velünk vannak.

A könyv szerzői – Nicholas A. Christakis (orvos és szociológus, a Harvard Egyetem professzora és James. H. Fowler (politológus, a Kaliforniai Egyetem professzora) – ehhez hasonló példák és történetek sokaságán keresztül úgy mutatják be a társadalmi hálózatokat, hogy az mindvégig olvasmányos marad, de egyúttal a hálózatkutatás friss eredményeit is összegzi.

Az új évezred első évtizedében intézményesülő és világszenzációnak számító eredményeket elérő hálózatkutatás ma már az egyik legnépszerűbb téma a tudományos ismeretterjesztésben is, elég csak az Amerikába szakadt Barabási Albert-László két, magyar nyelven is napvilágot látott könyvére gondolni (Behálózva és Villanások). Amiben a Kapcsolatok hálójában mégis új, hogy a hálózatok társadalmi relevanciájával foglalkozik elsősorban és az egyéb vonatkozások (tehát a természettudományban hasznosítható eredmények) bemutatása itt nem kap szerepet. A könyv témái között így többek között megtaláljuk az érzelmek terjedését, a partnerkeresés nehézségeit, a betegségek útját, a pénz áramlását, a politikai hatások terjedését, a vérségi kapcsolathálózatok fontosságát és a virtuális viszonyrendszereket.

A könyvet külön érdekessé teszi, hogy a kiadó új, kísérleti formában adja közre a szöveget, mivel az három hazai szakértő – Bőgel György, Csermely Péter és Lovrics László – széljegyzeteivel olvasható. Mindez arra is csábítja az egyszeri olvasót, hogy lapozgatás közben, in medias res kezdje a könyvvel való ismerkedést. Erre egyébként mindenkit csak bátorítani tudok, hiszen, ha a szöveget gondolatok hálózataként képzeljük el, akkor annak megismerését is a számunkra legérdekesebb, leghasznosabb kapcsolódási pontnál érdemes kezdeni és nem rögtön az elejétől a végéig kiolvasni.

Akit pedig a könyvön túl is érdekli a hálózatkutatás, az további friss és izgalmas anyagokat talál a könyv saját Facebook oldalán, amit a kötet kiadói készítettek a magyar megjelenés alkalmából.