Netidők Blogtársaság

Közel egy éve számoltam be a blogunkban arról, hogy megkezdtük a Netidők műsor weben elérhető hangarchívumának átalakítását a korábbi RealAudio formátumról MP3 formátumra. Azóta a Facebook oldalunk látogatói számára folyamatosan jeleztem, hogyha egy-egy újabb mérföldkövet elértünk az archívum reformálásában, de most elérkezett a pillanat, hogy bejelenthetem a munka befejeztét: immár a teljes Netidők hangarchívum elérhető MP3 formátumban az 1995. júliusi indulástól kezdve napjainkig. Márpedig ez már közel 16 és fél év hanganyaga!

A felvételek 112 kbit/s-os MP3 fájlok. Aki valamelyest járatos a külföldi és hazai podcast szolgáltatások világában, annak feltűnhet, hogy általában 64 kbit/s-os MP3 fájlokat tesznek közzé, ha szöveges műsorról van szó, mert ezzel a bitrátával is érthető a szöveg. Mi azért döntöttünk az ennél valamivel nagyobb bitráta mellett, mert a ma elérhető sávszélességek világában nem jelent igazi problémát a hangfájlok mérete. Mondhatjuk úgy is, hogy ezzel a jobb hangminőséggel jövőállóbb lett az archívum, hiszen szebben, tisztábban szólnak a műsor felvételek.

A hangminőséghez azért hadd tegyem hozzá, hogy az első 3-4 év műsorait eredetileg még analóg kazettára rögzítettük a stúdióban, és e kazettákat digitalizáltam az otthoni számítógépemen. (Ezekben az években még a Magyar Rádió stúdió is analóg technikával működtek. Mint utóbb kiderült, fontos is volt ez a kazettás rögzítés, mert ezeket a magazin műsorokat egyébként más módon ekkoriban egyáltalán nem archiválták a közrádióban.) Aztán 1999-ben beszereztem egy MiniDisc rendszerű decket, ettől kezdve már a stúdióban az élő adás közben viszonylag jó hangminőségű digitális felvételt rögzítettünk, bár ezt még újra kellett digitalizálni azon egyszerű oknál fogva, hogy a MiniDisc digitális felvételét nem tudtam transzkódolni a PC-re. Nem sokkal később bevezették a közrádióban a Dalet számítógépes adáslebonyolító rendszert, így rövidesen a műsor felvételét immár a stúdióban rögzítette a számítógép és az előállított fájlt kellett csak átalakítani a webhelyünk archívuma (valamint a PC World lemezmelléklete és a saját archívumom) számára szükséges formátumokba.

Többekben felmerült a kérdés, hogy a viszonylag gyenge hangminőségű RealAudio fájlokból hogyan csináltunk jó MP3-akat? A válasz nagyon egyszerű: nem a RealAudio fájlokat használtuk erre, hanem a gondosan eltett jó minőségű MP3 fájlokat konvertáltuk a megfelelő bitrátára.

Tegyük hozzá, hogy a RealAudio felvételeink sem a formátum miatt szóltak rosszul, hanem azért, hogy az immár ősidőknek számító modemes korszakban elérhető szűk sávszélességgel is hallgathatók legyenek a műsorok. (Szóval a RealAudio formátumban benne volt akár az a lehetőség is, hogy olyan jól szóljon, mint egy jobb MP3 felvétel, de szándékosan 20 kbit/s-os bitrátát használtunk, ami egy közepes középhullámú rádióadásnak felelne meg.)

A webhelyünkön immár elérhető MP3-ak egyelőre „mindössze” letölthető fájlok. Ez azért lényeges, mert a korábbi RealAudio archívum mögött egy ún. médiaszerver működött, ami például a felvételek indexálásában volt nagy segítség. A lejátszó programot (RealPlayer) lehetett úgy vezérelni egy egyszerű linkből, hogy az adott műsor egy bizonyos időpontjától egy másik időpontjáig tartson a lejátszás. Mondjuk az egyórás Netidők felvételekben ez fontos, hogy ha egy blogposztban hivatkozunk egy műsorbeli beszélgetésre, akkor ne kelljen kivárni, hanem kattintásra rögtön a keresett beszélgetés induljon el. Nos, ez a lehetőség egyelőre nem áll rendelkezésre, de remélem, nemsoká megoldható lesz ez is az MP3 felvételeinkkel.

A Netidők hangarchívuma pedig folyamatosan rendelkezésre áll immár 15 éve és egyúttal lenyomatát adja a digitális világ fejlődésének.

Szilágyi Árpád

1996. februárjában szólalt meg műsorunk először a neten hallható formában. (Előtte is jelen voltunk a műsor leirataival.) Ez volt az első magyar nyelvű rádióműsor, ami meghallgatható volt a neten. Ezt a közel 15 évvel ezelőtti pillanatot fontosnak tartjuk, hiszen innentől datálható a magyar elektronikus média netesedése. És ezt a megjelenést a RealAudio formátum tette lehetővé. Az a RealAudio, amit most szép lassan elhagyunk. (Lásd korábbi posztomat.)

Érdemes azért kicsit visszatekinteni a kezdetekre. Rövid keresés után kiderül, hogy az általam nagyra tartott BBC-nél szintén 1996-ban vezették be a RealAudio technikát, és 2009 során váltak meg tőle. Jó sokáig kitartottak az úttörő technológia mellett, s szerintem nem véletlenül. A kezdetekben az volt a fontos, hogy a modemes, azaz kis sávszélességű internet hozzáférésekkel is lehessen valós időben (azaz realtime – innen a RealAudio kifejezés) hallgatni rádióműsort, illetve később nézni tévéműsort. Az elején tehát szörcsögött, szakadozott, gyengébben szólt egy középhullámú rádiónál, de szólt, akár Tűzföldtől Tokióig. Ma már az MP3 formátum elterjedtsége viszont lenyomta a RealAudio-t, megérett a helyzet a váltásra.

Amikor 1995-ben elindult a műsorunk, már akkor felmerült a külföldön élő ismerőseink körében, hogy milyen jó lenne, ha hallgathatnának bennünket és miért nem tesszük elérhetővé a CompuServe-ön vagy az Interneten az adásokat. Egyszerű volt az ok: akkor még nem állt rendelkezésre a RealAudio. De nem kellett sokáig várni. Idézek egy keveset az öt évvel ezelőtt megjelent Modemkori Hőstörténet c. könyvünkből:

Nyírő András, aki ekkor már gőzerővel dolgozott az iNteRNeTTo beindításán, ’95 augusztusában ezt írta nekem e-mailben:

„Most töprengek azon, hogy talán meg kellene vásárolni a RealAudio servert. Ez az eszköz arra alkalmas, hogy real time hallgass zenét, szöveget. Egyelőre sajnos nagyon rossz minőségű, de mint kísérlet érdekes. Képzeld el, hogy fel vannak sorolva az interjúid, a fickó csak kattint egyet, és már hallhatja is a szöveget. Egy a bökkenő: ez most 1500 dollár, és technikailag sem tökéletes. Viszont tartalmilag nagyon vonzó, tehát lehet, hogy ezt meglépjük. (…) Mindenesetre, ha megvesszük, akkor számítunk a Modem Időkre.”

A témáról hónapokon keresztül leveleztünk Andrással, mert tényleg rendkívül izgalmasan hangzott, hogy a Petőfi Rádió egyik műsorát hirtelen az egész világon meg lehet hallgatni. Aztán elhárult minden akadály és 1996. február 21-i adásunk vendége volt Nyírő András, akivel együtt jelentettük be, hogy sikerült végre megvalósítani az első magyar nyelvű rádióműsort az Interneten, miután végre sikerült az általa főszerkesztett iNteRNeTTo szerverére telepíteni a RealAudio rendszerű műsortovábbításhoz a szoftvert.

A műsorban hallható és a korszak modemes internet-hozzáférésére jellemző, hogy először tökéletesen bekapcsolt az ún. „bemutató-effektus”, vagyis elsőre természetesen nem sikerült megszólaltatni a stúdióba lecipelt számítógép hangszóróján keresztül az első internetes felvételünket, de a műsor vége felé már nem maradtunk szégyenben, hanem tényleg megszólalt a RealAudio műsor. (…)

És ez a lehetőség akkor tudatosult bennem igazán, amikor az első visszajelzések megérkeztek a határon túl élő magyaroktól. Az előzetes várakozások alapján volt némi sejtelmem arról, hogy milyen hatása lesz, de nem számítottam arra, hogy ilyen levelek érkeznek majd elektronikus postámba, például Kállai Sándortól, Floridából:

Kedves Árpi!

Óriási élmény volt benneteket hallgatni az Interneten. (...)

Még mindig a hatása alatt vagyok a műsorodnak. El sem hiszem, egy igazi magyar rádióműsort hallottam itt a világvégén. Ha én ezt a magyaroknak holnap elmesélem! Szét fognak pukkadni az irigységtől. A körülményekhez képest érthetően és tisztán jön a hang, zene, és tetszik a tartalom. Érdekes, hogy a magyarok pl. milyen értelmes CD-ROM-kat tudnak készíteni. (…) Szívből gratulálok az első magyar nyelvű rádióműsor szerkesztőjének. Most már történelem vagy. Remélem, hogy rendszeresen tudjuk az Interneten követni a műsorodat. (…) Gyorsan szétkürtölöm az összes levelezőpartneremnek a világban. Remélem, van RealAudiojuk, ha nem, akkor szerezzenek. Hát tudod, nagyszerű, hogy legalább ebben nagyhatalom ez a kis ország. Nagyon jól szervezett minden.

Köszönet még egyszer.

Üdvözlettel:

Sanyi és Anikó

PS: Várom, hogy a lányunk hazaérjen. Majd bekapcsolom neki a „Petőfi Rádiót”, lesz meglepetése.

Hát így indultunk el a netes műsortovábbítással. Két hónappal később, 1996 áprilisában szerveztük meg, hogy a Petőfi Rádió élőben is megszólaljon, majd a Kossuth Rádió következett – és valamennyi kereskedelmi rádió csak jóval később követte a példát.

És most búcsúzunk a régi formátumtól.
Köszönjük RealAudio, köszönjük Progressive Networks!

Szilágyi Árpád