Netidők Blogtársaság

2012 közel sem volt unalmas év a mobiltelefóniában, viszont 2013 most még igencsak annak tűnik. Amik várnak ránk, azok legfeljebb a nagyobb kijelzők (tepsifonok), gyorsabb processzorok (figyelem, jön a nyolc mag!), a Samsung – Apple saga folytatása, továbbra is betegeskedő gyártók és folytatódó szabadalmi pereskedés minden fronton. De lássuk a részleteket – 2013-ra várható trendek szerintem a mobiltelefóniában:

- 2013 a Samsung éve lesz – még inkább mint 2012. Az utolsó negyedévben már közel 10 milliárd dollárt csináló (profitban!) cég letarolja a piacot. Ha tudni akarod milyen lesz 2013-ban az okostelefon piac, akkor a Samsung háza táján érdemes körbenézni. Várható például, hogy a hajlítható kijelzős telefonok prototípusa már megjelenhet.

- A Samsung uralkodása azt is jelenti, hogy az Apple-t leszámítva lényegében az összes többi gyártó szenvedni fog (Nokia, RIM - Blackberry, HTC, Sony, LG...)

- egyelőre nem látszik, hogy lenne minőségi megújulás is a piacon az előttünk álló évben, inkább mennyiségi változások láthatók: több processzormag, magasabb órajel, nagyobb kijelző (phablet – tepsifon). Olyan a mobiltelefon piac most, mint a TV piac néhány éve, nagy a verseny, várjuk a nagy dobást, addig is egymásra licitálnak a gyártók a már meglévő dolgokban, hogy kinek nagyobb.

- Talán az egyetlen érdemi változásnak tűnik, hogy az NFC tényleg használható lesz az év végére és a mobil fizetés új szolgáltatásokat, megoldásokat hívhat életre.

- Ami kicsit felkavarhatja az állóvizet (nem fogja még érdemben 2013-ban) azok az új mobilos oprendszerek, a Tizen (megint csak a Samsung malmára hajtja a vizet) vagy a Sailfish (Jolla, ex-Meego / ex-Nokia) – az Ubuntu bevallottan csak 2014-ben robbant. De kétlem, hogy az android üstökös szerű felemelkedését bármelyik rendszer meg tudná ismételni.

- A legnagyobb változás az lesz 2013-ban, hogy számos fejlett piacon többségbe kerülnek az okostelefon felhasználók: eddig előny volt, ha okostelefonod volt, mostantól viszont hátrány (sőt ciki) lehet, ha nincs.

Reméljük nem lesz igazam, mert akkor láthatunk idén is új izgalmakat, amik életben tartják a korábbi innovációs dinamikát a területen.

Pintér Robesz

Azt hiszem, hogy nem csak a Petőfi Rádióban bennünket hallgatók, hanem a netezők is leginkább a nyári zenei eseményekről és koncertekről ismerhetik a fesztiválkártyát – ez a bankkártyához hasonló eszköz, amivel lehetett a sörért és a hot dogért fizetni. A kártyában egy RFID chip van, ezért nem kell lehúzni, hanem elég egy kicsit hozzáérinteni a leolvasó eszközhöz. Lecserélhetjük-e több száz év után a készpénzünket elektronikus fizetőeszközökre – többek között erről beszélgettünk Lévai Gáborral, a Meta MPI Kft ügyvezetőjével, akik a Metapay rendszert is fejlesztették.

Nagyistók Tibor: Mindig tranzakcióról beszéltek – ez esetben milyen tranzakciók jöhetnek szóba?

Lévai Gábor: Praktikusan például egy beléptetés is tranzakció alapú…

Nagyistók Tibor: Mondjuk egy metrón vagy egy munkahelyi beléptetésnél…

Lévai Gábor: …de mondjuk egy törzsvásárlói kártya használatakor (kedvezmények igénybevételekor) is tranzakciók keletkeznek. A Metapay rendszer egyik nagyon fontos logikai alapja az, hogy magát a kártyát nem feltétlenül tekintjük egy értékhordozónak, tehát a chipen belül nagyon sokféle adatot is el tudunk tárolni, de nem ez a leglényegesebb, hanem az, hogy a rendszerben egy adott kártyához – ami nem feltétlenül csak kártya lehet, hanem bármi, amibe ezt az RFID chipet bele lehet építeni – bármennyi egyenleget tudunk kezelni és azon az egyenlegen teljesen mindegy számunkra, hogy mi van. Forint, törzsvásárlói pont, egy beléptetés, hozzáférési adatok, vagy egészen más adatok.

Nagyistók Tibor: De hát innen egy lépés az, hogy a mobiltelefonba kerülő SIM kártya is tartalmazhat ilyen zsebeket…

Lévai Gábor: Így igaz, ez egy lépés. Egy olyan lépés, amit Magyarországon a Metapay tett meg először működő környezetben. És ez azért lényeges, mert többet tud, mint egy kártya. Pont azért, mert az eszköz egy mobiltelefon is egyben és például egy ilyen mobiltelefonba már lehet olyan alkalmazásokat fejleszteni, amik biztonságos módon ezzel a zsebbel képesek kommunikálni.

Nagyistók Tibor: Tudja-e ez a rendszer azt, amit az én pénztárcám tud, hogy megmutatja nekem, mennyi pénzem van?

Lévai Gábor: Az NFC-s (azaz a következő generációs, érintés nélküli komunikációs technológia – Near Field Communication) mobiltelefonoknál abszolút adott az a lehetőség, hogy a mobil kijelzőjén egy alkalmazáson belül lássuk az egyenlegünket, akármilyen egyenleg is az. Ugyanakkor azért mi nagyon figyeltünk arra, hogy a fesztiváljainkon a felhasználóink folyamatosan tudják, hogy mennyi pénz van a kártyájukon. Tehát az összes terminálon bármikor lekérdezhették az egyenlegüket. Illetve, hogy bármilyen tranzakciót csináltak, akkor rögtön meg is mutattuk nekik, hogy mennyi az egyenlegük.

Nagyistók Tibor: A technológiának azért van sok praktikuma, például nem kell sorba állni a pénztárnál.

Bódi Zoltán: Miért? Nem a pénztárnál kell vele fizetni?

Nagyistók Tibor: Maga a rádióhullám egyébként méteres távolságban is terjedhetne. A 15 termékemet már messziról leolvassa a kapu és mire odaérek, már észreveszi, hogy a zsebemben van. Ezután tulajdonképpen ki is sétálok úgy, hogy fizettem…

Lévai Gábor: Két szabvány létezik az RFID-val kapcsolatban. Az egyiket logisztikai feladatokra használják – ez a nagy hatótávolságú eszközök. A másik a kifejezetten rövid kis hatótávolságú eszközök, amelyek a fizetésre és más tranzakciókra használatos megoldások. Mindkettőre van működő példa. A másodikra vagyunk jó példa mi, az elsőre pedig valóban vannak már bizonyos országokban olyan áruházak, ahol elég egy kapun átmenni és rögtön meg tudja mondani a kapu, hogy mi van a kosaradban. Nagyon fontos dolog, hogy a két technológia olyan értelemben nem átjárható, hogy attól, hogy még hogy van egy Metapay fesztiválkártya a zsebemben és valaki odaáll egy nagy antennával, nem lesz képes leolvasni azt, mert ezt a technológia biztosítja. Tehát ezt kifejezetten nagyon közelre kell érinteni. Ami azt jelenti, hogy valóban szinte hozzá kell érinteni az olvasóhoz, tehát pár centi a hatótávolság.

NFC

Fotó: Juan Pablo Bustos - jp.ubiqua

Az NFC betűszó tehát a Near Field Communication ’kis hatósugarú kommunikáció’ szerkezet rövidítése. A kifejezés a technológia legfontosabb jellemzőjét írja le, azaz a kis hatósugarú tulajdonságot, jellemzően 4 cm-nél kisebb távolságon működik. A szerkezet alaptagja a kommunikáció, ami nagyon tág jelentésű szó, de ebben az esetben az adatkommunikációt, azon belül is a rádiósugárzású adattovábbítást jelenti. Tehát ez egy olyan kifejezés, amelyik a jelzett eljárás legfontosabb tulajdonságát emeli ki, és nem írja körül precízen, pontosan a technológia lényegét.

Fotó: akaalias

A folyamat úgy zajlik, hogy van egy terminál, és egy NFC képes mobileszköz (pl. egy telefon), amelyik a terminál közelében adatkommunikációt végezhet. Az NFC alkalmas lehet azonosításra, fizetésre, belépési jogosultság ellenőrzésére, és még számtalan más célra, ahol személyes azonosításra és emellett valamilyen adatforgalmazásra van szükség.

Felmerül a kérdés, hogy magyarul mit mondhatunk az NFC helyett. Először is, szerintem a legvalószínűbb az NFC betűszó használata, emellett a következő körülíró szándékú kifejezésekkel találkoztam még: érintésmentes fizetés, kis hatósugarú rádió adatkommunikáció, elektronikus pénztárca, kis hatósugarú kommunikáció.

Bódi Zoltán

 

 

| Még több lehetőség

• Kövess minket, hogy első kézből értesülj mindenről, ami velünk történik, vagy iratkozz fel a napi hírlevelünkre.

  Email címed: