Netidők Blogtársaság

A Microsoft keddi bejelentése után vége a találgatásoknak, hogy ki veszi meg a Skype-ot. De kérdés, hogy a csillagászati ár amit a cégért fizettek megéri-e?

A Skype rövid története

A szoftvert Ahti Heinla, Priit Kasesalu és Jaan Tallinn észt programozók hozták létre, akik egyébként Niklas Zennström és Dane Janus Friis svéd vállalkozókkal korábban a Kazaa nevű fájlcserélőt is létrehozták. A céget magát aztán Zennström és Friis alapította 2003-ban. 2005-ben azután az e-Bay kb. 2.6 milliárd dollárt fizetett a cégért részvényekben és készpénzben. Az e-Bay éra alatt sok konfliktus volt a cég alapítói és a tulajdonosok között, így egészen egészen 2008 elejéig hihetetlen tempóban változtak az igazgatók a cégben. Ezen periódus alatt sok fejlesztés is történt, melyeknek nagy része ma már nem is létezik és a szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó szoftver sem volt tökéletes. Aztán 2008-ban érkezett a céghez Josh Silverman aki majdnem két és fél évig vezette a céget viszonylagos nyugalomban. Az olyan fejlesztéseket, melyek nem bizonyultak sikeresnek, leállította és jó stratégaként azokra a területekre fókuszált, melyek a hosszútávú növekedést tartották szem előtt. 2009-ben azután az e-Bay megvált a cég 70%-ától. Ekkor egyébként a céget 2.75 milliárd dollár értékre becsülték.

Mennyit is ér a Skype?

A jelenlegi vételár 8.5 milliárd dollár volt, melyet a Microsoft cash-ben fizetett ki a Silver Lake vezette befektetői csoportnak, amelyik a kommunikációs cég tulajdonosa volt. Ennek az árnak azonban valószínűleg köze sincs a cég értékékéhez. Annak idején az e-Bay vásárlásról is voltak olyan vélemények, hogy jelentősen túlárazva vették meg a céget. Ezt persze akkor mindenki hivatalosan cáfolta, aztán később mégis leírtak a cég értékéből 1.4 milliárdot, ami beismerése annak, hogy a cég mégsem ért annyit a vásárláskor, mint amennyit gondolt.

A jelenlegi vételár azért is érdekes, mert sokak szerint a cég valódi értéke valahol olyan 3 és 4 millárd közé eshet. Ehhez képest a Microsoft hajlandó volt ennek több, mint a dupláját kifizetni úgy mond mellényzsebből. A nagy kérdés, hogy miért volt ennyire

Alkalmi vétel a cég?

Leginkább azért volt sürgős a vásárlás, mert más kérők is ácsingóztak az arára. A jól értesült lapok szerint a Facebook és természetesen a Google is tett ajánlatot a cég felvásárlására. A két másik kérő közül a Microsoftra nézve inkább a Facebook a veszélyesebb. Ha ugyanis a Facebook megvásárolja a szolgáltatást, akkor a Microsoft csak másodhegedűs lehet a keresőjével a két cég közötti együttműködésben. Most viszont egy fontos szolgáltatást tudhat magáénak, amivel a Facebook finoman szólva is kicsit megzabolázható.

A másik nyomós érvként pedig az szólhat a vásárlás mellett, hogy a szolgáltatással nem csak a Facebook tartható kicsit féken, de a Google Voice szolgáltatása ellen is hatékony fegyver van a Microsoft kezében. Egyszerűen ilyen helyzetben a Microsoftnak nem maradt más, mint all-in-t mondani arra a szolgáltatásra, ami nélkül az online szolgáltatási portfóliója szűkös.

A MS pénztárcája felől nézve a cég még így is megérte. A teljes adósságállománya ugyanis majdnem ugyanannyi, mint amennyit a Microsoft egy negyedév alatt eltapsol az online üzletág veszteségeinek betömésére. Ráadásul, ha minden igaz, akkor idén már némi nyereséget is fog termelni. A legjobb dolog, amit a Skype-pal együtt megkapott a cég, az mégiscsak az a több, mint 660 millió regisztrált felhasználó. Ha máshogy számoljuk, akkor kb. 13 dollár felhasználónként a vételár.

Mitől rizikós mégis az egész?

Steve Balmer miatt. Gates távozása óta a Microsoft nem tud megújulni, a piaci kihívásoknak csak részben tud megfelelni. Nem temetni akarom őket, de azt látni kell, hogy nagy költséggel fejlesztenek/vesznek olyan technológiákat, ahol nem piacvezetők és a közeli jövőben esélytelenek is azzá válni.

A másik rizikó a jelenlegi üzletben, hogy mi lesz a többi támogatott platformmal? Mindenki aki nem Windows környezetben használja a Skype-ot, az megkapta az egy mondatot a bejelentésben: "Microsoft will continue to invest in and support Skype clients on non-Microsoft platforms." azaz a Microsoft továbbra is támogatja a Skype kliens használatát nem Microsoft környezetben is. Erre csak azt tudom mondani, hogy úgy legyen!

Mi az az edutainment? Az, amikor a diák nem veszi észre, hogy tanul, pedig igen. A szakik szerint a diáknak azt kell éreznie, hogy játszik, míg a tanárnak pontosan kell tudnia, hogy ez miért tanulás. „Sokszor ezt elrontják, és miközben a tanár jót játszik a saját játékával, de a diák eközben folyamatosan tudja, hogy ez egy tanulás.” – mondja Merényi Ádám. Milyen hát a jó edutainment? Olyan, mint a Tengernyi kaland c. magyar fejlesztésű alternatív valóságjáték, ami most rangos díjat kapott Hannoverben, a CeBit kiállításon. A díj megnevezése: Európai Digitális Kiválóságok Platinadíja, amelyet a közleményben „digitális Oscar-díjnak” aposztrofáltak. Vendégünk volt a műsorban Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának szakmai vezetője.

Merényi: Épp most olvastam a gyerekeknek a Vakáció a halott utcában c. könyvet és nagyon izgalmas volt, ahogy a történet szerint nyomoztak. Ezért valami kis nyomozós játékot szerettünk volna összerakni. De azt is tudtuk, hogy valami érdekes régészeti vagy tengeri kalandot kell beletenni. A környezettől kezdve a tengerbiológián át a történelemig nagyon sok tantárgyat felölel ez a játék. Magától értetődően állt össze a csapat: a világ egyik leghíresebb (és magyar!) mélytengeri régészeti kutató egyesülete, az Octopus, Magyarország legnagyobb gyermekportálja, az Egyszervolt.hu, illetve a Nemzeti tankönyvkiadó és a Microsoft Magyarország. Ezután október 8-án Cseh László vezényletével indult el a játék. Hétről hétre népszerűbb lett a játék, egymásnak adták tovább a hírt a diákok. Így lehetett az, hogy több mint tízezer diák játszott velünk három hónapon keresztül.

Szilágyi: Miképpen kapcsolódnak be a közösségi hálózatok eszközei ebbe a játékba?

Merényi: Több szálon futott az esemény. A fő csapásirányt egy blog jelentette, amelyben egy titkos holland milliomos irányítgatta a magyar diákokat és hetente két blog-feladványt adott. Ezzel párhuzamosan pedig olyan közösségi portálokat használtak a játékosok, amik az egymás közötti kommunikációt segítették, meg a kaland hírét is vitték.
Az első feladat az volt, hogy egy 1700-as években eltűnt hajót kellett keresni. Egy vers maradt fenn a hajóról, ami arról szólt, hogy amikor a tenger ura felült a cet hátára és lovagolt 26 éjen át, akkor süllyedt el a hajó. Tehát tessék először kitalálni napra pontosan, hogy mikor süllyedt el a hajó! Előbb ki kellett találni, hogy a tenger ura Posszeidón latinul Neptunusz/Neptun – tehát amikor a Neptun felül a cet hátára – mi lehet a cet? – amikor a Neptun bemegy a Cet csillagképbe. És lovagolja 26 éjen át… na, azt a dátumot keressük. Meg kellett tudniuk azt, hogy 1700-ban mikor került be a Neptun a Cet csillagképbe. Vagyis egy olyan szoftvernek a futtatása volt a feladat, ami a NASA archívumát, illetve a Hubble-nek és a legnagyobb űrtávcsöveknek a képét mutatja meg. És ott meg lehetett nézni, hogy 1700-ban, mikor lehetett ez az esemény. A játék során csupa ehhez hasonló feladat volt. Átlagosan 39 percet töltöttek az oldalunkon, ami egy nagyon magas szám…

Szilágyi: Mi volt a fontos szempont az értékelés során, miért nyert díjat a Tengernyi kaland?

Merényi: Az egyik különleges elem az lehetett, hogy a diákok a játék közepén döbbentek rá arra, hogy az Octopus tényleg egy 300 éve eltűnt hajót keres. Egy Brazília partjainál eltűnt hajót. A játékos folyamatosan ugrál a valóság, a fikció és a játék világában. Olyannyira, hogy a végén volt egy olyan óra, amikor Brazíliából az ottani kutatók bejelentkeztek egy kis magyar falunak az iskolájába és onnan tartottak meg egy biológia órát. A magyar diákok pedig innen irányították a szonárjukat. Sok-sok ilyen érdekesség volt a játékban – biztosan ez is a javunkra döntött. Amikor vége volt a játéknak, akkor sok szülőtől (is) kaptunk leveleket. A gyerek ugyanis három hónapon keresztül tanult! És ez előtte nem annyira volt jellemző rá...
A tengernyikaland.hu oldalon továbbra is elérhető a játék – nyilván maga a verseny már nem, meg a fórum része sem működik, de az összes játék újrajátszható.

Szilágyi Árpád

PS: a Tengernyi kaland alkotóinak egyike volt a Netidők asztaltársaságának tagja, Dragon György is, mint designer.

Windows 8-at ígértek, de Ballmer CES-megnyitó előadásán mindenről volt szó, csak arról nem, amiért hajnali fél 4-ig kókadtam a gép előtt. Szerencsére az új Surface kárpótolt mindenért.

Szóval nem mutatták be vagy meg a Windows 8-at. Mivel vigasztalódik alváshiányos informatikusunk hajnalok hajnalán? Például az új Surface-szel. A néhány éve bejelentett Microsoft Surface egy leginkább dohányzóasztalra hasonlító bútordarab volt, aminek a közepébe beépítettek egy számítógépet és egy kivetítőt, megjelenítésül pedig maga az asztallap szolgált. A gépen a Windows Vista speciális változata futott, amely nem csak a több érintés egyszerre való kezelésére volt felkészítve (beépített, felfelé néző kamerák vették az érintéseket), de képes volt felismerni és kapcsolatot teremteni az asztalra lerakott eszközökkel (mobiltelefonokkal, intelligens kártyákkal stb.). Az egész asztal közel 100 kilót nyomott, és meglehetősen bumfordi kinézete ellenére is cool volt a maga nemében. Persze brutális ára miatt elsősorban csak szállodákban, bankokban, kaszinókban, konferenciaközpontokban találkozhattunk vele, ha egyáltalán – állítólag nem volt túl sikeres darab.

Balra el; a Microsoft és a Samsung közös koprodukcióban bemutatta a Surface 2-t. Körülbelül az az ugrás, amit a lapos LCD monitorok jelentettek a katódsugárcsöves elődeik után. Az egész készülék mindössze 10 centiméter vastag, és ebben már benne van a Windows 7-et futtató, többmagos számítógép is. A kb. egyméteres kijelző teljes HD, azaz 1920x1080 képpontos felbontást kínál (az előző generáció 1024x768-at tudott), de ami még különösebb, hogy a pixelek „látnak”: minden képpont 1-1 kis infravörös kameraként érzékeli, ha valami rákerül, és rögtön feldolgozza azt. A PixelSense névre keresztelt technológia révén az asztal már nemcsak elektronikus eszközökkel tud kapcsolatba lépni, de akár egy papírlapot is „el tud olvasni”, ahogy azt láthattuk is a bemutatón. Fogtak egy lapot, ráírták, hogy I CAN READ! (tudok olvasni), letették az asztalra, és az asztal „látta”. Innen már csak szoftver kérdése, hogy a számítógép felismerje a szöveget, és az megjelenjen a felhasználó számára valamilyen felhasználható formában, vagy a gép valahogy reagáljon az ily módon hozzájutó információra.  A jóval karcsúbb kialakítás lehetővé teszi, hogy az új Surface-t akár függőleges helyzetben használjuk (mint egy tévét vagy monitort), és még egy érdekesség: a felületét a világ legnagyobb, törhetetlen Gorilla üvege védi, amire akár fél méter magasról ráejthetünk egy sörösüveget, akkor sem lesz semmi baja.

Minden bizonnyal az új változat is irgalmatlan áron kerül majd a piacra, otthoni felhasználása tehát szóba sem jöhet, de maga az ötlet, hogy néhány év múlva egy hasonló technológián alapuló, kis kézi számítógépünk, táblagépünk legyen, nem is hangzik rosszul.

Képzelt hír: 2010. november 15-én a Facebook közösségi oldal újabb szolgáltatások elindítását jelentette be. Az eddig csak Titan projekt néven emlegetett csodafegyvert, a Google levelezője ellen állítják hadrendbe, míg a szövetséges Microsoft Docs termékét, a Google Docs ellen vetik be.

A Facebook totális háborút indított a Google ellen, mégpedig magán a Facebook-on belül, ahol a Google labdába sem tud rúgni, hiszen a felhasználók adataihoz nem tud úgy hozzáférni, mint ahogyan a Facebook fért a Google levelezésekhez hozzá, ha a felhasználó ezt engedélyezte.
Az egész helyzet nagyon érdekes és ha összerakjuk a kirakós játék elemeit, akkor látni fogjuk, hogy a papíron sokkal kisebb cég a jobb taktikai érzékkel, hogyan tudja megszorongatni Góliátot. Akkor lássuk hát a

Google

birodalmát. A cég valamikor keresőnek indult, az akkoriban megkerülhetetlennek hitt cégóriásokat küldött a padlóra, majd vált az internetes keresés első számú versenyzőjévé. Emlékszik még valaki az akkori versenyzőkre: Excite, Lycos, Altavista és Yahoo. Ebből mára csak a Yahoo maradt versenyben. Mint legkisebb céget évekig lenézték az akkori nagyok, a Google 1999 elején akár 1 millió dollárért például az Excite-é lehetett volna. Pár hónappal később Sergey Brin és Larry Page (a Google alapítói) a befektetőknek köszönhetően 25 millió dollárnyi pénzből gazdálkodhatott. A kereső biznisz csiszolgatása öt éven keresztül tartott majd a cég

2004

áprilisában először a Gmail szolgáltatást jelentette be, ami akkoriban meghívásos alapon működött. A fél világ azon csámcsogott, hogy érdemes-e az ingyen levelezést használni, cserébe az adatainkért. A másik fele a világnak pedig, élére állította a megtakarításait, készülve az akkor már küszöbön álló tőzsdei bevezetésre.
Ebben az évben indult útjának az Orkut nevű közösségi szolgáltatás a Google szárnyai alatt. Mivel a cégnek immár pénze is volt annyi mint a pelyva, az Orkut beindítása nem okozott különösebb gondot. Akkoriban ugyanis már sustorogtak egy MySpace nevű dologról, mint a következő nagy dobásról az információs szupersztrádán. Pedig ekkor már elindult a Facebook nevű közösségi háló is, amit ma már nem kell nagyon bemutatni senkinek. A következő évben

2005

augusztusában rajtolt a GTalk ami csevegő és egyszerű VoIP (telefon az interneten) szolgáltatást nyújtott. Két legyet is megpróbált ütni ezzel egyszerre a cég, a csevegő a máig népszerű MSN csevegője ellen készült, míg a VoIP rész egyértelműen Zennström, Skype nevű hegedűjéről próbált meg lecsenni egy pár húrt. Mindkettő újdonságnak mérsékelt sikere volt, bukásról nem beszélhetünk, de átütő sikerről sem. A fejlesztések nem álltak meg és 2006-tól kezdve szövegszerkesztővel, majd még az év vége felé egy táblázatkezelővel tovább bővült a kínálat. Ehhez a csomaghoz

2007

végén egy prezentációkészítő is csatlakozott. Közben a Google az állandó "beta", jelzőt is kezdte elhagyni innen-onnan. A Google annyira sikeres lett, hogy szinte nem volt olyan területe a webes alkalmazásoknak, felületeknek amiknek a Google ne tudott volna valamit ajánlani, a meghívásos alkalmazások szép lassan elérhetőek lettek mindenkinek. Minden a Google sikeréről szólt. 2008-tól aztán indult az Android platform ami az érintőképernyős mobil piacot rendezte át. Egy sikertelen amerikai frekvencia tender után

2009

elhozta a valódi telefonálás lehetőségét a Google-nél is, az egyelőre még csak az Amerikában elérhető Google Voice szolgáltatással. Ezzel nagyon erős portfóliót sikerült kialakítani a cégnek. Már csak az emberek kell, hogy használják a szolgáltatásokat. Na ez utóbbival van némi probléma. Az emberek az idejük nagy részét nem a hagyományos böngészéssel töltik. Az internet használók jó része, köszöni szépen megelégszik mindennel amit az internet új királya, a

Facebook

kínál. A közösségi élményt és szolgáltatásokat egy integrált helyen képes nyújtani ez a cég. Az emberek pedig már az online eltöltött idejük több, mint 10%-át itt töltik. A reklámozók is kezdik felfedezni maguknak ezt a platformot, amely már több, mint 500 millió embert ér el. Akik költenek azoknak a szemszögéből, pedig nagyon fontos, hogy mennyibe kerül elérni az embereket. Ebben is jobban teljesít az új üdvöske, mint a "régi" Google. Az idei év

2010

vége hozott néhány érdekességet. A Microsoft keresője a Bing duruzsol a Yahoo és a Facebook keresések alatt is. Ezzel pedig feljött a második helyre a keresők között. Ahogy nő a Facebook súlya, úgy az azon keresztül elérhető szolgáltatások is egyre fontosabbak lesznek. A Bing így egy hatalmas lehetőséghez jut, a Facebook pedig elérheti, hogy a keresések is a platformon keresztül történjenek.
Másik érdekesség volt, hogy a Facebook felhasználók immáron a Skype szolgáltatásait is használhatják a platformon belül. A Facebook chat pedig már régóta kiváltotta az egyéb szolgáltatásokat. Már csak egy nagy dobás hiányzik, hogy a portfólió igazán ütős legyen és az emberek a legfontosabb napi dolgok intézéséhez ki se lépjenek a Facebook-ról. Ez pedig a levelezés. A eddig csak

Project Titan

néven emlegetett szolgáltatás pont ezt fogja nyújtani. Nem kimondottan levelezésnek titulálta Mark Zuckerberg az újdonságot, hanem egy új üzenő lehetőségnek. Ha akarom email, ha akarom chat-szerűség, ha akarom SMS. Érzésem szerint inkább valami Wave-szerű reinkarnáció. Meglátjuk, hogy mennyire fog bejönni. A Facebook-on belül ezt szerényen csak "Google-gyilkos"-nak hívják és van is benne valami, hogy nagyot szólhat, ha a legfontosabb tevékenységek mindegyikét elérik a felhasználók egy kézből.A számháborúhoz hozzátartozik, hogy jelenleg a Hotmail 361 milló felhasználóval rendelkezik, a Yahoo mail 273 millióval, míg harmadik helyen a Gmail van, 193 millió felhasználóval. Állítólag a Facbook platformon ma 350 millió felhasználó közel 4 milliárd üzenetet vált naponta. Látható, hogy a cég ezzel, majdnem az első számú ilyen szolgáltatást nyújtó céggé léphet elő.

A Microsoft is próbál kapaszkodni közben. Ha minden igaz, akkor a Fusion Labs (a MS saját fejlesztő cége) kimondottan a Facebook-ra optimalizálva, elindítja az Office online elérhető változatát. Ezzel teljessé válik a fegyverarzenál. Mától, minden nap háború a két cég között.

Konklúzió

A Facebook ügyesen arra koncentrál, hogy a platformja elegendően nyitott legyen mindenkinek, akit nem Google-nek hívnak. A felhasználóbázisa pedig akkora, hogy még akkora cégeknek is mint a Microsoft is, megéri kimondottan a Facebook igényei szerint fejleszteni. Érdekes helyzet a mostani, és a Google-nek fel kell hagynia a "lassú" fejlesztési modellel, amikor 2-3 évig csak meghatározott körnek érhető el minden újdonság. Egyből mindent ki kell dobni a piacra, még akkor is, ha béta. A másik amit érdemes lenne megfontolni, hogy felhasználói élményben ugyanazt az integrált élményt kéne nyújtani, mint amit a Facebook-on tapasztalnak a használók.