Netidők Blogtársaság

Most akkor háború folyik a hagyományos és az internet televíziózás között? - tehetjük fel a kérdést a 18. Media Hungary előadásainak meghallgatása után. Egyesek szerint a Netflix és az HBO között az utóbbi 1-2 évben kibontakozó harc mára háborúvá terebélyesedett, mások szerint inkább azt látni, hogy a két modell egybeér és a szereplők megpróbálják az ideális konstrukciót kikeverni a modellek elemeinek elegyítésével. Végül vannak, akik azt hangoztatják, hogy a hagyományos tévézés erejét továbbra sem kezdte ki érdemben az internet, az emberek a kanapén ülve egyfajta zombiként úgyis azt nézik, amit éppen adnak.

Peter Broderick szerint a hagyományos lineáris és az internetes tévézés közötti harc háborúvá vált. Ez jól látszik abból, hogy az HBO megpróbál Netflix-szé válni (lásd HBO Go, amivel bárhol nézhető a neten is a csatorna műsora - igaz, ehhez még hagyományos előfizetés is kell) - a Netflix pedig HBO-vá (saját tartalom gyártásával, például a House of Cards sorozat bemutatásával Kevin Spacey főszereplésével, amely 13 órában készült el, reklámok, rész eleji emlékeztetők vagy rész végi váratlan fordulatok nélkül. A sorozat részeit egyszerre tette közzé a Netflix, nem egymás után, így akár egyszerre is megnézhetőek).

A televízió megújulása tehát megindult, amiről azonban igazán senki sem beszélt, hogy az olyan pici piacokon, mint a magyar, ahol ráadásul nagy részben szinkronizáltak a külföldi tévés tartalmak, vajon ki fogja elhozni nekünk a streaming alapú internetes tévézést legális formában? Belép-e valamikor a magyar piacra a Netflix? Ki fogja például a jellemzően amerikai sorozatokat magyar piacon jogosítani, szinkronizált formában az interneten legális formában közzétenni? Amíg ez nem valósul meg, addig egyelőre a magyar nézőknek marad a sima tévénézés, a műsorok rögzítése (time shift) vagy a kényelmes, de illegális torrentezés. Mindez ráadásul nem egyedi probléma, minden olyan, magyarhoz hasonló piacon ez a helyzet, ami a tévés világ (fél)perifériáján fordul elő és nem elég nagy vagy izgalmas a nagy szereplők számára, hogy a belépéshez szükséges beruházásokat megtegyék.

Persze van a televíziózáson kívül is mozgóképes élet. Magyarországon havi kb. 3 millió ember néz videót a YouTube-on, évente 8 milliárd alkalommal(!) néznek meg videó tartalmat a magyarok a YouTube-on. Ugyanakkor tudjuk, hogy a YouTube által a napokban elindított fizetős csatornák sem érkeznek meg Magyarországra. Hiába a relatív fejlettség és például az EU tagság, meg kell várnunk, amíg a főbb piacokon lezajlik a televíziózás átalakulása, a nagy szereplők csak utána fognak az ilyen piacokra nyitni, mint a magyar. Addig tehát van ideje a helyi piacon érdekelt szereplőknek felkészülni a várható versenyre, hogy elébe menjenek a televíziózás megújulásának.

A tévézést tekintve jöhetne a változás a mobilok felől is. Ludanyi Arnold érdekes előadásában a mobil tévézésről beszélt. Tézise szerint a mobil szolgáltatók, műsorszórók, televíziós műsorszolgáltatók különböző metszeteiben más-más modellekkel láthatjuk a mobil tévézést vagy videózást. A mind a három szereplőt érintő közös metszetben lett volna a DVB-H (földfelszíni, digitális, mobilos műsorszórás), de mint tudjuk, ez nem váltotta be a hozza fűzött reményeket. 2007-ben 2015-re még 200 millió DVB-H műsornézőt vártak. A várt áttörés azonban elmaradt. De ez nem jelenti azt, hogy a mobilon tévézés, a mobil videózás ne lenne népszerű. A mobil szolgáltatók erősek lehetnek ezen a területen, illetve a műsorszórók is kísérleteznek a műsorok mobil hálózaton való továbbításával (lásd például az Antenna Hungária mobil alkalmazását, amelyet az elmúlt hetekben 80 ezerszer töltöttek le okostelefonokra mindenféle különösebb csinnadratta és kampány nélkül is.) A mobilok felé való nyitás teljesen logikus lépés: egy amerikai kutatás alapján a mobil videózás a harmadik legnépszerűbb okostelefon használati terület. Az emberek mobilon néznek zenei klipeket, filmelőzeteseket, vicces videókat, reklámvideókat, „hogyan csináljuk” videókat, stb. A mobil videózás szemben a hagyományos televíziózással inkább tekinthető közösségi tevékenységnek: a jó tartalmakat rögtön megosztják a neten, de előfordul az is, hogy közösen nézik meg a készüléken barátokkal a videót. Ugyanakkor egyértelműen kiegészítő tevékenység (tehát nem tesz ki napi 3-4 órát, mint a rendes tévézés), de bizonyos rész célcsoportokban egészen erős, a nap végére elég sokan néznek mobilon videót. Mindent összevetve tehát, amíg a mobil broadcasting (műsorszórás) nem igazán működik, a streaming (mobil neten nézhető műsor) vagy a mobil videózás viszont igen. De inkább kiegészítő, mint helyettesítő tevékenység. Nem véletlen, hogy a YouTube a mobilos forgalom 24%-ért felelős globálisan.

Végeredményben, hogy a kiinduló kérdésre válaszolják (újra szexi-e a tévézés) azt kell mondjam, hogy a mozgókép lett újra izgalmas. A médiumokat (nyomtatott sajtó, online sajtó, rádió, tévézés…) elnézve jelenleg a legforradalmibb változások ezen a területen zajlanak, a szemünk előtt újul meg a tévézés előző évtizedekben ismerős modellje, amiből remélhetőleg a tévénézők profitálnak majd a legtöbbet.

Pintér Robesz

17. alkalommal rendezték meg a médiások kétnapos konferenciáját, a Média Hungary-t, amin idén a a hagyományos médiumok mellett a közösségi média és a mobil is kiemelt szerepet kapott. A rendezvény mottója a „Pénz beszól” volt – amit az előadásokat hallgatva úgy fordíthatnánk le, hogy minden szereplőnek a piacon alapvetően b(ele)szól a pénz az életébe, még akkor is, ha ez sokszor nincs az ínyünkre.

A válság kitörése óta a médiavállalkozások folyamatosan költséget optimalizálnak, karcsúsítanak, konszolidálnak és előremenekülnek. 4 év alatt azonban eljutottunk arra a pontra, hogy felismerjük, ez már nem egyszerűen egy válság, hanem ez most már a minket körülvevő valóság. Vagyis nem átmeneti jelenségről van szó, hanem egy új, tartósnak ígérkező üzleti környezetről. A válság válik valósággá és nem látszik, hogy valaha visszatérhetnénk a megelőző időszak – ma már tudjuk – prosperáló világába.

Ugyanakkor a válság nem írja felül a régi kihívásokat sem – így a hagyományos médiumok, elsősorban a nyomtatott sajtó számára továbbra is erős az internet jelentette konkurencia. Ahogy Bayer József (Axel Springer) előadásából kiderült, friss kutatások szerint minden printben elvesztett 10$ bevétel kiesése csupán 1$-nyi új bevételt jelent a digitális piacról. Az internet hatására olyan mértékben zsugorodnak tehát a lehetőségek, ami nem teszi lehetővé a kivárást, a cégeknek miközben megszorítanak és konszolidálnak, folyamatosan innoválniuk is kell.

Hogy mit jelenthet ez a folyamatos innoválás, arra a Blikk kapcsán Mihók Attilától (Ringier) kaphattunk érdekes példát. Mihók azt mutatta meg egy gondolatkísérletben, hogy a hazai nyomtatott lappiac egyik legerősebb márkáját, a Blikket, hogyan lehetne kiterjeszteni és más piacon is kiaknázni annak erejét. Ezt a fajta kiterjesztő logikát, új üzleti modellek és piacok keresését az is indokolja, hogy az utóbbi 4 évben 70-80 milliárd forint tűnt el a vonatkozó magyar médiapiacról és az nagyjából 150 milliárd forintosra zsugorodott. A Blikk kapcsán izgalmas képekben láthattuk, hogy egy agyvihar kapcsán mi minden merülhetne fel: Blikk energiaital, Blikk chips, Blikk szósz, tabloid tartalmú fogkrém, mosópor, és étolaj... Blikk mobiltelefon, benzinkút, bank vagy hitelkártya. A márkakiterjesztési játék célja annak felvillantása volt, hogy miközben a lehetőségek száma látszólag hatalmas, aközben fontos észben tartani, hogy nem lehet ész nélkül minden említett területre betörni, egyrészt annak üzleti kockázatai miatt, másrészt az adott márka ereje leginkább akkor transzformálható az új piacra, ha az elég közel áll a márkához és nem tolonganak már eleve hasonló ötletekkel más szereplők (lásd a mobiltelefon vagy hitelkártya piacot az utóbbi pár évben, hónapban).

Sajnos egy blogposztba nem fér bele, hogy mind a két nap izgalmas előadásairól beszámoljunk (vagy legalábbis azokról, ahová sikerült eljutni), így most legyen elég annyi, hogy a fentieken túl érdekes dolgokat lehetett megtudni a mobilokról vagy tabletekről (például a magyar mobil piac méretéről – ahol én is előadtam, vagy a mobil alkalmazásfejlesztés kínjairól); a kínai média globális terjeszkedéséről (Sükösd Miklóstól); a média és az újságírók presztizsének társadalmi megítéléséről (Závecz Tibortól); a közösségi média marketing lehetőségeiről (ennek külön termet és számtalan előadást szenteltek), vagy a politikai szekértáborokban meglévő médiavakságról (a Szabó Anett vezette kerekasztalból). Szóval nem csalódtunk a rendezvényben ezúttal is remek előadásokkal és kiváló network építési lehetőséggel élhettek a résztvevők.

Pintér Robesz