Netidők Blogtársaság

Eddig is tudtuk, hogy az információ gyönyörű, de mint kiderült adat-szépségversenyt is rendeznek a világon. A legszebb adatvizualizációk, infografikák, interaktív ábrák, mozgó infografikák és eszközök versenyeztek egymással a Kantar versenyén, ahol pár napja hirdettek győzteseket.

A verseny oldalán megnézhetjük a formás adatokat, a csinos info-domborulatokat. Például, hogy melyik Nobel-díjas hány éves volt, vagy mely egyetemek adták a legtöbb díjazottat. A szervezők kedvence – a fődíjat ez vitte haza – a Bloomberg milliárdos chartja, amely minden nap frissen tartalmazza a leggazdagabb emberek listáját, gondosan megmutatva, hogy tegnap óta hány millióval lettek rövidebbek vagy gazdagabbak. November 27-én például a 77,4 milliárd dollárt érő Bill Gates a leggazdagabb, aki 186,5 millió dollárt „keresett” egyetlen nap leforgása alatt.

A bemutatott infografikáknak van magyar vonatkozása is: a közösség díjas alkotásból kiderül, hogy Magyarországon egy politikus mindössze kétszeresét keresi az egy főre jutó GDP-nek, amivel egészen jól teljesítünk az olyan országokhoz képest, mint USA (ötszörös különbség), Tunézia (hétszeres), Bolívia (tízszeres) vagy Kenya (ahol a legmagasabb, 97-szeres! az eltérés).

Számomra az egyik legmegdöbbentőbb élményt mégis az az infografika jelentette, amely 2013-ban az USA-ban lőfegyverrel lelőtt 10.357 embert mutatja meg és a 454.728 ellopott évüket, amelyeket az idő előtti erőszakos haláluk miatt már nem élhettek meg.

Személyes kedvencem viszont az Oscar-díjas infografika, amelyből kiderül, hogy milyen férfi-női főszereppel lehet megnyerni az említett díjat. Sportoló például csak akkor nyerhet, ha bokszoló; aki nem amerikai karakter, annak szinte alig van esélye és történelmi személyt formálva sokkal kisebb az esély, főleg, ha szex is van a filmben.

Tessék megnézni a világ legszebb infografikáit – megéri! 

Pintér Robesz

Még, akik tisztában is vannak a mega-, giga-, tera-, peta-, exa-, zetta- és yottabyte fogalmával, azoknak is nehéz elképzelni, hogy valójában mit is jelentenek ezek, vajon minek feleltethető meg egy-egy egységnyi információ.

William Shakespeare összes műve 5 megabyte helyet foglal el. Egyetlen másodpercnyi HDTV minőségű felvétel egy Blu-Ray disc-en 9 megát. A szúnyog teljes genomja 66 megabyte-ba fér bele, míg egy férfi spermája 760 mega információt hordoz, egy átlagos nő összes petesejtje pedig 343 gigát. A Wikipédia 7300 gigabyte-ot (vagyis 7,3 terabyte-ot) foglal el, a Facebook-nak pedig 274 terabyte-ra volt szüksége 2012-ben, hogy egy átlagos napon tárolja a közösségi hálózaton megosztott képeket és videókat.

Nem folytatom tovább, akit érdekelnek az ilyen és ehhez hasonló számok az kellemes negyedórát tölthet el a BBC Future oldalán található infografikával, ahol a terabyte után még a peta-, exa-, zetta- és yottabyte fogalmát is megfoghatóvá, láthatóvá teszik a számunkra.

(Az infografikát az Információ gyönyörű c. könyv szerzőjének, David McCandless-nek a műhelye készítette.)

Pintér Robesz

A rádióműsorban ugyan nehéz lenne megmutatni, de elhihetik, az információ gyönyörű. Amióta láttam a hazai infografika blogon az ideális pénisz méretéről szóló infografikát egyre mélyebbre ástam magam a témában és minden újabb képpel nőtt a meggyőződésem, hogy az adatoknak nem kell unalmas táblázatokba vagy grafikonokba rendeződniük. Lehet ezt másképpen is csinálni, úgy, hogy már szinte szexik az adatok.

Nagy kedvencem például az infografika egyik apostolának számító David McCandless TED előadása a témában (magyar felirattal nézhető teljesen ingyen). McCandless Information is Beautiful címmel publikált nemrégiben egy hihetetlenül érdekes könyvet arról, hogyan lehet (szabad? kellene? illene? kell?) vizuálisan megjeleníteni információkat, adatokat és rögvest maga is számtalan jó példával járt elő. A dolog egyébként rendszerint (hihetetlenül) munkaigényes, McCandless saját bevallása szerint volt olyan, hogy egy egész hónapot egyetlen információsűrítő ábra elkészítésének szentelt, de a végeredmény miatt megérte, mivel interaktív infografikát készített belőle a végén. A könyvét a napokban jelentette meg a Typotex Kiadó Az információ gyönyörű címmel, benne sok érdekes illusztrációval, alátámasztandó az amúgy is fontos mondanivalót.

Remélem, hogy ez nem csak egy újfajta divat vagy hóbort, hanem egy újfajta trend és egyúttal vizuális nyelvezet is, ami soha többé nem kopik ki az adatokkal dolgozók életéből. Mert az információ szép, csak megfelelően kell tálalni őket. Egy jó ábra a legösszetettebb jelenségeket is könnyen megérthetővé képes varázsolni. Ennek az az oka, hogy az ember alapvetően a szemén keresztül, vizuálisan képes a leggyorsabban megérteni a dolgokat - ha ez a vizualitás egyúttal találkozik a megfelelő fogalmi rendszerezettséggel is (tehát nyelvi támogatást kap), akkor a látás és a hallás közösen hatnak abba az irányba, hogy agyunk villámgyorsan feldolgozza, megértse és felfogja az összesűrített információt.

Reményre ad okot, hogy David McCandless nincs egyedül abban, hogy az információt szépnek találja, és a megfelelő megjelenítést pedig elengedhetetlennek. Az infografika a 2010-es év egyik legjobb durranása véleményem szerint és észveszejtő tempóban hódítja meg az embereket. Aki nem hiszi, nézze meg ezeket a további oldalakat (amit pár perc keresgéléssel találtam egy megfelelő LinkedIn csoportból kiindulva):

http://www.informationisbeautiful.net

http://chartporn.org

http://www.visualeconomics.com

http://flowingdata.com

http://infosthetics.com

http://junkcharts.typepad.com