Netidők Blogtársaság

Az Apple számítógépe 2014. január 24-én volt 30 éves, hirtelen tele lett a sajtó a hírrel, ám a puszta tény mellett érdemes megnézni a cég névadási folyamatát az elmúlt 30 év alatt. Ebben segítségemre van az Apple kifejezetten érdekes ünnepi weboldala: http://www.apple.com/30-years/.

1984-ben született meg a Macintosh, ami köztudott, hogy egy almafajta neve egy kis eltéréssel. Az eredeti almafajta McIntosh, ám ezt a nevet az Apple nem használhatta, mert foglalt volt, így kis módosítással Macintosh lett a névforma. A Macintosh név éveken keresztül utótagokat kapott: 1985-ben XL, 86-ban Plus, 87-ben II, majd egy évvel később IIx. 1989-ben egy funkcionális jelentésű utótag jelent meg: Macintosh Portable, vagyis ’hordozható’, ez egy notebookot jelölt. Egy évvel később ismét egy betűösszetételből álló utótag jelent meg, az LC, majd egy újabb nagy váltás: 1991-ben jelent meg a Power Book név, amelyben két szimbolikus kifejezés szerepel: a power ’erő’, ami nyilván az eszköz teljesítményére utal, illetve a book, ami a notebook rövidülése, elvonása. Ezután éveken keresztül különböző utótagokkal látták el a Macintosh illetve a Power Book névelemeket, illetve a power szó előtagként, utótagként való variálását végezték (1995-ben volt Power Macintosh is).

Az újabb nagy váltás 1998-ban történt: megjelent a bűvös kis i betű a név előtt, ami egyúttal lerövidült a kezdőelemekre: Mac, együtt: iMac. Ezután marad a Mac különböző előtagokkal, illetve egyre gyakrabban tűnik fel a kis i-betű a többi termékvonalon is (iBook). Érdekes, hogy a kétezres évek után a Macintosh gépek notebook verzióit leggyakrabban MacBooknak nevezik, majd egy újabb beszédes utótag jelenik meg 2008-ban, az Air: MacBook Air, vagyis légies MacBook (hisz az eszköz oly vékony, hogy már szinte légies).

Ismét új elem jelenik meg a nevekben 2011-ben, a Pro utótag: MacBook Pro, pro vagyis professional. Idén apró, ám izgalmas változás történt az Apple asztali gépeinek névadásában is, hisz elmaradt az i- előtag, ám a Mac magkapta a Pro utótagot: Mac Pro.

Az Apple névadása tehát koherens, egységes, jól követhető folyamatok figyelhetők meg benne.

Bódi Zoltán

Hagyományosan az egyik leggyakrabban használt számítástechnikai kifejezés a PC (personal computer 'személyi számítógép') volt, amellyel a laikus felhasználók az otthoni, illetve a kis irodai mikroszámítógépeket nevezték meg. Manapság viszont már ez is változóban van, hisz az Apple gépei és legújabban a táblagépek is egyre gyakoribbak. Azt is vegyük észre, hogy a 21. század mikroszámítógépei egyre mobilabbak, ezért könnyen magunkkal vihetjük őket, így könnyen divattermékké válhatnak. Ennek pedig van nyelvi vonatkozása is, hiszen a számítógéptípusok nevei közül néhány már divatkifejezéssé vált.

A mikroszámítógépeknek hagyományosan két főbb típusa terjedt el, és így ezeket használtuk gyakran az informatikai nyelvben: a PC és a Macintosh, ez utóbbit szokták röviden Mac formában is használni. Ám a 21. század első évtizedében fokozatosan elterjedtek az ultramobil eszközök, és ezek között is elsősorban a netbookok és a táblagépek.

Image: Arvind Balaraman / FreeDigitalPhotos.net

Meg kell jegyezni, hogy korábban a PC-t használták a Macintoshra is, sőt a Commodore, a Sinclair és más mikroszámítógépekre is, de a kategóriamegnevezésből a PC egyre inkább az úgynevezett 'IBM-kompatibilis számítógép' szinonimájává vált. Olyannyira igaz ez, hogy a 2000-es években is sok esetben a PC-kategória részének tekintik a Macintosh-gépeket, pedig ezek már egyértelműen külön kategóriát alkotnak. A PC betűszó követi az angolos, csupa nagybetűs írásmódot, míg a Mac egy tulajdonnév (a Macintosh) rövidítése, így csak a kezdőbetűje nagy.

Érdemes összefoglalni az otthoni használatra szánt számítógép-kategóriák típusait. A sort az IBM PC nyitja, 1981-ben kezdték el gyártani, ezek voltaképpen asztali (desktop) gépek voltak. Röviddel ezután, 1984-ben jelentek meg a piacon a szintén személyi (tehát nem ipari, kutatási) használatra szánt Macintosh gépek. Ezek a gépek tehát alapvető kategóriát alkottak, így a megnevezésük is népszerű, divatkifejezéssé vált. Ma már senki nem keveri össze a PC-t és a Macintosht, mert ez utóbbiak nagyon népszerűvé váltak.

Image: Idea go / FreeDigitalPhotos.net

A hordozható számítógépek koncepciója ugyan már az 1970-es években megszületett, ám csak az 1980-as években jelentek meg a mai laptopokhoz hasonló eszközök, de a hétköznapi használatban csak az 1990-es évektől terjedtek el, szintúgy a 2000-es évekre már a laptop szinonimájává váló notebookok. Kisméretű, zsebben, tenyérben elférő gépek, a palm PC-k, a palmtopok, illetve a handheld PC kategóriáját 1989-ben indították útjára, és a hasonló kategóriájú zsebgépet, a PDA-t (personal digital assistant) 1992 januárjában dobta piacra az Apple. Az utóbbiak viszont már kezdenek véglegesen eltűnni a közhasználatból, így a szókincsben is a háttérbe szorultak.

Image: Nutdanai Apikhomboonwaroot / FreeDigitalPhotos.net

A szintén hordozható, jó multimédiás képességű, kihajtható kijelzőjű, kézírást is felismerő tábla PC (angolul tablet PC) koncepcióját 2001-ben jelentette be a Microsoft, és a 2010-es év februárjának a nagy újdonsága az Apple iPad-je ezt a kategóriát újította meg. Különösen érdekes nyelvhasználati zavar tapasztalható a táblagépek megnevezésében, mert nem ritka, hogy ezeket az eszközöket tábla PC-nek nevezik, ám tudhatjuk, hogy a 2010. évtől kezdve gombamód szaporodó táblagépek már nem a Microsoft-féle tábla PC kategóriájába tartoznak, hanem inkább az Apple táblagépének a kategóriájába, így pontosabb a táblagép elnevezés.

2006 februárjában jelent meg és nagy ütemben fejlődött az új PC-kategória, az UMPC (ultra mobile PC), amely voltaképpen a laptop és a PDA, palm PC közötti kategória, amely kiemelkedő internetezési képességekkel, és kis méreteivel hozott újdonságot. Az UMPC kategóriájában számos alváltozat jelent meg a 2007-es, 2008-as években: az összefoglaló kategórianévként használatos MID (mobile internet device) és a netbook kategória (amelynek a legendás, divatteremtő modellje a 2007-ben debütált ASUS-féle EeePC). A netbookok népszerűségének köszönhetően fejlesztették ki 2008-ra a hagyományos desktop gépek és a netbookok képességeit ötvöző nettop kategóriát. Ám mindezek közül is a netbook lett a legnépszerűbb divatkifejezés, de ahogy a 2011. év trendjeit megfigyelhetjük, a netbookok szerepét folyamatosan kezdik átvenni a táblagépek, így a netbook kifejezés is egyre inkább háttérbe szorul, az aktuális trendet a táblagép kifejezés vezeti 2011 nyarán.

Bódi Zoltán

Bevallom, hogy most erőteljes időhiányban szenvedek - még mindig a múlt heti gépösszeomlás miatt. (Mint kiderült, alaplapot kellett cserélni, aminek következtében rá kell még szánnom egy kis időt a masinára.) Ezért aztán ez alkalommal épp csak arra van lehetőségem, hogy a blogunk olvasói számára idemásoljam azt a háttéranyagot, amelyet rádiós kollégámnak, Horváth Gergelynek állítottam össze Steve Jobs-ról. Talán van még a Netidők olvasók-hallgatók között is olyan, akinek ez újat jelent.

Steve Jobs

Azt az elcsépelt szót pont neki találták ki, hogy FENEGYEREK. 2011. februári a hír, miszerint az amerikai tinédzserek közel negyede tartja a legmenőbbnek Steve Jobs eredményeit. Olyan neveket előzött meg a felmérésben, mint a Facebook-alapító, Mark Zuckerberg, vagy a Harry Potter kötetek szerzője, J. K. Rowling.

Steve Jobsnak köszönhetjük, hogy a személyi számítógép szerethető, sőt rajongható divattá vált. Az ő zseniális üzleti taktikáinak eredménye, hogy a Pixar ma a legnagyobb animációs filmstúdiók egyike. Továbbá Jobs munkálkodásának eredménye, hogy a zene- és filmterjesztés üzlete nem süllyed el a kalózkodás és az MP3 miatt, hanem az iPod és az iTunes révén üzlet maradhat az internet-korszakban is. E három mondatban összesűrűsödnek Jobs legnagyobb eredményei, amelyhez hozzájárult elképesztően makacs jelleme és agresszív vezetői stílusa, akarnoksága.

1976 - Steve Jobs ekkor alapította meg harmadmagával az Apple Computert. S bár rögtön meglátta a digitális kütyükben a jövőt, de az életrajzi források szerint Steve egyáltalán nem a kövér, pattanásos, forrasztópákás srác volt a garázsból, képességei már ekkor is inkább a menedzseré, a kellő forrásokat megszerző és a víziókat megfelelően vetítő vezetőé. A vízió és a design olyan fontos volt számára már a kezdetekben, hogy el sem tudta képzelni ezek nélkül a sikert. Az első siker az Apple II volt, amelyet a 80-as évektől kezdve követtek a Macintosh számítógépek - ezek a masinák mind a mai napig "arisztokratikusak" az unalmas és szürke PC-hez képest: a Mac stílusos, könnyen használható, szép - és nagyon drága.

Steve Jobs kiállhatatlanul agresszív stílusát jellemzi, hogy 1985-ben saját cégéből, az Apple-ből kirúgták. Nem tudtak vele együtt dolgozni. Ám ez csak arra volt jó, hogy Steve Jobs zseniális lépéseket tehessen. Megalapította a NeXT nevű számítógépgyártó céget, majd felvásárolta a Pixar stúdiót. Ez utóbbi stúdió nevéhez Oscar-díjak és olyan filmcímek kapcsolódnak, mint a Toy Story vagy a Némó nyomában. A Pixar-részvényeit 2006-ban eladta a Walt Disney Company-nak, így a Disney legnagyobb egyéni részvényese Steve lett.

De a sikerek csak akkor kezdődtek igazán, amikor 1996-ban Steve Jobs visszatért az általa alapított Apple céghez és ismét ő lett a vezérigazgató. Fáradhatatlanul hajtotta az újításokat és a dizájnos, trendi dolgokat. A hangsúly fokozatosan áttevődött a Mac gépekről a szórakozás és a mobiltelefon világára: jött a döbbenetes világdivatot kirobbantó iPod nevű MP3 lejátszó (korunk walkmanja), majd a még nagyobb őrületet kiváltó érintőképernyős iPhone mobiltelefon, és mostanában tartunk a könyvolvasásra és netezésre is alkalmas táblagépek második változatánál az iPad 2-nél.

A jelek szerint az idén 56 éves Steve Jobs egyelőre nem pihen. Vajon mi minden van még a tarsolyában?...

Szilágyi Árpád