Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Ha Bud Spencer telefon lenne: Lumia 1520

Közel három hónapja várok a Nokia első tabletjére, a Lumia 2520-ra. Addig is, amíg megérkezik, gondoltam kipróbálom a 1520-at, a Nokia 6 colos tepsifonját (szép idegen szóval phablet). Hátha kiderül, igazából nincs is szükségem külön tabletre, egy méretesebb okostelefon megteszi tablet helyett is és még telefonálni is lehet vele. Jelentem, túl vagyok két hét tesztelésen: aki meg tudja szokni a Lumia 1520 hatalmas méretét, annak már nincs szüksége tabletre.

Az elején azonban készüljünk fel a kellemetlen meglepetésre, hogy nano-SIM(!) kell a telefonba, szerencsére ezt egyszerűen be lehet szerezni a szolgáltatóknál, ha nem akarjuk mi otthon házilag körbevágni a SIM-kártyánkat (sőt, akár adaptert is adnak, amivel váltani tudunk a normál, mikro és nano méret között - mondjuk nekem sikerült olyan készletet kifogni, amiben a mikro-SIM adapter második használatnál eltört). De visszatérve a Lumiára: ez a nanoSIM a 1520 méretét elnézve olyan, mintha Bud Spencer mokkáskanállal enné a nagy serpenyő hagymás babot. Már nem vicces, inkább tragikomikus. Nem tudom miért nem fért egy ekkora böhöm készülékbe legalább egy mikro-SIM.

Ahogy talán már említettem a 1520 jó nagy és sikerrel helyettesít egy tabletet (esetemben egy iPad minit) és meglepő, de telefonálni sem kényelmetlen rajta, még a hangminőség is jó. Csak vicces, ahogy egy tégla méretű cuccot a fülünkhöz tartunk - de a környezetemnek nehezebb volt megszokni, mint nekem (szerencse, hogy telefonálás közben nem látjuk magunkat).

A mérete miatt szinte minden telefon kisebb nála, emiatt minden készülék játéktelefonnak tűnik mellette. Melléraktam egy Lumia 800-at és egy 920-at - jól látszik hogyan növekszik a termékvonal, miközben a dizájn finoman ugyanaz marad. Akinek bejön a Lumia kecses formája, az a 1520-ast is imádni fogja.

Ami nagyon tetszett, hogy kényelmes rajta gépelni, ami nekem igen fontos, mert sok levelet írok és jegyzetet is tableten készítek menet közben - ezt a tablet funkciót is sikerrel kiváltotta. De az is biztos, hogy ez egy kétkezes telefon, fél kézzel, mondjuk buszon kapaszkodva vagy hamburgert ebédelve kényelmetlen, sőt, szinte lehetetlen használni, mert egy csomó mindent nem fogunk elérni a kijelzőn a hüvelykujjunkkal, az orrunkat meg tényleg elég idétlen lenne használni.

Örömmel jelentem, hogy eddig a Lumia 1520-on volt a legjobb blogposztot írni a kütyüjeim közül (pedig egy pár készülék megfordult már a kezeim között)- ez javarészt a Windows Phone nagyon jó prediktív szövegbeviteli megoldásának is köszönhető (a legjobb a három nagy platform közül), illetve a nagy kijelzőnek (sokkal jobb, mint a Galaxy Note 3, amihez 1 hónapig volt szerencsém és közel ugyanez a méret. Szubjektív, de nekem a Lumia 1520 sokkal jobban bejött.)

A méretből fakad ugyanakkor (mondtam már, hogy hatalmas a készülék?), hogy meglehetősen nehéz zsebre rakni. Szabó ugyan nem kell hozzá, hogy külön egyedi zsebet készíttessünk neki a nadrágra, nekem minden nadrágzsebbe belefért, még le is tudtam ülni közben. Ennek azonban az volt az ára, hogy ülés közben igen nehéz volt elővenni. Így maradtam le például a legviccesebb tuningolt BMW-ről, ami a budapesti utakon közlekedik - a bekötött biztonsági öv mellett esélyem sem volt a pirosnál előhalászni az első zsebemből a 1520-ast.

Őszintén megmondom, hogy a kamera nekem kicsit csalódást okozott, a sok megapixel meg a hype miatt többet vártam. A vicces az, hogy tökéletes képeket csinál (visszanéztem teljes méretben számítógépen), de talán a nagy telefon kijelző teszi, nekem az volt helyenként az érzésem a képek elkészítése után, hogy pixelesek lettek. A kamera egyébként szép képeket csinál és a beépített Nokia kamera szoftverrel egész sok minden állítható a kép készítése előtt (fehéregyensúlytól a fókuszig). Végigfotóztam a tök üres Bálnát borongós időben, hangulatosak, élesek lettek a képek - akár nagyobb méretű papírképeket is lehetne hívatni belőlük, senki nem mondaná meg, hogy telefonnal készültek. Szóval a kamera simán hozza a Nokiától elvárt színvonalat.

0 Tovább

Nokia 2520 vagy iPad Mini Retina?

Egy klasszikus Első Világ problémával szembesültem a héten – akit az ilyenek hidegen hagynak, vagy egyenesen felbosszantanak, azt most kérem, hogy lapozzon tovább. Szóval a kérdés az, hogy ha új tabletet szeretnénk venni (amiről tudjuk, hogy ez lesz a karácsonyi slágertermék), akkor melyik mellett döntsünk?

Jómagam a két, e héten bejelentett friss versenyző között vacillálok, nevezetesen a Nokia 2520 és az iPad Mini retinás verziója között. Most egy iPad Minit használok és imádom, de jó volna, ha lenne benne mobil internet, a retinaság, meg a gyorsabb szerkezet is tetszik, tehát érik az upgrade. De már a Surface-szel is nagyon szemeztem, amikor szinte napra pontosan egy éve hosszas töprengés meg tesztek olvasgatása után az iOS vonal mellett döntöttem (átmenetileg). Aki ismer, tudja, hogy Nokia fan vagyok (egy tamperei egyetemi ösztöndíj és egy finn információs társadalomról írt könyv után ez talán megbocsátható – úgy maradtam). Szóval a Lumia 920-am mellett nagyon jól mutatna a 2520 és kövezzenek meg, de nekem a csempés Windows is nagyon tetszik.

Egyelőre még nem döntöttem, mert még nem tudok minden felmerült kérdésre válaszolni. Amit végig fogok gondolni:

Tudom-e ugyanarra vagy többre használni a Windows RT-t, mint az iPad Minit: levelezés, böngészés és hírek olvasása, naptár, jegyzetelés, tanulmányok olvasása (PDF és Word) és elbírálása, cikkek mentése Evernote-ba, Facebook, YouTube, Dimag (újságolvasás), BKV menetrend, néha zenehallgatás (Deezer), ritkán játék (főleg Angry Birds), gyerekeknek jóságok (mint amilyen a Terka a piacon), ha külföldön vagyok akkor Skype. Ebből így első ránézésre csak a kifejezetten gyerekeknek szánt iPad-en megjelent appok tudnak hiányozni (azt hiszem meg kell tartani a mostani iPad-et is és kinevezni családi darabnak, a gyerekek megvesznének tőle).

Mekkora a mérete: én 7-8 col párti vagyok, az első iPad-ből is csak a mérete miatt nem vettem. Meg kell nézni milyen kézbe fogva egy 2520-as, lehet-e a BKV-n a metró ajtóban állva vagy a buszon ülve kényelmesen használni. Ezt ki kell próbálni, anélkül nem tudok véleményt alkotni. A súlya az adatok alapján rendben van (kb. 60 deka).

Kell-e bele alapból mobil internet: ez egy döntő kérdés, mivel az iPad-nél 40 ezer(!) forint az árban a különbözet a 3G képes és a wifis verzió között. Túl sok, főleg, ha hozzávesszük, hogy a mobil internet sincs ingyen, legalább havi 2 ezer forint egy rendes társkártyás csomag… A 2520 alapból LTE képes, ugyanazért az árért, jár a piros pont.

Mekkora háttértárral szeretnénk, legyen-e az bővíthető: ha jól láttam, akkor a Nokia egyféle háttértárral jön (32 giga), de bővíthető (max. 32 gigáig) – kérdés, hogy mennyit zabál fel ebből alapból a Windows RT. Az iPad nem bővíthető, de választható a háttértár (különböző árakon). Egy 2520-nak megfelelő mobil internetes 32 gigás verzió az iPad Miniből retinás verzióban viszont 190 ezer (!) forint. A Nokia 2520 hazai árát még nem tudjuk (500 dollár kint, ami jó szokás szerint valószínűleg 500€ Európában), saccra 150 ezer forintra teszem hazai árakon vagy a fölött (ha erre még rátesszük a rendkívül versenyképes hazai ÁFÁ-t). Az kb. annyi, mint az iPad említett verziója. Meglátjuk.

Mikor lehet itthon megvenni: az ember türelmetlen ugye, szeretne minél előbb hozzájutni a cucchoz. Az iPad-ről már a hazai árat is tudni, sőt van olyan mobilszolgáltató, ahol már előrendelhető a 3G/LTE verzió. A Nokia 2520-asról viszont semmit sem tudni azon kívül, hogy a nagyobb piacokon kezdik el először árulni.

Mindent összevetve, még vacillálok. Jó volna, ha a Nokia 2520 minél hamarabb kipróbálható lenne valahol, mert az iPad-et már jól ismerem, nem kell nagy fantázia, hogy elképzeljem gyorsabb kivitelben és gyönyörűbb kijelzővel… 

Pintér Robesz

0 Tovább

Egy hónap a Lumia 920-szal - II. rész

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének? A múlt heti teszt második, befejező része. (Az első rész elérhető itt.)

Várakozások a Lumia 920-szal szemben

A Lumia 920 már nem egy új készülék, így mire májusban megkaptam, már számos tesztet végigolvastam és videót megnéztem, így voltak várakozásaim a készülékkel szemben. Elsősorban egy kiváló kamerát vártam, óriási kijelzőt, vezeték nélküli töltést, offline is elérhető térképes navigációt és a fentebb már említett kezes e-mail alkalmazást (amit ismertem már a Lumia 800-ról).

A kamera tényleg kiváló, főleg a videói félelmetesen jók. Ugyanakkor a fényképekről el kell mondjam, hogy bár nagyon jók, nem váltanak ki egy „rendes” kamerát. Tudom, naivnak tűnhet egy ilyen elvárás, ugyanakkor viszont szerintem ezen a téren még tovább lehet lépni – ha igazak a pletykák, pont ezen a területen fejleszt a Nokia, a 41 megapixeles PureView kamerát kaphatja meg a Lumia sorozat legújabb darabja. A kamera ugyanakkor kapott egy csomó szoftveres kiegészítést, ami alapból a készüléken van. A fentebb már említett Cinemagraph például „mozgó fényképet” tud csinálni pár másodperc alatt, ahol szabadon eldönthetjük, hogy a kép melyik része mozogjon és melyik része legyen mozdulatlan. A gyerekek (is) imádták. Gyakorlatilag animált gifeket csinálhatunk könnyen és egyszerűen bárhol és bármikor. (Sajnos a lentebbi képen a postr nem tudja kezelni az animált részt, az eredetin csak a tv képe mozog, mintha éppen adás lenne... Kárpótlásul ajánlom ezt a rövid kis videót.)

A Cinemagraph-fal készült képen az általunk választott részen mozog a kép

A tévé mindig megbabonázza a gyerekeimet

Az óriási kijelző remek választásnak bizonyult. A mérete mellett a tiszta, éles képe, amit nagyon szeretek, illetve, hogy erős napfényben is kiválóan olvasható, mivel a szenzoroknak köszönhetően a fényerőnek és a kontrasztnak azonnal „utána igazít” a rendszer. Pár hete még szemészhez is elmentem, hogy a sima PC monitort életlennek látom – aztán rá kellett jönnöm, hogy elsősorban a telefon felbontása és éles képe az, ami megbolondított, a PC monitor pedig a jóval alacsonyabb pixelsűrűség miatt soha nem fogja tudni hozni ugyanezt a színvonalat.

A vezeték nélküli töltésre elsősorban, mint geek vártam, kíváncsi voltam milyen, hogyan működik. A készülékhez egy kis állványt kaptam, ami csatlakoztatható az elektromos hálózathoz, a telefont erre az állványra lehet rátámasztani (de magába a készülékbe semmit sem kell beledugni) és eközben töltődik az akkumulátor. Munkahelyen nagyon kényelmesen használható, ha hívás érkezik, egyszerűen csak le kell emelnem a készüléket a tartóról és kimehetek vele a szobából, nem kell kihúznom semmit. A töltő azonban nem csak emiatt praktikus – ebben ugyan senki nem erősített meg, de – nekem több töltés után az volt a benyomásom, hogy a vezeték nélküli töltéssel feltöltött készülék tovább bírja, mintha „hagyományosan” az aljára dugott vezetékkel tölteném. A 920 egyébként nálam egy (használattól függően másfél) napot bírt ki – mivel nem kapcsolom ki, ez praktikusan 20-30 órákat jelent. Aki ismeri a Windows Phone rendszert, az tudja, hogy az akku élettartama egész jól befolyásolható a takarékos üzemmód bekapcsolásával, illetve az ütemezett szinkronizációk időközének állításával. Érdemes ezt egyénileg kitapasztalni, nálam óránként szinkronizál a magán és a vállalati levelezés (naptárt és névjegyzéket is), folyamatosan megy a wifi, de ki van kapcsolva a bluetooth, a helymeghatározást engedélyeztem néhány alkalmazásnak és a Skydrive felhő szolgáltatása is rendszeresen fut a háttérben.

Szintén nagyon vártam a Nokia térképeket és alkalmazásokat, amiket megszerettem a Lumia 800-on. Nem csak a navigációt, ami az offline, előre letölthető térképekkel akár külföldön is adatcsomag nélkül használható, hanem a budapesti tömegközlekedési alkalmazást, ami alapból, gyárilag rajta van a telefonon. A Nokia véleményem szerint az egyik legjobb a navigáció terén, mindenféle külön beszerzendő alkalmazások és pénzköltés nélkül a felhasználók a három platform (iOS, Android és Windows Phone) közül szerintem itt kapják a legjobbat.

Amire nem számítottam: kisebb kényelmetlenségek

Persze nincs olyan rendszer vagy készülék, ami ne okozna kényelmetlenségeket, kisebbeket vagy nagyobbakat. A Lumia 920 sem kivétel. Fentebb már említettem, hogy bár a kamera gyönyörű videókat csinál, de a képek lehetnének egy kicsivel élesebbek.

A másik gond, hogy az akkumulátor időnként túl gyorsan merül le (például éjszaka takarékos üzemmódban is képes 20-30%-ot merülni). Ezen egy újraindítás szokott segíteni – amúgy nagyon ritkán kapcsolom ki a készüléket, ha ez a probléma nem lenne, akkor pedig egyáltalán nem érezném szükségét. Az akkumulátorral kapcsolatban a másik gondom, hogy a kijelzőn nem látszik az akku töltöttsége százalékban, azt csupán a beállításokban lehet leellenőrizni.

Sokan és sok helyen megjegyezték, hogy kicsit nehéz a készülék. Az első kézbevételkor ez nekem is feltűnt, de azóta teljesen hozzászoktam ehhez és egyáltalán nem volt eddig zavaró a használat közben. Futásra is magammal szoktam vinni a Lumiát (Endomondo-val használom), ott sem tűnik fel, hogy túl nehéz lenne… Ami inkább gond, hogy a méret és feltehetően a súly miatt viszont hajlamos kicsúszni ülés közben a zsebből, erre érdemes odafigyelni, nehogy elhagyjuk – nekem egyszer sikerült otthagynom a kollégám kocsijában a készüléket, szerencsére hamar észrevettem és utána gyorsan vissza is kaptam.

Végül, az utolsó pont (ami egyáltalán nem a telefon hibája), hogy bár a készülékben van NFC, azt egyelőre nem tudtam kipróbálni, pedig például a hazai Mobil Tárca Szövetség tesztjébe szívesen csatlakoztam volna... csakhogy az nem elérhető a Windows Phone platform számára.

Egy hónap után: nagyon bevált

Mindent összevetve, nem ért igazán csalódás a készülékkel és a rendszerrel kapcsolatban. A Lumia 920 nagyon jól bevált, teleraktam alkalmazásokkal a 9Gag-től a Weather Flow-ig. Készítettem vele az egy hónap alatt 315 fényképet és több tucat videót és minden nap aktívan használom néhány órát. Akinek van lehetősége, érdemes váltania és kipróbálnia a Lumia 920-at és a Windows Phone mobil rendszerét.

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

3 Tovább

Egy hónap a Lumia 920-szal - I. rész

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének?

A 920-ra való áttérés előtt két hónapig egy iPhone 4S-t nyüstöltem, azt megelőzően pedig több mint egy évig egy Lumia 800-at. Mindezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni itt az elején, hogy világos legyen, már volt előzetes tapasztalatom a Windows Phone rendszerrel és közelről ismertem az iOS-t is (valamint a feleségem telefonja és két tablet révén behatóbban elmélyültem az androidos rendszer bugyraiban is). Másrészt, mint a felsorolt készülékekből látszik, költöztem már egy párszor új készülékre, így tudtam mire érdemes odafigyelni, illetve mire számíthatok.

Ennek köszönhetően az átköltözés simán és flottul ment a készülékre, az első bekapcsolástól számított kevesebb, mint egy óra alatt minden adatom rajta volt az új Lumián és beállítottam az összes fiókomat (levelezés, közösségi oldalak, felhő szolgáltatás stb.). Azóta volt részem egy Android készülék iOS-re költöztetésében is, még napok múlva is a névjegyzék beállításával, majd a jegyzetek egyenkénti mentegetésével kellett foglalatoskodni.

iPhone vs. Lumia 920: személyes nézőpontból

Mielőtt utoljára kikapcsoltam volna az iPhone-t, alaposan végiggondoltam, hogy mi fog hiányozni az almás készülékből – vagyis előre készültem rá, hogy össze tudjam vetni a két rendszert és a két konkrét készüléket egymással. Nagyon szerettem például az iOS-ben a Safari böngészőnek az olvasási nézetét és még inkább azt, hogy a teljes szöveget megoszthatóvá teszi e-mailben, anélkül, hogy bármit ki kellene jelölnöm és be kellene illesztenem. Ez azóta is hiányzik. Az elmúlt egy hónapban sokszor botlottam olyan cikkbe a Lumián, amit teljes szöveggel el szerettem volna menteni (mondjuk az Evernote-ba) vagy meg szerettem volna osztani ismerősökkel, ilyenkor nem maradt más hátra, mint képernyőn kijelölni a szöveget (aprólékos munka), másolni és beilleszteni egy levélbe. Erre azóta sem találtam jobb megoldást (például teljes szöveg kijelölése egy-két mozdulattal), szóval ilyen feature jöhetne a Windows Phone-ba.

A csere előtti utolsó pár hétben nagyon rákaptam az iPhone-nal az Instagram használatára és annak ellenére, hogy a Lumiám fényévekkel többet tud a fényképkészítésről (lásd később a Cinemagraph-ról szóló részt), ez az alkalmazás nagyon hiányzik a telefonról azóta is, sajnos Windows Phone-ra ugyanis nem elérhető hivatalosan az Instagram. Most az Instance nevű alkalmazással próbálkozom, ami csinos és képességekben is hozza az eredeti Instagram színvonalát, de nem hivatalos alkalmazás.

Aki ismer, tudja, hogy imádok jegyzetelni, az Evernote viszont telefonon (tableten) előfizetés nélkül csak online kapcsolattal működik, offline nem. Az iOS-en ezt pótolja félig-meddig, hogy a rendszer alap jegyzetelő alkalmazása szinkronizálja a jegyzeteket a Google fiókba, amikor van net, tehát nem szükséges Evernote-ot használni. Ez nagyon kényelmes és praktikus. A Lumián ezzel szemben a OneNote használható, amit a SkyDrive-ba (tehát a Microsoft felhő szolgáltatásába) szinkronizál a készülék, sőt az egyes jegyzetek ki is tűzhetők a telefon kezdőképernyőjére. Itt tehát nem kellett kompromisszumot kötnöm az áttéréssel.

Szintén előre hiányoltam, hogy a Lumiával készült fotók nem kerülnek automatikusan szinkronizálásra a fotóadatfolyamom révén az iPad Minimre, mint ahogy az iPhone-nál történt. De elfogadtam, hogy ez az ára annak, ha az ember külön telefon és tablet rendszert használ (tudom, ez keveseket érint még idehaza). Ami vigasztalt, hogy az iPhone-ról túl körülményes a képeket PC-re menteni, illetve továbbküldeni, a Lumiával készült képeket viszont szinte azonnal elérhetem a PC-n a SkyDrive-om megfelelő folderében az automatikus szinkronizálásnak köszönhetően. Az elmúlt egy hónapban sokszor kihasználtam ezt a jellemzőjét a rendszernek és nagyon örültem neki. Az iPhone-nal képeket menteni a gépre egy kínszenvedés volt (igen, mivel iTunes kell hozzá).

Végül, amire szintén azt gondoltam, hogy hiányozni fog, az az index.hu iPhone alkalmazása – elég sűrűn látogattam mobilról az index oldalát és azt hittem nincs Windows Phone alkalmazásuk. Itt is kellemeset csalódtam, van a Windows Phone rendszerre index alkalmazás, remekül használható, kint is van a Lumiám kezdőképernyőjén.

Azt is tudtam, hogy lesz néhány dolog, ami egyáltalán nem fog hiányozni az iPhone-ból. A bosszantó autocorrection, vagyis a gépelés automatikus javítása, ami bár többnyire jól működik iOS-en, de az ember azért naponta egyszer biztosan agyvérzést kap tőle. A Lumián ehhez képest a prediktív szövegbevitel megdöbbentően jól működik, gépelés közben a billentyűzet felett egy szövegsávban jelennek meg a javaslatok, amiből bármit kiválaszthatok, viszont, ha olyan szót gépelek, aminek nincs ékezetmentes verziója, akkor automatikusan kicseréli a szót a jóra, ha lenyomom a szóközt a szó végén. Nem mondom, hogy hibamentes a rendszer (például a szókezdő kisbetű-nagybetű néha bezavar), de a magyarban gyakori ragozott szavakkal és egyáltalán a gépeléssel sokkal hatékonyabban elbánik, mint az iOS féle autocorrection. Csillagos ötös.

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal: működik

Szintén a „nem fogok sírni miatta” kategóriába estek iPhone-on az esti homályos képek és videók, mert az iPhone vakuja rendszeresen nem kapcsolt be. Nem fogom hiányolni a túlságosan kicsi kijelzőt sem, valamint azt, hogy az iPhone nem szinkronizálta folyamatosan a vállalati e-mail címemhez tartozó Outlook névjegyzéket (tehát az egy idő után már nem volt naprakész), illetve, hogy az olvasatlan Gmail levelek megtekintéséhez külön alkalmazást kellett telepítenem és futtatnom, mert a gyári levelezőben nem volt ilyen nézet. A Lumia képei és videói sem tökéletesek, de rossz fényviszonyok mellett is sokkal jobbak, mint az iPhone-nal készültek. A kijelző nem csak érzésre lényegesen nagyobb, mint az iPhoné, azt mondanám, hogy az első két hétben szinte alig használtam a tabletemet, mert a Lumia mérete miatt még szinte azt is helyettesíteni tudta. Az Outlook névjegyzékem folyamatosan naprakész és ehhez mindössze egyetlen egyszer kellett beállítanom a dolgot, ami fél percembe telt. Végül, a beépített levelező a Lumián rendelkezik olvasatlan levelek nézettel, nem kell ahhoz külön alkalmazás. Nagyon hasznos, imádom.

Jövő héten folytatjuk... (A második rész 2013. július 12-én reggeltől itt olvasható.)

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

1 Tovább

Netidők Extra: Mobile World Congress – negyedik nap: az innovációtól a díjnyertes kamerán át a jövőbe mutató jóslatokig

Van-e még innováció a mobil iparban? – tették fel a kérdést a csütörtöki első szekcióban, a választ többek között a Jolla, a Deezer és a Foursquare vezetői próbálták megtalálni. Aztán a standokon járva megnéztem, hogy ténylegesen mit innováltak azok a gyártók, akik a keddi sétámon kimaradtak: én egyetlen készülékre mondtam azt, hogy instant get, vagyis azonnal akarom – a díjnyertes Samsung Galaxy kamera tényleg fantasztikus. Végül az iparági elemzők megerősítettek benne: a kütyügyártók közötti ádáz harcban eljött a vérfrissítés ideje, új operációs rendszerekre és új szereplőkre is számíthatunk, miközben a hordozható számítástechnika még inkább kiszabadul a mobilokból.

 

Innoválni, innoválni, innoválni

Nem hálás dolog manapság a mobil iparban dolgozni, a fejlődés a kilencvenes vagy a kétezres években sem volt lassú, de ami az utóbbi 2-3 évben történik, az még ezekre is rátesz egy lapáttal. Csak az tud tartósan sikeres maradni, aki innoválni tud. A Samsung öt darab Mobile Awards díja megerősíti, hogy a sikerhez innováció kell, ugyanakkor az, hogy valaki innovál, még nem garancia a sikerre. Nézzük meg például az LG törekvését a 3D fényképezés mobilokban való meghonosítására, a rengeteg, fejlesztésbe ölt pénz sohasem fog megtérülni, mert az embereknek nem kellettek az ilyen eszközök – nem is lehetett látni már az LG standján sem őket.

Ha a jelenlegi mobil iparágat megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a mobilos ökoszisztémák arany korszaka. Ez azonban nem igazán jó sem az eszközgyártóknak, sem a telefontársaságoknak, akiket kizsigerel ez a duopolista világ, ahol egyik oldalon az Apple zárt rendszere, másik oldalon az Android uniformizált világa áll. Mindenki belefáradt abba, hogy az Androidon iszonyatosan nehéz valami különlegeset, sajátot, megkülönböztethetőt alkotni, ami képes megszólítani is a vevőket. Így a legtöbb gyártó a megahatertzekkel, magokkal, megapixelekkel, colokkal és centiméterekkel versenyzik. Ehhez képest az új nyílt platformok, mint amilyen a Jolla vagy a Firefox OS, alternatívát kínálnak. A Jolla segítségével saját szolgáltatások építhetők a rendszerbe, de akár saját hardver is készíthető, például a Deezer képes lehetne olyan hordozható zenelejátszót készíteni, ami sohasem létezett korábban és egyedi felhasználói élményt nyújt.

A Foursquare és a Deezer előadásaiból az is kiderült, hogy az innováció a mobilra épülő szolgáltatások (OTT – over the top) világában is fontos. A Foursquare segítségével – ami jelenleg a legismertebb helyalapú szolgáltatás – jelezni tudjuk a mobiltelefonunkkal, hogy fizikailag hol tartózkodunk). Most azon dolgoznak, hogy elérjék, mindenkinek olyan térképe lehessen, mint Harry Potternek, amin jól látszik nem csak az, hogy te hol állsz, hanem az is, hogy a barátaid, ismerőseid hol vannak, és hogyan mozognak. A Foursquare közösségivé teszi a térképet, egyedivé, kereshetővé, felfedezhetővé. Már most is elmondható, hogyha a korábbi bejelentkezései alapján a Foursquare javasol valakinek egy helyet (éttermet, bárt, mozit…) felfedezésre, akkor az esetek 20%-ában azt tényleg meglátogatják a felhasználók. A szolgáltatásban keletkező bejelentkezési adatok pedig aranybányát jelenthetnek a helyeknek – amelyek, ha bizonyítják, hogy ténylegesen ők üzemeltetik az adott helyet, akkor hozzáférhetnek az összesített bejelentkezési adatokhoz. Képzeljük el a Google Analytics-et, csak itt nem weboldalak látogatóiról, hanem létező helyek látogatókról van szó…

A nemrégiben Magyarországon is elindult Deezer egy zenei szolgáltatás, aminek segítségével 20 millió dal közül választhatunk. A Deezer vezetője szerint a zenei szolgáltatásokban rejlő potenciálokhoz képest egyelőre még kőkorszakiak a megoldások, rengeteget fejlődhet a piac. Ők jelenleg három módon innoválnak:

  1. házon belül: minél jobb szolgáltatás, minél több eszközön (mobil, tablet, tévé stb.)
  2. a felhasználók bevonásával, hogy azok minél több zenét tudjanak felfedezni és ezzel kiteljesítsék az identitásukat. Ehhez viselkedés alapú adatelemzésre és ajánlásokra van szükség.
  3. az előadók bevonásával, akik a Deezer segítségével még közelebb kerülhetnek a rajongókhoz.

Az innovációról szóló előadásokat szokás szerint panelbeszélgetés zárta, amiből itt egyetlen dolgot emelnék ki: a sikerhez elengedhetetlen, hogy szívvel-lélekkel dolgozzunk az ötleteinken, ezt ugyanis megérzik a felhasználók vagy a vásárlók.

Okoskamera, NFC-s kólaautomata és tablet japán ovisoknak

Kedden már jártam a Samsung standja mellett – nehéz is lett volna kikerülni, az egyik legnagyobb volt az egész rendezvényen. Akkor megfelelő mennyiségű idő híján úgy döntöttem, hogy ide még külön visszajövök. Megérte. A Samsung szinte minden termékvonalat elhozott Barcelonába, nem csak a telefonjait. A díjnyertes Galaxy Camera tényleg lenyűgöző – nem mellesleg a szemfüles Samsung már rá is írta a terméket bemutató leírásra, hogy a készülék a kedden elnyert Global Mobile Awards 2013 díjazottja.

Okoskamera: az új hibrid eszköz a Samsungtól

A Galaxy Camera szinte egy teljes értékű okostelefon (csak hagyományosan nem lehet vele telefonálni), amibe SIM kártyát is lehet tenni, de van rajta egy kompakt kamera képességeivel rendelkező optika, 21 szeres zoommal. Úgy éreztem, hogy muszáj egy ilyen készüléket szereznem – az egész 4 nap alatt egyetlen másik kütyünél sem fogott el ez az érzés.

A másik, ami nagyon tetszett a Samsungtól a home sync és az otthoni saját cloud megoldásuk. Ezek segítségével nem kell másolgatni és mentegetni az egyszeri embernek, ez megtörténik a megfelelően beállított eszközökkel magától, amikor otthon vannak. De a Samsung nem csak a mezei felhasználókat célozta meg, hanem az oktatási, egészségügyi, üzleti megrendelőket is. Ami még érdekes MWC turista csalogató látványosság volt, az az NFC-s kóla automata – az NFC csippel rendelkező készülékek birtoklói egyetlen érintés nélkül vehetnek maguknak a jövőben szénsavas üdítőt.

A HTC standjára is bekukkantottam és megnéztem az új telefont (HTC One), az egyik legjobb készülék, amit a kezembe fogtam az elmúlt napokban. Az új kezelőfelület elsőre kicsit zavarba ejtő (kis dobozok a nyitó képernyőn, friss hírekkel – direkt nem mondok csempét). De pár pillanat után nagyon hasznos, hogy rögtön tartalom van a kijelzőn.

A Sony standján az új telefon (Xperia Z) vezeték nélküli zenehallgatási képességet próbáltam ki, nagyon tetszett, bár nem sikerült megtalálnom, hogy az alkalmazásban hová van integrálva a zenevásárlás lehetősége. Az új készülék nagyon szexi, jó kézbe fogni, nagyon tetszett, viszont ami igen furcsa volt, hogy a kijelzőn bizonyos szögben tartva kb. egymástól 3-4 milliméteres távolságra lévő pontok rácsát lehetett látni, ami elég zavaró.

Az LG széles termékportfóliót mutatott be a belépő kategóriától (lassú, kicsi, pixeles kijelzős mobilok) az Optimus G Pro-ig, ami most a legjobb készülékük. Különböző szolgáltatásokat is demóztak, amikor ott jártam, amik érdekesek, például a kamerával videózás közben zoomolni lehet egy bizonyos részre, amit a mikrofon is követ és kiemeli az abból a részből jövő hangot. De lehet mind a két kamerával (hátoldali és front oldali) egyszerre videót felvenni, a front oldali kicsiben belekerül a videóba. De videó nézés közben kicsi képbe ki lehet rakni a videót, átlátszóvá tenni és közben levelezni. Szóval az LG is próbál elmozdulni a hardver felől a felé, hogy a szoftveres megoldásokkal is megkülönböztesse magát.

Végül a japán Docomo standján megnézhettem, hogy a 10-15 éveseknek milyen androidos telefont fognak piacra dobni hamarosan Japánban – ez elsősorban, mint gyakorló szülőt érdekelt. Mindent kontrollálhat, beállíthat a szülő a Sharp által készített modellben. Van rajta pánik gomb, ami 3-5 másodperces nyomva tartás után bekapcsol, visítani kezd és értesíti a szülőt, aki belehallgathat, hogy mi történik éppen, illetve arról is információt kap, hogy éppen hol van a telefon. Az egyetlen furcsaság, hogy nincs Wifi a készülékben – szándékosan, mert úgy megkerülhetőek lennének bizonyos szülői korlátozások. Végül megnéztem a 3-6 éveseknek készült tabletet, játékos programokkal, amik például megtanítják, hogy a hal a tengerből kerül a tányérodra vagy a más országokból jövő barátokról lehet képet csinálni és megismerkedni a kultúrájukkal.

A Docomo gondol a legkisebbekre is: tablet a világ felfedezéséhez

 

Mi lesz, ha telefont fejleszt az Amazon?

A nap és a hét egyik legérdekesebb programjával zárult számomra a Mobile World Congress, iparági elemzők valamint az ARM és a Qualcomm képviselői szedték össze a konferencia résztvevőinek, hogy milyen újdonságokról maradtak le, ha nem jártak a kiállítók standján, illetve mi várhat ránk a közeljövőben. Azt is végigbeszélték, hogy a távolmaradó szereplőkkel kapcsolatban mi a jelenlegi helyzet.

Ebből kiderült, hogy az iPhone technológiai értelemben már lemaradt, amiért azonban ez is belefér az almás gyártónál, hogy olyan felhasználói élményt ad, aminek a készülék csak egy része. Viszont az iOS-t újra kellene tervezni, akárcsak a Blackberry tette a saját rendszerével. Az Apple egyébként túlságosan is a saját ökoszisztémájától függ, ha ez valamiért meggyengül, az magával ránthatja az egész céget, ezért nem állhatnak le az innovációval sem. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy ugyan az Apple standdal nem volt jelen, de a résztvevők tetemes része iPhone-nal vagy iPaddel dolgozott a kongresszus alatt, így bújtatva mégis képviseltette magát a gyártó.

A Nokia szintén le van maradva, egyrészt, mert a Windows Phone nem tud labdába rúgni. Számos alkalmazást és fizikai eszközt vagy csak iOS-re vagy iOS-re és Androidra gyártanak. Másrészt a Lumia 920 a képalkotást leszámítva nem veszi fel a versenyt a többi gyártó csúcskészülékeivel – ez az egyszerű felhasználóknak nem fontos, viszont a véleményvezérnek számító okostelefon felhasználóknak, akik befolyásolják a többiek döntéseit, az. Viszont a Nokia nagy esélye, hogy az Android erős hardverigénye miatt nem gyártanak 40 dollár alatti áron elérhető, elfogadhatóan működő Androidos eszközt – ebben a Nokia Asha termékvonala egyelőre verhetetlen. Így a stratégia az lehet számukra, hogy a fejlődő világ tömegei számára adnak belépő szintű okostelefont, majd ezeket az embereket a Lumia vonalra csábítják át. A gond csak az, hogy az elég nagy a szakadék az Asha és a Lumia között egyelőre, amit nem biztos, hogy át tudnak hidalni.

A HTC mondhatni ugyanaz a történet, mint a Nokia, csak kicsit másképp. A legnagyobb problémájuk azonban, hogy pusztán telefonkészülékeket gyártanak. Az új csúcskészülék felülete végre egy jó próbálkozás, hogy valami egyedit nyújtsanak, ami képes megkülönböztetni őket a vásárlók szemében. A hardver és a dizájn is elsőrangú. A gond az, hogy elkésett a termék, nem az első negyedévben kell új csúcskészülékekkel megjelenni, hanem a harmadik vagy negyedik negyedévben. A fő kérdés, hogy elég erős-e a HTC, hogy eljusson az üzenetével a felhasználókhoz és megmutassa, ismét tud jót alkotni.

A Samsung és a Google kölcsönösen egymásra vannak utalva, nem is tudni melyikük az erősebb. A Samsung végezte a legjobb munkát az Androiddal, mert képes a rendszer jellemzői előnyként eladni a vásárlóknak, míg erre a konkurensek nem képesek, pedig ugyanazt a rendszert találni az ő készülékeiken is.

Ami a jövőt illeti, az új operációs rendszerekkel (mint, amilyen a Tizen vagy Firefox) újra a web lehet az a platform, ami felé a fejlődés fordul. De ez csak a gyártóknak fontos, a felhasználókat nem érdekli. Ők egyszerűen tökéletes felhasználói élményre vágynak, nem érdekli őket, hogy ez egy Android vagy Apple alkalmazás vagy web.

Végül, elhangzottak a beszélgetésen elemzői előrejelzések a következő évre:

  • még több márkától várható, hogy telefont adjon ki. Ilyen lehet az eBay vagy a Firefox, de az Amazon is előállhat egy piacot átrendező készülékkel, ahogy tette a tabletek között. Az is elképzelhető, hogy a Lenovo lesz az előttünk álló év meglepetés gyártója, ha végre kilép a kínai piacról az okos készülékeivel.
  • egy Lumia tablet remekül szolgálná a Nokia üzleti megrendelőkkel kapcsolatos terveit. Talán a Windows Phone rendszernek is jó éve lesz végre és képes lesz a kétpólusú mobilos világot három pólusúvá alakítani.
  • az előttünk álló évben tovább fog erősödni a viselhető mobil eszközök trendje. Bár az eszközök nem fognak tömegekhez eljutni, de a geekek és a véleményvezérek már a kezükbe kaparinthatják őket (Google Glass vagy okosóra)

Mindent összevetve a jövő már nem csupán az okostelefonokról szól, hanem további új eszközökről és azok összekapcsolásáról.

És ezzel búcsúzik Barcelona és a Mobile World Congress. Ha minden szerencsésen alakul, talán jövőre újra itt lehetek…

Pintér Robesz

0 Tovább
«
12

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek