Netidők Blogtársaság

A játékkarakterek nem légből kapott külsővel bírnak, a részletesen kidolgozott karaktereket valós személyekről modellezték. Ez nem csak a sportjátékokban van így, hanem a kalandjátékokban is. Néhány karakter, és akik külsejüket adták:

Toochee, a Galaktikus

Logikusnak tűnik, hogy azok, akik rendszeresen vásárolnak az interneten, a karácsonyi ajándékokat is online módon veszik meg. A karácsonyi vásárlás azonban valamivel több kockázatot rejt magában, mint egy hétköznapi netes rendelés: ha valami hiba csúszik a folyamatba, könnyen megeshet, hogy nem lesz mindenki számára csomag a fa alatt.

A kockázatok ellenére a felnőtt magyar internetezők 29 százaléka rendelt valamilyen karácsonyi ajándékot az interneten – derül ki az NRC december végén végzett felméréséből. Az online vásárlás leginkább a húszas, harmincas éveikben járókra jellemző leginkább, így nem meglepő, hogy az ajándékvásárlásban is ők jeleskedtek leginkább: több mint egyharmaduk rendelt az interneten valamit, míg az 50 felettieknek csak a 16 százaléka tett így. A többség egyébként valamelyik hazai webáruházban vásárolt, külföldi oldalról a netezők mindössze 4 (vásárlók 14) százaléka szerzett be valamilyen ajándékot.

Az e-kereskedelem slágerterméke a könyv, ráadásul könyvet ajándékozni sosem rossz ötlet, így nem csoda, hogy ezt vásároltak a legtöbben: a netezők egytizede rendelt ajándékot valamelyik online könyváruházból, de közel ugyanennyien vásároltak elektronikai cikkeket – kütyüket, szórakoztató elektronikai cikket, háztartási gépet – is. Játékot a netpolgárok 7, ruhaneműt és kiegészítőket 6 százalékuk rendelt a neten, valamilyen élményt (utazást, üdülést, egyéb szabadidős programot) pedig 3-4 százalék ajándékozott az internet segítségével.

 Ahogy a bevezetőben említettem, a karácsonyi internetes vásárlás rejt magában némi kockázatot, így talán nem is meglepő, hogy minden negyedik vásárló gyűjtött ezúttal is valamilyen negatív tapasztalatot. Az is épp elég stresszt okozhat, ha az utolsó pillanatban érkezik meg a csomag – a vásárlók egyötödével történt ilyen –, de voltak olyanok is szép számmal, akik ennél sokkal rosszabbul jártak. A vásárlók 12 százaléka egyáltalán nem kapta meg karácsonyig valamelyik csomagot, 8 százalék nem azt a terméket kapta, amit rendelt, 6 százalék hiányos pakkot kapott, és ugyancsak 6 százalék számolt be arról, hogy sérülten érkezett meg számára az áru. Az inkább a magyar boltok esetében fordult elő, hogy a kiszállított csomag nem tartalmazott mindent, vagy mást rejtett magában; míg az, hogy a termék sérülten vagy egyáltalán nem érkezett meg, a hosszabb és összetettebb szállítási folyamatot igénylő külföldi rendelések esetén volt jellemzőbb.

A problémák ellenére a vásárlók több mint 80 százaléka úgy érzi, a karácsonyi ajándékok interneten történő beszerzése még mindig kevésbé stresszes, mint járni a zsúfolt üzleteket, emellett az online vásárlással rengeteg időt spórolhatunk meg, sőt a többség úgy gondolja, a weben a választék is nagyobb, és olcsóbban is kijöhetünk az ajándékozásból, mint ha hagyományos módon vennénk meg a fa alá valót.

Nyilván a fenti előnyöknek is köszönhető, hogy az internetről ajándékozók idén decemberben is vállalják majd az esetleges kellemetlenséget, amit egy-egy későn vagy hiányosan megérkező csomag okoz: csupán alig több mint egy százalékuk tartja kizártnak, hogy idén is a netről vásárol majd, egyharmaduk ellenben úgy tervezi, hogy az összes ajándékot online módon szerzi majd be.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. október 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.

| Még több lehetőség

A szenteste sem telhet el a Netidők műsora nélkül. Szeretettel telt szívvel, és bejglitől elnehezült gyomorral várjuk minden hallgatónkat a rádió elé.

Ezekkel az egyedi – de a Netidőkhöz tökéletesen illő – karácsonyfa díszekkel kívánok a teljes asztaltársaság nevében minden olvasónknak és hallgatónknak kellemes karácsonyi ünnepeket.

Toochee, a Galaktikus

A komputerjátékok grafikai fejlődésének következményeként megjelentek az egyre emberibb karakterek. Ez odáig fejlődött, hogy a rajzolt karakterek egyre jobban hasonlítanak a valódi emberekre. A sportjátékokban értelemszerűen az igazi hús-vér sportolók állnak modellt. De kire hasonlítanak a kalandjátékok karakterei? Hasra ütés alapján rajzolták, ismeretlen emberek fotóit használták fel, vagy statiszták álltak modellt hozzá?

Az interneten újabb és újabb emberek tűnnek fel, akik nagyon hasonlítanak valamelyik játék karakterre. A hasonmások keresése új hobbivá vált. Mindenki döntse el maga, mennyire van igazuk.

Toochee, a Galaktikus

Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, röviden a MaNDA, amelynek legfontosabb feladata az, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye. Akkor Lovas Lajos, a MaNDA projekt vezetője, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője azt mondta, hogy a következő félévben a meglévő kulturális digitális adatbázisokat, a múzeumok, könyvtárak, levéltárak digitalizált anyagát összekötik. Most itt vannak az első eredmények, amelyekről Lovas Lajos – immár főigazgatóként – számolt be a Netidők műsorban.

Lovas Lajos: A MaNDA TV, ha úgy tetszik, akkor a tudományos ismeretterjesztés részét képezi, mert archív anyagokat nem letölthetővé teszünk, hanem streamben, választható videók formájában tesszük elérhetővé. Adunk archív híradót, archív reklámot – most például Macskássy Gyulának a reklámjait találhatjuk meg 1936-ból és 1939-ből. Emellett pedig archív filmeket teszünk ingyenesen letölthetővé, ami csak látszólag ingyenes, mert ugye ingyen ebéd itt sincs. Tehát a jogdíjat mi fizetjük a letöltések után a feltett filmeknek. Most az első magyar science-fiction látható még néhány napon keresztül: ez a Szíriusz 1942-ből, Karády Katalinnal a főszerepben. Egy évvel Wells előtt az időgép történetét megírta Herczeg Ferenc és ezt dolgozta fel Hamza D. Ákos. Ezen kívül mi is állítunk elő tartalmakat. Nagyon sok önkéntes felajánlást kapunk, a kaposvári egyetem hallgatói készítettek számunkra filmeket. Azt fontos említeni, hogy ez gyakorlatilag nulla költségvetéssel készül.


Borek András: Ha megnézzük a Mandarchiv.hu felületét (vagy béta verzióját), mennyire összevethető a legnagyobb amerikai internetes filmadatbázissal, az IMDB szolgáltatással? Vagy egyáltalán összevethető?

Lovas Lajos: Összevethető, de a magyar tartalom tekintetében jobbak vagyunk. Pillanatnyilag 45 ezer tétel szerepel található a rendszerben – a tételek rendezőt és színészt jelentenek, ezen kívül pedig sok-sok adat található benne, ami most megnyílt.
Kritikáktól és ismertetőktől kezdve sok minden megtalálható. A különböző közgyűjteményi és magángyűjtői adatbázisunkból húzunk elő olyan érdekességeket, amelyhez nem feltétlenül jutna el az olvasó. Mondok két példát. Egyrészt készül a Cseh Tamás archívum a közreműködésünkkel. Ezt a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvánnyal van egy együttműködési megállapodásunk és a jogutód segítségével olyan anyagokat húzunk elő az archívumból, illetve mutatunk be a közeljövőben, amik nem voltak feltétlenül ismertek. De itt az eredeti plakátoktól kezdve, a kézírásos kottákon keresztül minden megtalálható.
És mondok még egyet: például a nagy gyöngyösi ördögűzésnek az emléke, amikor az atya kihúzta az idős asszonyból az ördögöt: az ördög átszáguldott a rózsaüveg ablakon és a cserepeit őrizték a gyöngyösi ferences könyvtárban és hát szerencsétlen módon egy kálvinista borbélyba költözött az 1700-ban keletkezett iratok szerint az ördög. Ilyen érdekességek is megtalálhatók, sok mindenre büszkék vagyunk.
Most mutattuk be a Mandarchiv.hu-n, hogy létrehoztuk a JaszaiMari.hu-t (az örökösök engedélyével szereztük meg ezt a domaint) – tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző évben a Duna TV akkor elnöke Amerikából hazaszállított néhány rozsdás vasdobozt, amiben egy mikrofilm volt vízben úszva. Ez volt A tolonc, Kertész Mihály, alias Michael Curtis, a Casablanca rendezőjének első munkája 1914-ből. Kolozsvárott a Dunki fivérek stúdiójában forgatták, ami Európának akkor egy szegény, de jeles stúdiója volt és a filmben Jászai Mari játszotta az egyik főszerepet! Ő már akkor 61 éves volt és ez az egyetlen teljes film, amiben Jászai Mari játszik. Ez egy némafilm, most ingyenesen letölthető egyébként a mandarchiv.hu oldalról.
És ha már itt tartunk egyébként van Facebook profilunk (http://www.facebook.com/mandarchiv) is a múlt héttől kezdve, úgyhogy tisztelettel kérek mindenkit, hogy lájkoljon minket, és nézze meg a Toloncot! A film angol felirattal került elő – mi pedig lecserétünk az angol feliratot magyarra; továbbá írattunk hozzá zenét, úgyhogy most egy teljes némafilmélményt lehet most a neten keresztül átélni – erre például nagyon büszkék vagyunk!