Netidők Blogtársaság

Évek óta hallani híreket az okostelefonok fokozatos térnyeréséről. A napokban azonban több hír egyszerre jelent meg, amik alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hordozható készülékek, elsősorban az okostelefonok válnak az elsődleges eszközökké és platformmá az emberek életében. 2013 második negyedéve fordulópontot jelez az informatikában.

A napokban látott napvilágot a hír a Lenovóról, hogy a 2013 júniusáig tartó negyedévben több okostelefont és tabletet értékesített darabszámra, mint számítógépet (igaz, a bevételekből az utóbbi jóval nagyobb részt tett ki). Annak ellenére megtörtént a helycsere, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon és legelső PC gyártója mobil készülékeinek 95%-át a kínai piacon értékesíti.

A Gartner friss adatai alapján egyébként az okostelefonok értékesítése először haladta meg darabszámra a butatelefonokét 2013 második negyedévében. Az IDC-nél már az első negyedévben megtörtént a trendforduló (viszont ők nem a kiskereskedelmi értékesítést - amikor eljut a vevőhöz a készülék - hanem a termékek kiszállítását veszik figyelembe, amikor még csak a kereskedőkhöz kerül a termék).

De nem csak az eszközök értékesítése, hanem használata alapján is trendfordulót érzékelhetünk. Az Egyesült Államokban az eMarketer becslése szerint először alakult úgy, hogy mobilon és tableten több időt töltenek online aktivitásokkal a felhasználók, mint számítógépen (US Time Spent on Mobile to Overtake Desktop).

Az e-kereskedelemben pedig a mobilos és tabletes vásárlás kezdi meghaladni a PC-n folyó vásárlásokat, szintén az Egyesült Államokban. A Millennial Media és a comScore közös kutatása szerint több időt töltenek online vásárlással az emberek ezeken a hordozható eszközökön, mint PC-n.

Végül, az online játékplatformok között is átvette a vezetést a mobil - szintén az Egyesült Államokban. Az eMarketer kutatása alapján a mobil válik az elsődleges online játék platformmá, mivel 126 millióan játszanak mobilon legalább egyszer havonta, míg ugyanez a szám 96,6 millió az online alkalmi (casual) játékok esetén, 80,3 millió az online közösségi oldalakon és 43,3 millió az online konzolos játékoknál.

Pár éve, amikor először megjelent a "Mobile First" jelszó (a design kapcsán), talán megmosolyogták néhányan, látva PC hegemóniáját, ám mostanra úgy tűnik, hogy azoknak volt igaza, akik a hordozható számítástechnika elsőségére számítottak. Szépen lassan, területről-területre egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mobiltelefon és a tablet, ami mindenhová elviszi az internetet, így az azon elérhető szolgáltatásokat is. A trend pedig erősödik, ahogy az íróasztalhoz kötött számítástechnika kiszabadul a "szobafogságból" és úgy érzem még csak a folyamat legelején járunk, a Google Glass vagy az okosórák azt mutatják, hogy megannyi hordozható (viselhető) eszköz van még, ami csak tovább fogja erősíteni azt, hogy a számítástechnika lassan mindenütt jelen legyen az életünkben (ubiquitous computing). Trendfordulóhoz értünk.

Pintér Robesz

Október elején készültem el az okostelefonok magyar terjedésével foglalkozó cikkemmel, ami az Információs Társadalom folyóiratban fog hamarosan megjelenni. A cikk alapján sorozatot indítottam a blog hasábjain, amiben röviden bemutatom az okostelefonok (mobiltelefónia) hazai elterjedtségét.

A téma számos piackutató cég érdeklődését felkeltette – mint egykoron az internet térnyerése – így gyakran látnak napvilágot felmérések a témával kapcsolatban. A terület fontosságát jól jelzi, hogy több kutatócég rendszeres felmérést indított a terület fejlődésének figyelésére, amit az érdeklődésen túl nyilván a piaci érdek is motivál: az okostelefónia és a mobil internet számos – nem csak a távközlésben érdekelt – cég számára kiemelt fejlesztési terület, számukra elengedhetetlenül fontos a friss információk, trendek ismerete, amiért hajlandóak áldozni is. Jelenleg négy cég rendszeres(nek tervezett) kutatásáról tudni (időrendben), amelyek közül nem mindegyik publikus:

• az Ipsos tavaly induló felmérés-sorozata, amelynek jómagam vagyok a kutatásvezetője és eredményeit a tavasszal megtartott okostelefonokkal foglalkozó konferenciákon „szoktuk” ismertetni,
• a GKIeNET 2010. júniusban indított kereslet és kínálat oldali felmérés sorozata, amelynek eredményeit egyelőre csak előfizetők láthatják, így itt sem mutathatjuk be az eredményeit,
• a Kutatócentrum először 2011 augusztusában megjelent e-Tech Reportja, amelynek része a Smartphone Report,
• és az NRC először 2011 szeptemberében bemutatott NRC-Médiapiac Kütyüindexe.

A későbbiekben ezek alapján tekintjük át a hazai okostelefon helyzetet, itt-ott kiegészítve azt más cégeknek szintén a témában folyt ad hoc kutatásaiból hozzáférhető publikus adatokkal.

Mivel idehaza az eredeti adatforrásokhoz meglehetősen nehéz hozzáférni – leginkább sajtóközlemények és konferencia-előadások érhetőek el – a mélyebb összefüggések vizsgálatakor elsősorban az Ipsos adatsorokra fogok támaszkodni, mint amelyek érthető okokból a leginkább hozzáférhetőek számomra.

A korábbi részben ismertetett definíciós eltérések csak az inkonzisztencia egyik, de nem egyetlen forrását jelentik. A felmérésekről szóló híreket olvasó laikusok (értsd a kutatásmódszertant kevéssé ismerők) számára továbbra is ellentmondásosak az adatok. 2011 tavaszán például a következő négy penetrációs adat volt hozzáférhető az okostelefonok hazai elterjedtségére vonatkozóan:

• IDC: 1,3 millió okostelefon (~15% a teljes felnőtt népességre vonatkozóan)
• NRC: 18% (18-49 éves, országos reprezentatív adat)
• Xallis Constulting: 20% (14 évnél idősebb, országos reprezentatív adat)
• Ipsos: 24% (18 évnél idősebb, internetezőkre reprezentatív adat)

Mindebből kiderül, hogy nem csak a nyers szám a fontos önmagában, hanem az is, hogy mire vonatkozik (kire reprezentatív) és mikor mérték. Ha ezekből a fentebbi mérésekből származó százalékokat a vizsgált célcsoport méretének ismeretében visszaszorozzuk az adott populációra, akkor azt kapjuk, hogy kb. 800 ezer – 1 millió ember használt okostelefont Magyarországon 2011 tavaszán.

Az IDC adat nem kérdőíves felhasználói felmérésen alapul, hanem eladási adatokon, így nem a felhasználók, hanem a készülékek számára lehet belőle következtetni (feltehetően benne vannak azok a készülékek is, amelyek azóta már fiókba kerültek, illetve amelyeket második készülékként használnak egy meglévő okostelefon mellett).

Az inkonzisztencia forrása lehet az okostelefonok terjedése is – vagyis, hogy azok nem az internetnél megszokott évi 3%-os növekedési ütemet produkálják, hanem annál gyorsabbat. Az NRC szerint „2011 augusztusában a hazai internetezők (a legalább hetente netező 18–69 évesek) 25 százaléka használt saját, további 1 százaléka pedig céges okostelefont”. Az Ipsos februári mérése ugyanerre a célcsoportra 2%-kal alacsonyabb adatot mutatott. Fél év alatt tehát 2%-os növekedést mutattak az adatok – ismerve a mobiltelefonok utolsó negyedévre vonatkozó eladási adatait (igen sokan vásárolnak karácsonyra új készüléket), várható, hogy 2012 tavaszára akár 30% körülire nőhet az okostelefonok penetrációja a célcsoportban.

A fentebbi adatoknak látszólag ellentmond a Kutatócentrum augusztusi felmérése, amely alapján az internetet legalább hetente használó 18-54 évesek harmadának van okostelefonja. A hírt közelebbről nézve kiderül, hogy egész pontosan így szól: „Minden harmadik internethasználónak van okostelefonja vagy okostelefon funkciókkal bővített hagyományos mobiltelefonja”, vagyis felfelé torzít a „felokosított” készülékek miatt. Sajnos a torzítás pontos mértékét nem ismerni. Mindent összevetve tehát minden negyedik 18 éves vagy annál idősebb internetező rendelkezik okostelefonnal.

Ami a jövőt illeti, mindhárom piackutató cég felmérései további lendületes növekedést jeleznek előre a következő egy évre. Az Ipsos 2011. februári mérése szerint az internetező 18 évesek és idősebbek 22%-a fog egy éven belül okostelefon készüléket vásárolni. A Kutatócentrum szerint „28 százalék tervezi, hogy még fél éven belül beszerez egyet” és az NRC szerint „az okostelefonnal még nem rendelkező internetezők több mint 2 százaléka biztos benne, további 15 százaléka pedig valószínűnek tartja, hogy három hónapon belül vesz ilyen készüléket”. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy az okostelefon piac robbanásszerű fejlődése előtt állunk Magyarországon 2011 őszén.

Az Ipsos mérése alapján okostelefonnal nem rendelkezőknek egyébként nagyjából a fele (47%-a) szeretne ilyen készüléket és kétharmaduk nem kíván 30 ezer forintnál többet erre az eszközre költeni, ami azt mutatja, hogy ha az új készülékek ára (akár valamilyen kedvező csomagban vagy akcióban a mobiltelefon szolgáltatóknál) ez alá a lélektani szint alá tud esni, akkor várható az eladások jelentős felfutása Magyarországon.

Pintér Robesz

A sorozat korábbi részei:

Az okostelefon terjedése I.: Nincs idő gondolkodni

A mobiltelefon terjedése Magyarországon: a kezdetek

Az okostelefon terjedése III: A mobiltelefon elterjedtsége nemzetközi összevetésben

Az okostelefon terjedése IV: az okostelefon fogalma