Netidők Blogtársaság

Régóta tudjuk, hogy az informatikai eszközök technológiája a mobil, sőt az ultramobil irányba halad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több olyan számítógépet használunk, amelyik nagyon jól, egyszerűen, könnyen hordozható, mert viszonylag kis méretű és könnyű.

Olyannyira ismerős az ultramobil kifejezés, hogy már 2006-ban, a hannoveri CeBit kiállításon bemutatták az első UMPC-t azaz ultramobil PC-t, amely kategóriát nyitott a hordozható gépek piacán, és lassan gyűjtőnévvé válva a laptopnál kisebb és a mobiltelefonnál nagyobb eszközöket foglalja magába (ahogy ez a nyomtatott Infoszótárban is olvasható).

Ezt tehát megtanultuk, ám az merőben új jelenség, hogy már az alapvető perifériák világában is megjelentek az ultramobil eszközök. 2013 szeptemberében olvastam, hogy már van ultramobil merevlemez (ultramobil HDD) is (http://pcworld.hu/hardver/500-gigabajt-tabletbe-5-millimeteren.html vagy http://www.seagate.com/internal-hard-drives/laptop-hard-drives/ultra-mobile-hdd/?cmpid=friendly-_-internal-mobilekit--us#specs). Ez tehát olyan merevlemez, amely ultramobil eszközbe (pl. táblagépbe) építhető, hisz csak 2,5 hüvelykes (majdnem 7 cm) és mindössze 5 milliméter vastag.

Érdekes jelentésváltozás tapasztalható tehát, hisz nem a merevlemez ultramobil, hanem ilyen eszközökhöz használható. Számomra nagyon érdekes, hogy a merevlemez kifejezetten olyan eszköz, amelyhez a nagy méret, masszív, stabil szerkezet képzete társul, ám azzal, hogy megjelent az ultramobil változata, már ez a kép is árnyaltabbá vált.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Egy érdekes fotósorozatra bukkantam. Készítője kívül-belül megmutat egy merevlemezt, amely 1985-ben volt az egyik csúcsmodell. Érdekes, hogy milyen sok, és mégis milyen kevés változott azóta. A merevlemez 55MB kapacitású.

A készülék

A fedél alatt: balra a táp, jobbra a merevlemez, fenn a vezérlő panel.

A kiemelt merevlemez.

Egy mai 3,5 merevlemez mellett

A belseje

Toochee

 (via imgur)

Egy divatos slágert sok féle képpen fel szoktak dolgozni. Gotye számát Egy komputer rajongónak sikerült teljesen egyedien feldolgoznia: öreg elektronikus eszközök szólaltatják meg. Az énekszólamot egy HP szkenner viszi, a gitárszólamokért egy AMIGA 600 felelős, az ütősöket néhány merevlemez helyettesíti.

Ez a betűszó a solid-state hard disk vagy a solid-state hybrid drive rövidítése. A szerkezet egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt a betűszónak többféle feloldási lehetősége van, másrészt pedig egymástól egészen eltérő jelentésekben használatos.

1. Az SSHD egyik magyarázata a solid-state hard disk, ami két szószerkezet összevonásából áll: a solid-state disk/drive (szó szerint: 'szilárd állapotú lemezmeghajtó', értelmezve: 'mozgó alkatrészt nem tartalmazó háttértároló') és a hard disk drive ('merevlemez-meghajtó') szerkezetekből összevonással kialakuló betűszó. Másrészt értelmezhetjük úgy, hogy a solid-state hybrid drive szerkezetben a hybrid ('hibrid') a technológiára utal, ugyanis ez egy tipikus hibrid megoldás, vagyis egy eszközben kombinálják a hagyományos merevlemez technológiáját és az ssd technológiát. Ha a betűszót ki akarják kerülni, akkor a leggyakrabban a hibrid meghajtó szerkezetet használják.

Érdekes technológiával működik az sshd, mert az adatfeldolgozást össze kell hangolni két eszközzel, ami integrálva van, az sshd-k jellemzően a gyorsan hozzáférhető ssd elemet használják gyors mentésre, és valamilyen segédeszköz, kiegészítő technológia segítségével a háttérben a merevlemezre mentik és ott tárolják tartósan az adatokat. Ez a hibrid technológia elsősorban az ultrabookok, notebookok esetében lesz fontos, hisz egyszerre lehet gyors és nagy kapacitású is a háttértár. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez a megoldás még korántsem egységes, nem kiforrott, többféle megoldás is létezik rá, és még 2012 őszén nem terjedt el általános használatban.

2. Amikor az SSHD betűszó után kutattam, rábukkantam, hogy van másik jelentése is. A Secure Shell (SSH) protokoll működését szervező, azt lehetővé tevő daemon rövidítése az SSHD vagyis Secure Shell daemon. A daemon leginkább a Unix/Linux környezetben használatos elnevezés (lényegében a daemon nem Windows környezetre vonatkozik), voltaképpen egy háttérben futó szolgáltatás, ami szervezi és működteti az aktuális funkciókat. Például amikor nyomtatunk, akkor a kinyomtatandó szöveget egy daemonnak küldjük el, és ez a daemon szervezi meg a nyomtatás folyamatát, ugyanígy daemon működteti a levelezést (Mailer Daemon) és sok más funkció mellett a Secure Shell nevű hálózati biztonsági protokollt is, ez az SSHD.

3. Emellett használják ezt a betűszót úgy is, hogy az utótag a HD vagyis a high definition 'nagy felbontású' szerkezet rövidítése, ez leginkább a videojátékok esetében fordul elő, amikor egy korábbi népszerű videojátékot felújítanak, és az újítás egyik lényegi eleme a grafika színvonalának az emelése, a felbontás növelése, vagy egyszerűen a játék nevében is hangsúlyozni szeretnék, hogy a felbontása HD minőségű. Két példa: a Super Stardust HD – SSHD (egy PlayStation 3 játék neve), Serious Sam HD – SSHD (a Serious Sam nevű videojáték HD remake-jének a neve).

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az informatikai kifejezésekről úgy tudjuk, hogy főként amerikai angol alapú, globális, tehát nemzetközi környezetben is általános, egységes formájú szókinccsel rendelkezik. Éppen emiatt lepődhetünk meg, ha egy informatikai kifejezésről valódi nemzetközi környezetben kiderül, hogy senki sem érti rajtunk kívül, pedig nyilvánvalóan angol eredetű.

Erre jó példa az SMS (short message service - rövid üzenet szolgáltatás), amelyet Európában általában text message ('szöveges üzenet') formában használnak. Sőt az angol nyelvhasználatban kialakult ennek az igei formája is: texting 'szöveges üzenetet írni/küldeni'. Magyar nyelvi környezetben igen gyakori a winchester kifejezés 'merevlemez' jelentésben. A winchester onnan kapta a 'hard disk' jelentését, hogy a mai merevlemez-technológia legelső példányának tekinthető IBM 3340-es tárolóegység fejlesztése során két 30 megabájtos cserélhető "forgótárat" használtak; a 30/30 jelölés Kenneth E. Haughton vezetőmérnököt a leghíresebb Winchester puskára, a .30-30 jelzésű 'Model 1894'-esre emlékeztette, így ezt választották a projekt kódnevéül. Ez a winchester kifejezés terjedt el a köznyelvben is, és mi magyarok valahogy megőriztük ezt a belső használatú kódnevet, és a jelentését általánosítottuk.

Legújabban arra bukkantam rá, hogy a pendrive kifejezést nem ismerik a belga és általában a nyugat-európai nyelvi környezetben, helyette az USB stick szerkezetet használják. Ebben az az érdekes, hogy a magyar szókészletben az USB stick a mobilinternetezéshez szükséges eszköz neve, amelyik valóban úgy néz ki, mint egy pendrive, csak nem adattárolásra szolgál, hanem vezeték nélküli internetkapcsolatot biztosít. A pendrive-ot a spanyolok egyébként memoria USB-nek hívják, a franciáknál a clé USB-t használják, ami magyarul USB kulcsnak felel meg. Ezek a példák is jól mutatják, hogy az informatikai szaknyelv rétegzett, hisz az USB kulcsot mi is használjuk penrive jelentésben, ám pontosabb, ha az USB kulcs szerkezetet 'másolásvédelmi USB kulcs' értelemben alkalmazzuk.

Ezeknek az interkulturális különbségeknek és esetleges félreértéseknek a lehetséges okai a következőek: stílusrétegbeli eltérések vannak a szaknyelveken belül is, tehát vannak szakmai köznyelvi, szaktudományos rétegek, van szaknyelvi szleng és helyi szóalkotás, helyi divatok is kialakulhatnak. Az IT szókincs sem egységes stílusú, hanem nagyon változatos rétegekből áll: a szaknyelvi terminológia jellemzően szabványosított, szabályozott, ami egységes és esetleg honosított változatokból áll. Itt jelenhetnek meg a nemzeti nyelvekre jellemző, illetve a globális, közös kifejezések, a szakirodalomban találkozhatunk ezzel a szókincsréteggel. A szakmai köznyelv az a réteg, amelyet a szakemberek használnak a laikusokkal, jobbára ezt találjuk a számítástechnikai lapokban, a sajtótermékekben, a műsorokban. Emellett kialakulhat a laikus szókincs is, amely egyenetlen, esetlegességekkel teli, nem szabványszerű, de köznyelvivé váló kifejezésekből áll. Az nagyon nehezen követhető, hogy melyik nyelv melyik rétegből veszi át a külső forrásból származó, idegen kifejezéseket. Tehát még a globálisnak hitt IT szaknyelv sem egységes, ennek is vannak egyedi, kulturális változatai.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség