Netidők Blogtársaság

Sorozatunk harmadik részéhez érkezett: Videoton - erről a cégről a 80-as években egy kiváló focicsapat, TV-k és HiFi-k jutottak az emberek eszébe.

Aki "közelebb volt a tűzhöz", az tudhatta, hogy nagy hadi gyártóról és szállítóról van szó, sőt nagy informatikai rendszerekhez terminálokat és egyéb eszközöket is készítettek. Így merülhetett fel a gondolat, hogy ha ennyire felkészült cégről van szó, miért is ne szálljanak bele a világon mindenütt virágzó házi-számítógép üzletbe, főleg úgy, hogy az iskolaszámítógépesítés több ezer fix megrendelést jelenthetett? A Videoton nagy volt, erős volt, voltak gyártási tapasztalatai - logikusnak tünt a lépés.

Ha nincs saját, akkor licenceljünk

Nem lehet tudni, kinek az ötlete lehetett, mindenesetre mai szemmel nézve is jó döntés volt: ahhoz, hogy korszerű készüléket gyárthassanak két út lehetséges: fejleszteni egyet ennek minden buktatójával, illetve megvásárolni a licencét egy már létező készüléknek, amelyről tudni lehet, hgoy világszinvonalú. Ez utóbbi történt, a múlt héten bemutatott Enterprise 64/128-at fejlesztő cég egyik régebbi modelljét vették meg, ez alapján készült a Videoton TV Computere. Természetesen a terveket előbb át kellett állítani hazai viszonyokra és alkatrészkre (akkortájt a keleti blokkban még a licencelt, vagy "ellopott" technológiák elérhetősége sem volt garantált - magyarán mindennapos volt az alkatrészhiány).

Az Elan 64 (ez volt az Enterprise közvetlen elődje) és a TV Computer konstruktőrei gyakorlatilag napi kapcsolatban álltak egymással, így elméleti síkon igencsak hasonló tudású készülék jött létre - ami azonnal feltünő különbség az nem más, mint a processzor órajele, hsizen az Enterprise-ban 4MHz-en, míg a TV Computerben 3,125 MHz-en ketyegett a Z80 (később Z80A). Az átalakítás és a "magyarítás" sajnos komoly áldozatokkal járt. Hogy miért? Mert a TV Computer alkatrészei java részt gyönge minőségűek voltak: a joystick hamar letört, a műanyag ház recsegett, a forrasztások néha elengedtek, vagy gyárilag hiányoztak - rengeteg volt a minőségi reklamáció a forgalmazás megkezdése után.

Mégiscsak egyedi?

Ennek ellenére léteztek olyan dolgok, amelyekben a TV Computer egyedi volt. Elsőként a magyar billentyűzet, illetve a gyárilag beépített magyar karakterkészlet. Másrészt a négy bővítőhely, ami igencsak ritkaságnak számított a 80-as években. S volt egy harmadik dolog, amely inkább hátrány volt, mint előny: a gép ugyanis legfőképp kazettás magnó használatára készült, de a BRG legendás MK27-ese nem volt a csúcsok csúcsa az akkortájt forgalmazott Polimer szalagokról nem is beszélve. Elvileg a készülék önmagában nem kezelt lemezes egységet - azonban létezett ilyen, amely saját operációs rendszert hordozott (kettőt is voltaképpen, hiszen képes volt PC-s floppykat is olvasni). Nagyon sok hardver-kiegészítőt fejlesztettek idehaza a TV Computerhez: hangdigitalizálót, memóriabővítéseket, hálózati csatlakoást, illetve ezt vezérlő egységet stb.. A gép 3 változatban került forgalomba: a 32K, ahogy a neve jelzi egy 32 kilobyte memóriás, BASIC 1.2-es gép volt. A 64K csak a memória méretében különbözött az előzőtől. A 64K+ modellbe, amely az iskolaszámítógép programon indult, már továbbfejlesztett BASIC 2.2 volt található. A televízióhoz/monitorhoz az antennán, RGB kimeneten és kompozit kimeneten át is lehetett csatlakoztatni.

Forgalmazás és bukás

A TV Computer 1984-re lett kész és meg is jelent a Centrum Áruházakban, potom 12800 forintért - ez akkortájt egy tanár három havi fizetésének felelt meg (Életem első fizetése 1984 októberében 3100 forint volt). A BRG magnót 2900 forintért lehetett kapni. Ilyen áron a magán-vásárlókat kevésbé érdekelte, igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy külön TV-műsor indult (saját könyvvel) a TV Computer BASIC-jének elsajátítására. Az interneten fellelhető adatok szerint állami megrendelésre mintegy 12000 darab készüléket adtak el, 1988-ig, ezek közül 3000 db 32K-s, és 9000 db 64K-s volt. Magánemberek részére a Centrum Áruházak forgalmazta 14-16000 forint körüli áron: 40-50 programot is árultak hozzá, amely között volt szövegszerkesztő, levélnyilvántartó, CP/M operációs rendszer, FORTH programozási nyelv stb.

A rengeteg meghibásodás hatására a Novotrade nem vállalta a gép szervizelését és a programfejlesztés is akadozott rá. Ugyan készült a TV Computerhez Spectrum emulátor hardver, azonban csak egy darab példányban, házilag: ennek gyártására nem került sor. A Videoton az évek alatt nem tudta csökkenteni az előállítás költségeit, így mivel a TV Computer nem volt kompatíbilis sem a Spectrummal, sem az Enterprise 128-al és a Novotrade ellenérdekelt volt a programfejlesztésben (jóval nagyobb bevétele volt a Commodore fejlesztésekből, sőt később ők hozták be Magyarországra az Enterprise 128-at) a készülék szép lassan támogatás nélkül maradt, gyártása megszünt. Bukását többek között egy másik magyar számítógép, a jövő héten bemutatásra kerülő Primo is okozta, bár az okok közül többet is felsoroltunk. Manapság a TV Computer minden retro gyüjtő kollekciójának értékes darabja, egy-egy ép példány igazi ritkaságnak számít.

Műszaki adatok:

Processzor: Z80 / 3,125 MHz

ROM: 20 kbyte BASIC+OS (max. 24 kbyte-ig)

RAM: 32 kbyte vagy 64 kbyte

Video RAM: 16K (A 64K+-ban 64K)

I/O ROM-RAM: maximum 4db kártyáig (32K vagy 64K)

Szöveges mód: 64 x 24 karakter

Grafikus módok: 128 x 240 /16 szín (24x16 karakter) (GRAPHICS 16)

256 x 240 / 4 szín (24x32 karakter) (GRAPHICS 4)

512 x 240 / 2 szín (24x64 karakter) (GRAPHICS 2)

Hang: 1 csatorna 12 bites programozható lánc /195812,5 Hz/

Billentyűzet: 57 nyomógomb, 9 funkció billentyű

Botkormány: Beépített, a gépen két botkormány port is található

Kimenetek: TV kimenet PAL (25-40 csatorna közt), hangvivő képvivő + 6,5 MHz, FM

RGB kimenet - 75 Ohm 1,4 Vpp

Magnó csatlakozás - 200mVpp

Centronics port

2 x joystick csatlakozó

cartridge csatlakozó (max. 16 kbyte)

4 x bővítő csatlakozó (max. 8 kbyte ROM egyenként)

BASIC: TVC Basic V1.2 (64K+ modellnél TVC Basic V2.2)

Dragon György

(Eredeti közlés: 2012. május 20., GameStar Online)

Folytatjuk múlt héten elkezdett sorozatunkat: tudtok-e olyan házi számítógépet mondani, amely nem magyar gyártmány, és a valaha gyártott mennyiség negyede Magyarországra került?

Elnézve a cikk címét, nem lesz nehéz a válasz - igen, az Enterprise 64 és 128 az, amelyből a gyártott mennyiség egy negyede (C64-re kivetítve ezt a számot azt jelentené, hogy több, mint 4 millió C64 lett volna Magyarországon. Persze ez csak játék a számokkal.)

1982 a házi számítógép piac robbanásának éve volt az Egyesült Királyságban - legfőképp a ZX Spectrum megjelenése miatt hihetetlenül felpezsdült a piac. Egy Locumals nevű hongkongi kereskedőcég úgy döntött, megbízza az angol Intelligent Software nevű céget egy házi számítógép kifejlesztésére. Az Intelligent Software akkortájt sakkszámítógépek fejlesztésével és eladásával foglalkozott, vezetője egy nemzetközi nagymester, David Levy volt.

Videójátékos körökben régóta azt találgatják sokan, vajon milyen lesz az új PlayStation, vagy  az új Xbox. Többen az új Nintendo, a Wii U sikerét latolgatják, miközben dollár tíz- és százmilliókról döntenek fejlesztők, gyártók és eladók. Azonban mindezekkel a játékkonzolokkal és találgatásokkal van egy fő probléma - senki sem kérdezte meg a felhasználókat, hogy "Ti mit szeretnétek?".

2012, július 10. Jegyezzük meg ezt a napot, mert lehet, hogy a videójátékok világában valami forradalmi történt ezen a napon. Amerikai idő szerint reggel a Kickstarter közösségi előfinanszírozási portálon megjelent egy OUYA nevű új project, amely nem kevesebbet ígért, mint azt, hogy egy "újfajta videójáték konzol"-t hoz létre. A cél a nappaliba visszaköltöztetni a klasszikus videójáték érzést a korszerű HD TV segítségével 1080P felbontással. Mindezt úgy, hogy az új konzol hardvere és szoftvere is nyílt, sőt kimondottan kérik a felhasználókat, hogy fejlesszenek hozzá külső egységeket, alakítsák át, akár a terveket is odaadják annak, aki elkéri. A jelszó: "Meg szabad hackelni!". Ez a mai zárt videójáték rendszerek elméletének a teljes ellentéte - a mai konzolok ugyanis zárt szoftverüek, zárt hardverűek, csak engedéllyel lehet bármit fejleszteni rájuk, sőt egyenesen licencdíjakat kell fizetni, ha játékot vagy hardvereszközöket szeretnénk kiadni hozzájuk. Mindehhez drága fejlesztőeszközök tartoznak, amelyeket csak komoly stúdiók tudnak megfizetni.

Az OUYA nem ilyen. Használata ingyenes, bárki fejleszthet rá, bárki publikálhat rá: a konzolhoz ingyen jár majd a fejlesztői SDK, azaz a szoftveres fejlesztői rendszer. Mindez azonban most még csak egy ígéret, hiszen a Kickstarter segítségével magát a játékos közösséget kérdezték meg: lenne esetleg kedvetek 950000 dollárt befektetni egy teljesen új koncepciójú konzolba? Vajon érdekli a népeket egy olcsó, moddolható, nyílt hardver és szoftver rendszer, vajon szeretnének erre készült játékokkal a nappalijukban, a HDTV-jükön játszani? A projecthez több ismert játékfejlesztő csatlakozott lelkesen:  Brian Fargo, Jordan Mechner, Jenova Chen, Mojang és több, főleg indie, azaz független fejlesztői körökben jól ismert arc. Ők a project videójában is megjelentek, nemcsak nevüket, hanem arcukat is adva az új konzolhoz. A project híre elképesztő sebességgel söpört végig a videójáték világsajtóban - tegnap még az új Xbox specifikációiról szólt a pletyka, ma pedig mindenki az OUYA sikeréről beszél...

Hét órával azután, hogy a  project elindult, megvolt a 950000 dollár (ez 223 millió forint!), több, mint 8000 igen lelkes ember dobta össze, akik egymásnak örülve szurkoltak a project üzenőfalán olyan megjegyzéseket téve, hogy "még soha nem támogattam semmit a Kickstarteren, de ez megéri", illetve "mindig is ilyen konzolt akartam, nem érdekelnek a nagy cégek marketingesei", illetve "végre akkor én is fejleszthetek és ki is adhatom a játékaimat és BÁRKI játszhat velük..."Rengeteg lelkesedés mellett ünnepelte a spontán alakult OUYA közösség, hogy a project villámgyorsan elérte a megvalósulást (a Kicktraq oldal szerint, amely Kickstarter projecteket elemez az OUYA 11,6 millió dollárig fog eljutni, ami új Kickstarter csúcs lenne). Ezt a cikket másfél órával azután írom, amikor meglett a 950000 dollár és a számláló pörög: már 1220000 dollárnál tart, ami nem kevesebb, mint 288 millió forint. Döbbenet... A közösség kinyilvánította, hogy igenis, akarnak ilyen konzolt. Igenis, több ötletet, több szabadságot akarnak játék közben is és igenis, olcsón szeretnének jó játékokat. És igenis, NAGYON akarják!

Mindehhez az OUYA oldaláról hozzájárul majd egy ár/teljesítmény viszonyban elég erős hardver, amely az NVIDIA Tegra 3 chipjére épül, és ami meglepő hasonlóságot mutat az épp most megjelent Google Nexus 7 hardverével.  Emellet például az Unity játékmotor az OUYA "launch partnere" azaz megjelenésekor elérhető lesz- ez a motor pedig nagyon könnyen használható és villámgyorsan terjed a független fejlesztők körében. S ha már ez szóbakerült - valaki egyenesen Indie, azaz független konzolnak nevezte az OUYÁt, ami pedig egy olyan jelenség, amelyre nem volt még példa a videójátékok történelmében. Nem egy független fejlesztés történt már, de általában a gyártás/eladás/finanszírozás problémáiba fuladva örök ígéret maradt mind. Most azonban az OUYA megmutatta, hgoy a közösség akar ilyen konzolt, a közösség pedig megfinanszírozta a dolgot. Ez pedig mindenki számára egy nyertes helyzet. Az indie fejlesztőkről pedig csak annyit, hgoy a legnagyobb indie siker, a Minecraft eladásai átlépték már a 10 millió darabot - rengeteg profi/nagy cég csak irigykedni tud erre, utólérni sosem fogja.

Egyelőre a Sonynak, Microsoftnak és a Nintendonak nem kell rettegnie az OUYA előrenyomulásától - az új konzolt 2013 márciusára ígérik. Amitől viszont tartaniuk kell, hogy a felhasznált eszközök, szoftverek (Android 4.0 operációs rendszer), hardverek bárki számára elérhetőek, így nem lehetetlen, hogy az OUYA egy igazi lavinát indít majd el totálisan átalakítva az asztali konzolok világát és hamarosan hozzá hasonló fejlesztések tucatjai törnek majd be a piacokra és a napplikba, a HDTV-k alá/mellé. A transzformáció nem példa nélküli, hiszen hasonló dolog történt a mobiltelefonokkal - most azonban egy internetre is csatlakozni képes, HD videókat lejátszó játékkonzolról van szó, amely 99 dollárba kerül. Igen, 99 dollárba, ami barátok között is csak 23300 forint. S mindehhez hatalmas szoftverbázissal rendelkezik majd megjelenésekor. S bárki arra használhatja, amire csak akarja - erre még a videójáték konzolok történelmében nem volt példa. gondoljunk csak bele, ha valaki egy C64 emulátort készít rá, akkor máris sok tízezer játék lesz OUYAán játszható....

Rengeteg videójátékos érezte életében, hogy a nagy szoftver és hardvergyártók kezében van, hogy helyette hozzák meg a döntéseket úgy, hogy nem izgatja a pénzembereket, mit akar a felhasználó. Sokan érezték azt, hogy bárcsak elkészíthetnék álmaik játékát a sok millió példányban megjelent konzolokra - azonban erre nem volt lehetőség. 2012. július 10-én hét óra alatt egy veterán fejlesztőkből álló brigád (Julie Uhrmann, aki IGN-es, GameFly-os és Vivendis tapasztalatokkal vágott bele,  Ed Fries az első Xbox egyik létrehozója, Yves Behar az One Laptop Per Child designere, Muffi Ghadiali a Kindle egyik tervezője volt) projectje gyökeresen megváltoztatta a videójátékok világát. Ne mondják, hogy nem szóltam időben...

A konzol jelenlegi specifikációi:

Tegra 3: Quadcore ARM CortexA9 + GPU

1 GB LPDDR2 RAM

8 GB flash az alaplapra integrálva

1080p HD HDMI kapcsolat a TV-vel 

WiFi 802.11bgn

Bluetooth LE 4.0

A doboz szabvány csavarokkal könnyen szétszedhető.

Nincs lemezmeghajtója

Kontroller

Zsinórnélküli kontroller 2.4Ghz rádiófrekvenciás

Sztenderd irányítás (két analog stick, d-pad, nyolc akciógomb, System gomb)

Touchpad a mobil játékok könnyebb portolása érdekében.

2x AA elem

A kontroller szabvány csavarokkal könnyen szétszedhető.

Oprendszer és szoftver

Android 4.0

Saját TV felhasználói felület

Beépített játékbolt — játékok és egyéb felhasználások letöltésére. A konzolhoz jár a játékfejlesztési SDK ingyen.

A készülék rootolható a garancia elvesztése nélkül.

Mire idáig eljutottam a cikkben a finanszírozás már 1382684 dollárnál, azaz 325,8 millió forintnál és több, mint 11000 támogatónál tartott. És hol van még az első nap vége? Nem találok szavakat...

Egy biztos - a játékosok akarják az OUYA-t. A nagy cégek pedig most mélyen elgondolkodhatnak a világ folyásán....

Dragon György
 

Az e heti műsorunk témái meghallgató formában.

Hírsziporkák - a foci EB digitális góljai és az önbeágyazó ágy (Dragon György):

Böngészőkutatás - az NRC kutatása a magyar netezők megkérdezésével (Kurucz Imre):

C=64 sorozat, a Crazy Comets játék zenéje (Spányik Balázs, DJ Chatman):

Hogyan működik a 3D hangzás? Kevin és a fejhallgatóval hallható demó:

Infoszótár - dokkoló (Bódi Zoltán):

Múlt szombaton délután a rádiós kollégáimmal „léptem fel” a háromnapos Duna Party fesztivál keretein belül a fővárosi Március 15. téren felállított sátorban, ahol a magyar közmédia műsorainak készítőivel találkozhatott a nagyérdemű publikum. Kollégáimmal (akik a Petőfi Rádió munkatársai – név szerint Leirer Tímea műsorvezető, Buda Márton műsorvezető, Szabó Tamás műsorvezető-zenei szerkesztő és Kovács Gellért szerkesztő) egy bő órában mutattuk be a Petőfi műsorainak jó részét, így bemutatkozási lehetőséget kapott a Netidők is. Jómagam pedig arra gondoltam, hogy a teljesség igénye nélkül megmutatom, hogy a műsorunknak mennyiféle kapcsolódása van a zenéhez. Alább egy kis ízelítő a témából.

Kezdjük rögtön a műsorunk szignáljával! (Persze azonnal hozzáfűzöm, hogy a műsorunk Petőfi adón hallható változatában jelenleg – 2007. júniusa óta – nem hallható a szignálunk, hanem csak a műsor netes verziójában.) Az első saját szignálunkat az egykori Manhattan együttes negyedik tagja, Varga Szabolcs készítette 1998-ban különféle változatokban (pl. hír, lírai és dance), majd 2003-ban Pierrot készített belőle remixet.

Íme az eredeti.
És a Pierrot remix.

A hallgatóknak annyira megtetszett a dallam, hogy remixeket készítettek a szignálunkból. 1999-ben például Gargaj nevű hallgatónk - azaz Szelei Kis Gergely – az otthoni számítógépét használta "hangszerként", hozzá a Fast Tracker nevű szoftvert használta és készített waltzer, techno, hip-hop, jazz és rock változatokat.

Íme a trash metal verzió láncfűrésszel súlyosbítva.

A remixelés nem fejeződött be, mert még 2003-ban is készült ilyen új változat, amikor a műsor Netdoktornője élő adásban kérte a hallgatóktól, hogy készítsenek egy magyar nóta stílusú szignálváltozatot. Király Csaba nevű hallgatónk még aznap este elkészítette és el is küldte nekünk e-mailben. (És mellette készült country, táncdal, bigband és lassú is. Mind megtalálható itt.)

Magyar nóta stílusú szignál.

Számtalan más zenei érdekesség is van, ami a műsorhoz kapcsolható. Elkezdem most a sort, aztán ha a jövő héten még kedvem van hozzá, akkor folytatom.

A Netidők csapatában van egy zenész: Dragon György a műsor Hírsziporka rovatának a vezetője, aki már két szintis lemezt is készített (Time Machine – 2009 és The Everlasting Hope of Light – 2010), a Jamendo zenei portálon lehet letölteni, ahol most zajlik egy szavazás és az Instrumentális zenék kategóriájában lehet esélyes 2011 legjobb muzsikusa címre. (Erről éppen egy hete volt szó itt a blogon.

Zenészvendégeink közül hadd emeljem ki, hogy 2000-ben a mi műsorunkban mutatkozott be a Petőfi Rádióban az Amorf Ördögök és Tövisházi Ambrus. Éppen azért kerültek be a műsorba, mert nem csak elektronikus zenét készítettek, hanem ehhez a PC-t használták fel. (Egyelőre RealAudioval hallgatható meg a 2000. október 12-i adásban.)
1996-ban élőben csetelt egyszer a hallgatóinkkal Zorán is, majd 1997-ben egy akkor elkészült dalának készítési fázisait mutatta be a netről letöltött hangmintákkal az akkor elkészült weboldala segítségével, majd a végén az elkészült zenére a stúdióban ráénekelt. (Ez a műsor is RealAudio-val hallható jelenleg, a november 27-i adásban.)

2004-től többször is  élőben játszott a stúdióban klasszikus gitárján MS3, azaz ifj. Mester Sándor. (A RealAudio műsor meghallgató a 2004. okt. 28-i adásban) MS3 a Digimpro rendszer feltalálója. Ennek az érdekes zenei projektnek az a lényege, hogy a zenei felvétel alapelemeit véletlenszerűen rendezi újra, így egy dalnak nagyon sok tízezer remixe áll elő automatikusan. Még az Erasure együttes is használta a Digimprót, s noha jelenleg elérhetetlen a Digimpro eredeti weboldala, az Erasure oldalán megtalálhatóak a digimprós mixek.

Na jó, innen folytatom legközelebb :)

Szilágyi Árpád