Akik már az 1989-90-es rendszerváltás előtt eszméltek, azoknak ismerős lehet a Cray neve: különféle tudományos ismeretterjesztő műsorokban láthattuk a szuperszámítógépet, amely az alapító, Seymour Cray nevét viselte. Idén a szuperszámítógép fogalmát bevezető cég, a Cray Research éppen 40 éves. Vajon tudjuk-e, mi a különbség a szuperszámítógép és a nagyszámítógép között?

Manapság, amikor a személyi számítógépek robbanásszerű elterjedésén túl vagyunk, és a éppen azt látjuk, hogy a sorozatgyártás nyomán mennyiféle digitális eszköz származik a PC-ből, az okostelefontól kezdve, a táblagépeken át és netbook-okon keresztül a spéci szerverekig és célszámítógépekig, már szinte elhomályosult, hogy a számítógépeknek felhasználásuk szerint mind a mai napig több csoportja, kategóriája van. Az internet révén a szerverekről vagy kiszolgálógépekről már mindenki hallott, no meg arról is, hogy szerverként „sima” PC-ket is használnak. Az állami intézményeknél, nagy cégeknél bankoknál azonban szükség van olyan nagyteljesítményű, nagy tárkapacitású gépekre, amelyek igen üzembiztosan szolgálják ki a kritikus alkalmazásokat, amelyek a nyilvántartásban, a statisztikában vagy éppen pénzügyi tranzakciók feldolgozásában jeleskednek. A nagygépekre sokszor csatlakoznak terminálok vagy inkább már terminálszerűen működő PC-k.

A szuperszámítógépek meghatározása ehhez képest nem is annyira magától értetődik, amit az is mutat, hogy a Wikipédia magyar oldalain a szuperszámítógép kifejezést a nagyszámítógép szócikkhez irányították, igaz, azon belül egy viszonylag részletes szempontrendszert sorakoztatnak fel a nagygép és a szupergép közti különbségek megvilágítására. Mi most csak a lényeget próbáljuk megfogni elnagyoltan: a szuperszámítógép olyan, mint egy versenyautó, a nagygép meg inkább mint egy autóbusz. A versenyautónak egy komoly feladata van, minél gyorsabban célba juttatni a versenyzőt, az autóbusz viszont ki kell szolgáljon egy sor utast, nagy teherbírásúnak kell lennie és nagyon üzembiztosnak is. A szuperszámítógép egyik jellemző felhasználása, hogy nagyon számításigényes tudományos projektet segítő szoftvert futtassanak a gépben, míg egy nagygépen például egy pénzintézet sok-sok adatát tárolják és lebonyolítják a pénzügyi tranzakciókat is. Idézem a Wikipédiából: „A szupergépek főként a tudományos és a katonai alkalmazások területén, a nagygépek pedig az államigazgatási és üzleti alkalmazások területén dolgoznak. Az időjárás-modellezés, a fehérjeláncok elemzése, digitális rajzfilmek és effektek készítése a szupergépek működési területe. A bankkártya tranzakciók nyilvántartása, a számla kezelés, népességnyilvántartás, ipari folyamatok irányítása a nagygépek működési területe.” Nyilván nagyon nehéz meghúzni a határvonalat a két gépkategória között.

Cray gép napjainkban.

A Cray azonban egyértelműen a szuperszámítógépek gyártásában tűnt ki a 70-es évek közepétől kezdve, a Cray-1 gép 1976-ban készült el és nagyon sikeres lett a maga területén, mivel sokkal gyorsabban működött minden más számítógépnél. A sor ezután napjainkig és tovább folytatódik, és a NASA-tól kezdve különféle nagynevű tudományos szervezetekig használnak Cray gépeket.

Az alapító Seymour Cray egyébként 71 évesen, 1996-ban hunyt el, számtalan projekt és jónéhány cég fűződik a nevéhez, de mindezek közül is legfényesebb a szuperszámítógépeket megteremtő Cray Research megalapítása.

Szilágyi Árpád