Netidők Blogtársaság

A Snowden-ügy sokakat ráébresztett arra, hogy az internet természetéhez alapjában véve hozzátartozik az információszabadság biztosítása mellett a megfigyelés és ellenőrzés is. De vajon mit tehetünk mi, hétköznapi emberek akkor, ha ez zavar minket? Hangot adhatunk a nemtetszésünknek…

Február végén rendezték Bécsben „Az információszabadság nyomás alatt. Kontroll – Krízis – Kultúra” – nemzetközi konferenciát, ahol petíciót fogadtak el a kérdéssel kapcsolatban. A készítők szerint Snowden esete nem egyszerűen arról szól, hogy valaki titkos információkat szivárogtatott ki, hanem az információ szabadságáról és az önkifejezésről, mint alapvető demokratikus jogok megvédéséről.

A petíciót írók elítélik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és valamennyi európai szövetséges állam gyakorlatát, amely során tömeges méretekben figyelnek meg internetes aktivitásokat, közösségi médiában folyó tevékenységeket, mobil- és vezetékes telefonhívásokat, szoros együttműködésben globális magáncégekkel, mint amilyen például a Google, a Facebook vagy a Microsoft.

A petíció szerint furcsa paradoxon jellemzi a 21. századi médiát és az abban dolgozó újságírók életét: miközben a világon soha korábban nem volt még ennyi embernek lehetősége a szabad önkifejezésre, aközben óriási hatalmi asszimetria alakult ki, ami kedvez annak, hogy az állam és a magánvállalkozások ellenőrizzék a médiát. Mindeközben az újságírók erőszakos támadásoknak vannak kitéve és korlátozzák munkájukat. Ennek a paradoxonnak fontos részét jelenti, hogy mindez részben a terrorizmus ellenes törvényekre hivatkozva történik, egy erősödő új nacionalista közegben, ahol a politikai, gazdasági és média hatalom összefonódik és a minőségi kritikai média szerepe meggyengül (beleértve a független médiát, az oknyomozó újságírást vagy a közmédiumokat). Ezt tetézi, hogy a közösségi médiát és az internetet nagyban ellenőrzik a vállalatok és az alternatív média projektek sem kapnak elegendő támogatást. Mindezek kihívást jelentenek a sajtószabadság, a szabad média, az információszabadság és az önkifejezés számára.

A petíció aláírói hisznek abban, hogy az információszabadság olyan érték, amiért megéri küzdeni és a jelenlegi irányvonal komolyan fenyegeti a szabadságot, a demokráciát és az alapvető polgári szabadságjogokat. Ha te is egyetértesz mindezekkel, akkor virtuális aláírásoddal támogasd a petíciót:

The 2014 Vienna Declaration on Freedom of Information and Expression

Pintér Robesz

A tízéves Facebook változásokat indított el a társas kapcsolatokban, a társadalmi kommunikációban, az életmódban, a médiában és a tájékozódásban. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyelvben is változásokat kellett elindítania a legnagyobb közösségi hálózatnak, hiszen az előbb felsorolt területeket a nyelv köti össze, a kommunikáció elképzelhetetlen nyelv nélkül.

A Mashable 2014. január végén közölt egy cikket, amely felsorolja azt a tíz szót, ami az angol nyelvben változást indított el, tehát ezek a kifejezések új funkciókat töltenek be az angol nyelvű kommunikációban. Amellett, hogy én felsorolom a Mashable tíz szavát, megpróbálom mellettük felsorolni a magyar párhuzamokat is.

Facebook official: ’valakinek az olyan fajta romantikus kapcsolatát jelzik ezzel a szerkezettel, amely a Facebook nyilvánosságának a hatására szilárdult meg’

Magyar változata kb.: Facebook nyilvános

Pl.: Ha Facebook nyilvánossá tesszük, az talán segít rajta.

Friend (ige – és eben éppen ez az érdekes): ’barátként megjelölni egy másik Facebook felhasználót’, ’digitálisan barátkozni’

Az biztos, hogy a közösségi hálózatokon a digitális, virtuális térben kicsit másképp, lazábban értelmezzük a barátság fogalmát, könnyebben szerezzük és könnyebben is veszítjük el a barátainkat. A térbeli valóságban, a hagyományos értelmezés szerint a barátság nagyon mély emberi érzelem, amely tartós és rendszeres, intenzív kapcsolatot igényel.

Magyar változata: barátkozik, esetleg Facebook-barátkozik.

Pl.: Nem akarok barátkozni Janival, bár ő tényleg a barátom, ám nem szeretném, ha tudná, hogy Justin Bieber-rajongó vagyok.

Like: Ez az a szó, amelyet tényleg nem kell bemutatni senkinek, a lájkolás forma a magyar nyelvben is erős változást indított el. Speciális jelentésköre egyértelműen a közösségi oldalakhoz kapcsolódik.

Poke: ’megbökni valakit’, ’egyszerű figyelmeztetést küldeni valakinek’

Ez a funkció szerintem alig használatos, számomra teljesen értelmetlen. Inkább nyitok egy csevegést valakivel, mert ha megbököm, és reagál, úgy is csevegés lesz belőle!

Magyar változat: megbök.

Pro Pic: ’profilkép’ (ez egyben a magyar változat is).

Az angolban a profil lerövidült pro alakra, de magyarul megtartjuk a teljes formát. A profilkép egy műfajt, egy stílust indított útjára, amelyet az alábbi példamondat jól magyaráz.

Pl.: Szerintem ez igazi profilképnek való, de én mégsem raknám ki a helyedben, mert törvénybe ütköző cselekedet lenne.

Stalk: ’túl mélyen kutakodni valakinek a Facebook posztjai és képei közt, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk közeli viszonyban az illetővel’

Az angol facebookos nyelvben a cserkészés, kutakodás (stalk) gyakran használatos, hisz ez egy Facebook magatartás típus is. A nyilvánosságra hozott személyes információk kifejezetten vonzzák a kutakodásra hajlamos embereket.

Magyarul: becserkészni, kutakodni-

Tag: ’valakinek a profilját belinkelni, hozzákapcsolni egy képhez, poszthoz vagy kommenthez’

A személyes kapcsolatokat a közösségi hálózatokon keresztül már egyes személyek szöveges említésekor vagy képi megjelenítésekor is meg tudjuk közvetlenül jeleníteni. Ezzel az említéskor egy valóságos hiperlinken keresztül az idézett személy (illetve annak profil oldala) közvetlenül is megjelenik.

Magyarul: teggel.

Unfrined ’eltávolítani valakit a Facebook-barátaink közül’

Magyar megfelelője nincs, így csak a Mashable angol példamondatát idézhetem.

I unfriended you because your frequent statuses about how you miss the beach upset me.

Unlike ’visszavonni valakitől a korábban megadott lájkot úgy, hogy ismételten megnyomjuk a lájk gombot’

Magyar változata nincs, hisz még a lájkolás formát sem fogadta el minden nyelvváltozat. Az *unlájkolás még nem terjedt el.

Wall: ’az a nyilvános felület a közösségi hálón, amelyen a saját posztjaink, illetve az ismerőseink velünk megosztott posztjai megjelennek’

A fal egyértelműen újabb jelentést vet fel, és ez a jelentéskör jól mutatja, hogy a közösségi oldalak kognitív környezete a faliújsághoz kapcsolódik, amelyre mi is és az ismerőseink is kitehetnek szövegeket, képeket, egyéb anyagokat.

Magyarul: fal.

Bódi Zoltán