Netidők Blogtársaság

Most akkor háború folyik a hagyományos és az internet televíziózás között? - tehetjük fel a kérdést a 18. Media Hungary előadásainak meghallgatása után. Egyesek szerint a Netflix és az HBO között az utóbbi 1-2 évben kibontakozó harc mára háborúvá terebélyesedett, mások szerint inkább azt látni, hogy a két modell egybeér és a szereplők megpróbálják az ideális konstrukciót kikeverni a modellek elemeinek elegyítésével. Végül vannak, akik azt hangoztatják, hogy a hagyományos tévézés erejét továbbra sem kezdte ki érdemben az internet, az emberek a kanapén ülve egyfajta zombiként úgyis azt nézik, amit éppen adnak.

Peter Broderick szerint a hagyományos lineáris és az internetes tévézés közötti harc háborúvá vált. Ez jól látszik abból, hogy az HBO megpróbál Netflix-szé válni (lásd HBO Go, amivel bárhol nézhető a neten is a csatorna műsora - igaz, ehhez még hagyományos előfizetés is kell) - a Netflix pedig HBO-vá (saját tartalom gyártásával, például a House of Cards sorozat bemutatásával Kevin Spacey főszereplésével, amely 13 órában készült el, reklámok, rész eleji emlékeztetők vagy rész végi váratlan fordulatok nélkül. A sorozat részeit egyszerre tette közzé a Netflix, nem egymás után, így akár egyszerre is megnézhetőek).

A televízió megújulása tehát megindult, amiről azonban igazán senki sem beszélt, hogy az olyan pici piacokon, mint a magyar, ahol ráadásul nagy részben szinkronizáltak a külföldi tévés tartalmak, vajon ki fogja elhozni nekünk a streaming alapú internetes tévézést legális formában? Belép-e valamikor a magyar piacra a Netflix? Ki fogja például a jellemzően amerikai sorozatokat magyar piacon jogosítani, szinkronizált formában az interneten legális formában közzétenni? Amíg ez nem valósul meg, addig egyelőre a magyar nézőknek marad a sima tévénézés, a műsorok rögzítése (time shift) vagy a kényelmes, de illegális torrentezés. Mindez ráadásul nem egyedi probléma, minden olyan, magyarhoz hasonló piacon ez a helyzet, ami a tévés világ (fél)perifériáján fordul elő és nem elég nagy vagy izgalmas a nagy szereplők számára, hogy a belépéshez szükséges beruházásokat megtegyék.

Persze van a televíziózáson kívül is mozgóképes élet. Magyarországon havi kb. 3 millió ember néz videót a YouTube-on, évente 8 milliárd alkalommal(!) néznek meg videó tartalmat a magyarok a YouTube-on. Ugyanakkor tudjuk, hogy a YouTube által a napokban elindított fizetős csatornák sem érkeznek meg Magyarországra. Hiába a relatív fejlettség és például az EU tagság, meg kell várnunk, amíg a főbb piacokon lezajlik a televíziózás átalakulása, a nagy szereplők csak utána fognak az ilyen piacokra nyitni, mint a magyar. Addig tehát van ideje a helyi piacon érdekelt szereplőknek felkészülni a várható versenyre, hogy elébe menjenek a televíziózás megújulásának.

A tévézést tekintve jöhetne a változás a mobilok felől is. Ludanyi Arnold érdekes előadásában a mobil tévézésről beszélt. Tézise szerint a mobil szolgáltatók, műsorszórók, televíziós műsorszolgáltatók különböző metszeteiben más-más modellekkel láthatjuk a mobil tévézést vagy videózást. A mind a három szereplőt érintő közös metszetben lett volna a DVB-H (földfelszíni, digitális, mobilos műsorszórás), de mint tudjuk, ez nem váltotta be a hozza fűzött reményeket. 2007-ben 2015-re még 200 millió DVB-H műsornézőt vártak. A várt áttörés azonban elmaradt. De ez nem jelenti azt, hogy a mobilon tévézés, a mobil videózás ne lenne népszerű. A mobil szolgáltatók erősek lehetnek ezen a területen, illetve a műsorszórók is kísérleteznek a műsorok mobil hálózaton való továbbításával (lásd például az Antenna Hungária mobil alkalmazását, amelyet az elmúlt hetekben 80 ezerszer töltöttek le okostelefonokra mindenféle különösebb csinnadratta és kampány nélkül is.) A mobilok felé való nyitás teljesen logikus lépés: egy amerikai kutatás alapján a mobil videózás a harmadik legnépszerűbb okostelefon használati terület. Az emberek mobilon néznek zenei klipeket, filmelőzeteseket, vicces videókat, reklámvideókat, „hogyan csináljuk” videókat, stb. A mobil videózás szemben a hagyományos televíziózással inkább tekinthető közösségi tevékenységnek: a jó tartalmakat rögtön megosztják a neten, de előfordul az is, hogy közösen nézik meg a készüléken barátokkal a videót. Ugyanakkor egyértelműen kiegészítő tevékenység (tehát nem tesz ki napi 3-4 órát, mint a rendes tévézés), de bizonyos rész célcsoportokban egészen erős, a nap végére elég sokan néznek mobilon videót. Mindent összevetve tehát, amíg a mobil broadcasting (műsorszórás) nem igazán működik, a streaming (mobil neten nézhető műsor) vagy a mobil videózás viszont igen. De inkább kiegészítő, mint helyettesítő tevékenység. Nem véletlen, hogy a YouTube a mobilos forgalom 24%-ért felelős globálisan.

Végeredményben, hogy a kiinduló kérdésre válaszolják (újra szexi-e a tévézés) azt kell mondjam, hogy a mozgókép lett újra izgalmas. A médiumokat (nyomtatott sajtó, online sajtó, rádió, tévézés…) elnézve jelenleg a legforradalmibb változások ezen a területen zajlanak, a szemünk előtt újul meg a tévézés előző évtizedekben ismerős modellje, amiből remélhetőleg a tévénézők profitálnak majd a legtöbbet.

Pintér Robesz

Igen, június elsejétől már nem csak tesztsugárzás, hanem kereskedelmi célú digitális rádióadás is lesz. De ha a kérdés tényleges tartalmát nézzük, akkor korántsem vagyok ilyen biztos. Ugyanis a hazai, technikailag meglehetősen konzervatív közönségen múlik, hogy lecserélik-e rádióikat DAB+ rendszerű készülékre.

Jól emlékszem, hogy 1995. december elsején, a Magyar Rádió 70. születésnapján egy riportermagnóval a „kapcsolóteremben” jártam, ahol az akkori műszaki igazgató mutatta meg azt az egységet, amivel a közrádió DAB kísérleti adása elkezdődött. (Egyébként ez volt az a pillanat a rádiózás hazai történetében, amikor a közrádió egy sor fejlesztés szempontjából még mindig élenjáró volt, bár már érzékelhető volt, hogy ha nem történik irányváltás, akkor elenyészik az előny. Ami sajnos meg is történt.) Mindez több, mint 15 éve volt, de a digitális rádiózás még mindig nem terjedt el Magyarországon.

Márpedig 2012 elején elvileg meg kellene szűnnie a földfelszíni (azaz nem kábelen továbbított) analóg műsorsugárzásnak, legalábbis az Európai Unió direktívája alapján. Ebből következően logikus lenne, ha a rendelkezésre álló frekvenciákon digitális rádióadások jelentkeznének, csak hát a probléma szerintem az, hogy ma még egyáltalán nem elterjedt Magyarországon a digitális rádióműsor sugárzás és a DAB rövidítést szerintem csak a leglelkesebb mérnökök és techie-őrültek használják. (És persze tudunk róla mi, rádiósok is.) Pedig a DAB-nak sok előnye lenne. A legfontosabbat már szintén 15 év óta emlegetjük: megszűnne a frekvenciaínség és kis túlzással akárhány országos rádióadást lehetne indítani.

Tegyük hozzá, hogy 2008 októberének végén még az elszánt rádióőrültek is csalódottak lettek, amikor az Antenna Hungária beszüntette az addigi (elsőgenerációs) DAB adást és helyére szűk három hónappal később a DAB+ rendszerű tesztsugárzást tette, amivel csak az a probléma, hogy a „régi” DAB vevőkészülékekkel nem foghatók az „új” DAB+ adások, mert másfajta tömörítést használ a digitális jelfolyamban. Márpedig az első DAB-képes rádiókat igen borsos áron lehetett megvenni – különösen magas ez az ár akkor, ha egyáltalán nem lehet használni a készüléket semmire. (Emlékszem, hogy kedvenc hi-fi márkám, a Technics is gyártott egy DAB rendszerű rádiótunert, pénzem sajnos nem volt rá, ma meg már okafogyott, sőt sajnos a Technics márka sincs már jelen a hi-fi cuccok piacán.)

DAB+ helyzet, 2011, május (forrás: Antenna Hungária)

Az újdonság most az, hogy néhány nap múlva, 2011. június elsején elindul a kereskedelmi célú DAB+ adás, elsőként a Neo FM országos kereskedelmi rádió indul a digitális platformon, noha a tesztsugárzás már egy ideje megy jónéhány csatorna műsorával: Budapesten fogható a közrádió három programja (Kossuth, Petőfi, Bartók), továbbá az Inforádió, a Katolikus Rádió, a Klubrádió és a Lánchíd Rádió. A pár nap múlva induló szolgáltatás szintén a fővárosban és környékén érhető elő, jelenleg az itt élők 25%-a számára lehetőség a DAB+ adás, más kérdés, hogy mikorra lesz kimutatható a vételre alkalmas rádiókészülékek száma. A sajtóközlemény szerint Németországban is most készülnek a DAB+ adások újraindítására, pedig ott sokkal jobb eredményeket értek el a korábbi DAB rendszerrel, de a mostani fejleményeknek nyilván hatása lehet az itteni helyzetre is, hiszen ha a németeknél elterjed a DAB+, akkor nagyobb darabszámban fogynak az erre alkalmas készülékek és így nagyobb eséllyel jutnak majd Magyarországra is olcsóbb rádiók.

Szóval kicsit hosszú szülésnek tűnik 1995 óta, de talán most tényleg van esély az elterjedésre. A kérdés csak az, hogy a rádióhallgatók is észreveszik-e a „pluszt”…

Szilágyi Árpád