Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Húsvéti tojás

A húsvét elengedhetetlen kelléke a tojás, amelynek nálunk az egyik legismertebb fajtája a gyönyörűen díszített hímestojás, de gyakori a csokitojás is, és a sonka mellé is elmaradhatatlan a keménytojás. Ám a programozás közben is előkerül néha a húsvéti tojás, amit angolul easter eggnek neveznek.

Image: Idea go / FreeDigitalPhotos.net

Az easter egg olyan dokumentálatlan programelem, ami el van rejtve a programban, és meglepetésszerűen lehet rátalálni a program használata során. Easter egg lehet továbbá egy programban elrejtett üzenet, videó vagy fénykép, esetleg játék is, amit például egy előre nem dokumentált billentyűkombinációval lehet aktiválni. Az easter eggeket a programozók viccből szórakozásból szokták a szoftverekben elrejteni, ám az is előfordul, hogy ezeket a programelemeket unaloműzésből vagy hitelesítési céllal építik be a fejlesztők a kódsorozatba.  Meg kell említeni, hogy ezek a rejtett programelemek lehetnek rosszindulatúak is, és bizonyos esetekben biztonsági kockázatokat is rejthetnek magukban.

 

Azért hívják mindezt éppen húsvéti tojásnak, mert húsvétkor a gyerekeknek gyakran szoktak rendezni tojáskereső versenyt. Ekkor a szülők húsvéti tojásokat rejtenek el a kertben, hasonlóan a programozók meglepetéseihez. Ez egy logikai alapú jelentésváltozás.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

Mitólógia, fantasy és e-mail - a Mailer Daemon

Ha egy e-mail nem ér célba, mert a továbbítás során valamilyen hiba történt, akkor előfordul, hogy kapunk egy hibaüzenetet, amely tájékoztat a rendellenesség tényéről, és megnevezi annak az okát is. Ennek az üzenetnek a feladója gyakran a Mailer Daemon. Vajon mit keres ebben a szerkezetben a démon szó?

 

Image: Dave MalkoffImage: David Malkoff

 

A démonok az európai és a világ számos kultúrájában megtalálhatók, és jellemzően az isteni, túlvilági, illetve az evilági, halandó lények közötti pozíciót foglalják el. Kultúránként eltérő mértékben, de a mitológiai démonok lehetnek jók és rosszak is. Az európai kultúra démon fogalma leginkább a görög mitológiai démonokra vezethető vissza, akik az istenségek és a halandók között foglaltak helyet, későbbi interpretációkban akár félisteni jelleget is ölthettek. A démonok Zeusz akaratából, a jót, a jószándékot képviselték, ám az ókori görög írásos emlékekben is, így például Platónnál is a démonok jó és rossz csoportokra voltak felbontva (eudaemon – jó démon és kakodaemon – rossz démon). A démonok a görög mitológiában megtestesülés nélküli, nem látható, de létező, érezhető lények voltak. Egyes személyeknek, illetve akár népeknek is lehettek démonai, akik védelmezték, óvták őket, illetve ártó szelleműek, rossz természetűek is lehettek.

 

Egy görög mitológiai démon mozaikonEgy görög mitológiai démon mozaikábrázolása

 

A keresztény kultúra a démonok kettős, jó-rossz természetét feloldja, és a kora kereszténységben a jó természetű démonok inkább angyalok formájában jelentek meg, míg a démonok maradtak a rossz természetű erők megtestesítői. Majd a démon az ördög, a boszorkányság megtestesítőjévé vált. A mai köznapi jelentésrétegben (tehát mellőzve a vallási és a mitológiai konnotációkat) a démonok, a démonizálás a hatalmas, ártó jellegű erővel rendelkezés, illetve az azzal való felruházás kifejezője, például gyakran fordul elő a politikai frazeológiában a szembenálló erők démonizálása.

 

13. századi kézirat démonábrázolása a keresztény felfogásnak megfelelően

 

A démon latin közvetítéssel került az európai nyelvekbe, így a magyarba is, a latin írásmódja daemon, ami a görög δαίμων (daimón) átírása.

 

Az informatikában a démon (daemon) leginkább a UNIX típusú sokfeladatos (multitask) operációs rendszerekre jellemző, ahol a démonok háttérben futó programok, amelyek egy-egy folyamatot kezelnek, felügyelnek. Így a Mailer Daemon (levelező démon) a levélküldési folyamatot felügyeli. Azért lett éppen démon ez a szoftvercsoport, mert az MIT mérnökeinek megtetszett a fizikából a Maxwell démona kifejezés. Ez egy híres fizikai gondolatkísérlet szereplője, egy elképzelt lény, aki a képzeletbeli kísérletben folyamatosan szerepel a háttérben és egy feladatot hajt végre. Itt a metaforikus elnevezés alapja: a UNIX-os démon és James Clerk Maxwell démonja ugyanazzal a funkcióval rendelkezik, tehát közös a nevük. Ám mindennek a kulturális háttere egészen az ókori mitológiáig vezethető vissza.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

Megjelent az Infoszótár c. könyv

Infoszótár

Álom az álomban. Infoszótár az Infoszótárról. Igen, megjelent ennek a blogrovatnak az alapjául szolgáló nyelvi anyag nyomtatott könyvben. Az Infoszótár amellett, hogy a Netidők blogtársaság egyik állandó posztja, a Netidők című rádióműsor régi rovata, 1998 őszén indult, amikor a műsor még MODEM IDŐK néven futott. Az első kifejezés, amit feldolgoztam, a lammer volt, és jól mutatja az IT világ nyelvi változásainak a viharosságát, hogy ma már ezt senki nem használja, nem is tudják, mit jelentett (én elárulom: ’kezdő, tapasztalatlan számítógép-használó’).

 

Az Infoszótár kötet jól követi azt a szellemiséget, amelyet ebből a blogrovatból is érzékelhetnek az olvasók: érthetően, népszerűen szeretnék információkat adni az érthetetlennek, idegenszerűen tűnő informatikai kifejezésekről. Ezzel egyszerre szeretnék a bátortalan felhasználókhoz, a gyakorlott profikhoz, az érdeklődő informatikusokhoz szólni, és szándékaim szerint a nyelvész kutatók számára is jó forrás lehet a kötet anyaga.

Persze, már hallom is a jogos kritikát: hogy lehet nyomtatásban kiadni egy ilyen könyvet?! Hisz olyan gyorsan változik az informatikai szókincs, hogy a szótár a megjelenés pillanatában már el is avul. Igaz ez, de hiszem, hogy a szakértők feladata közé tartozik a dokumentálás is, a mélyebb összefüggések bemutatása, az érdekességek elmesélése. Erre tesz kísérletet ez a kötet. Ha megveszik a Tinta Kiadó gondozásában és a Magyar Telekom támogatásával megjelentetett kötetet, ajánlom mindenkinek, hogy játssza el a kedvenc szótáros játékomat: üsse fel a kötetet találomra egy szócikknél, olvassa el, és ha a végén van utalás, „Lásd még:…” bejegyzés, akkor lapozzon oda, és folytassa ezt a játékot, amíg kedve tartja. Garantálom a jó szórakozást!

És nem titkolom azt a szándékomat, hogy a kézirat lezárása óta is folyamatosan gyűlő szóanyagot is publikáljam, ha összejön egy újabb kötetre való. Az Infoszótár jövője tehát ígéretes, legalább annyira, mint az informatikáé.

Köszönöm a Netidők blogtársaságnak, a sok segítséget és a sok biztatást, szeretetet, amivel elősegítették ennek a kötetnek a megjelenését.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

Az érintés nélküli érintés

NFC


A londoni olimpiára már lehet olyan mobil készülékünk, amellyel akár készpénz nélkül is vásárolhatunk jegyet. Az egyik legnagyobb mobiltelefongyártó ugyanis 2012-re kibocsájt egy olyan készülékcsaládot, amelyik ismeri az NFC (Near Field Communication) technológát, így alkalmas az úgy nevezett érintésmentes fizetésre - írta a pcworld.hu.

Fotó: Juan Pablo Bustos - jp.ubiqua

Az NFC betűszó tehát a Near Field Communication ’kis hatósugarú kommunikáció’ szerkezet rövidítése. A kifejezés a technológia legfontosabb jellemzőjét írja le, azaz a kis hatósugarú tulajdonságot, jellemzően 4 cm-nél kisebb távolságon működik. A szerkezet alaptagja a kommunikáció, ami nagyon tág jelentésű szó, de ebben az esetben az adatkommunikációt, azon belül is a rádiósugárzású adattovábbítást jelenti. Tehát ez egy olyan kifejezés, amelyik a jelzett eljárás legfontosabb tulajdonságát emeli ki, és nem írja körül precízen, pontosan a technológia lényegét.

Fotó: akaalias

A folyamat úgy zajlik, hogy van egy terminál, és egy NFC képes mobileszköz (pl. egy telefon), amelyik a terminál közelében adatkommunikációt végezhet. Az NFC alkalmas lehet azonosításra, fizetésre, belépési jogosultság ellenőrzésére, és még számtalan más célra, ahol személyes azonosításra és emellett valamilyen adatforgalmazásra van szükség.

Felmerül a kérdés, hogy magyarul mit mondhatunk az NFC helyett. Először is, szerintem a legvalószínűbb az NFC betűszó használata, emellett a következő körülíró szándékú kifejezésekkel találkoztam még: érintésmentes fizetés, kis hatósugarú rádió adatkommunikáció, elektronikus pénztárca, kis hatósugarú kommunikáció.

Bódi Zoltán

 

 

0 Tovább

Közös ügy, csoportos vásárlás

Ha tudod, mit takar a közösségi vásárlás fogalma, akkor bizony kisebbségben vagy – a netezők 57 százaléka ugyanis nem tudja, mit jelent, sőt 29 százalékuk még csak nem is hallotta a kifejezést.

Pedig a közösségi vásárlás már nem annyira újkeletű dolog: tavaly ősszel nálunk is elindultak az első, erre szakosodott weboldalak, és azóta jónéhány cikket is olvashattunk a témában. A dolog lényege, hogy az internetezők kedvezményes áron vásárolhatnak kuponokat bizonyos termékekre, szolgáltatásokra, amennyiben megfelelő számú érdeklődő jelentkezik az akcióra. Egyfajta csoportos kedvezmény eléréséről van tehát szó, amihez mindössze regisztrálni kell a közösségi vásárlás lehetőségét kínáló honlapok valamelyikén, és ha minket érdeklő ajánlattal találkozunk, akkor megvásárolhatjuk a terméket vagy szolgáltatást. A kedvezmény – és ezzel együtt a vásárlás – akkor realizálódik, ha a megadott idő alatt összejön a megfelelő számú vásárló. A közösségi jelző tehát kissé megtévesztő – az akciót igénybe vevőknek nem kell ismerniük egymást, és természetesen a megvásárolt szolgáltatást sem kell közösen igénybe venniük.

Merthogy a közösségi vásárlások célpontjában – ma még – elsősorban szolgáltatások állnak: éttermi fogyasztás, szabadidős- és sportprogramok, egészségügyi és szépségápolási szolgáltatások vehetők kedvezményesen igénybe.

Az NRC friss – az elmúlt héten végzett – felmérése szerint a hazai internetezők egynegyede regisztrált már valamelyik közösségi vásárló oldalon, de eddig csak kevesebb mint 6 százalékuk próbálta ki az internetes vásárlást. Rendszeres közösségi vásárlóknak azonban közülük is csak egy kisebb szegmenst tekinthetünk, ötnél többször ugyanis csupán egynegyedük vett igénybe valamilyen kedvezményt, míg ugyanennyien vannak, akik eddig mindössze egy alkalommal vásároltak valamelyik közösségi vásárló oldalon.

A kifejezetten közösségi vásárlásra szakosodott weboldalak közül a Kupon Világ és Bónusz Brigád a legismertebb: előbbit az internetezők közel 40 százaléka, utóbbit csaknem egyharmada ismeri, a közösségi vásárlást kipróbálók körében pedig mindkét oldalt közel 90 százalék ismeri. Az ismertebb oldalak közé tartozik még a Citibrands, a Napi Tipp és a Tsoonami is, ugyanakkor a hazai piac egyik úttörője, a Veddvelem.hu a kutatás eredményei szerint kevésbé van benne a köztudatban.

Természetesen az egyes oldalakat használók száma összhangban van az ismertségükkel. Legtöbben a Bónusz Brigádon és a Kupon Világon regisztráltak, és a vásárlók száma is ezeken az oldalakon a legmagasabb. Azt egyébként egyelőre nem mondhatjuk, hogy a hazai közösségi vásárlók a lehető legtöbb helyre beregisztrálva vadásszák a kedvezményeket, közel 50 százalékuk ugyanis csak egy vagy két oldalnak regisztrált tagja, kétharmaduk pedig csupán egyetlen oldalon próbálta ki eddig a közösségi vásárlást – annak ellenére, hogy ma már tucatnyi ilyen honlap csalogatja csoportos akciókkal a hazai internetezőket.

Pedig az igazi akcióvadászoknak érdemes több lábon állniuk, hiszen az akciók nyomonkövetése nem igényel különösebb aktivitást – e-mailen, de akár közösségi oldalakon keresztül is kaphatnak értesítést az aktuális ajánlatokról. Előbbi megoldás igen jellemző, utóbbi már kevésbé: e-mailből a vásárlók 90, közösségi szájtról egyharmaduk szokott tájékozódni. A vásárlók egy kis részére ugyanakkor az is jellemző, hogy barátaiktól, ismerőseiktől értesülnek az akciókról, esetükben tehát valóban van valamilyen közösségi jellege a csoportos kedvezmény elérésének.

És hogy mit vásárolnak a közösségi vásárlásra szakosodott honlapokon? Legtöbben éttermi fogyasztást és szépségápolási szolgáltatást vettek igénybe kedvezményesen. Előbbire 60, utóbbira 38 százalékuk vásárolt kupont, de a közösségi vásárlók több mint egynegyede vett igénybe kedvezményesen valamilyen sport- vagy szabadidőszolgáltatást (például mozijegyet) is.

A megkérdezettek többsége úgy véli, a közösségi vásárlás hatására az ember hajlamos kipróbálni új termékeket, szolgáltatásokat, és akár olyat is megvenni, amit amúgy nem állt szándékában. Általános vélemény ugyanakkor, hogy a közösségi vásárlás jó lehetőség a spórolásra – több mint 90 százalék ért egyet ezzel az állítással annak ellenére, hogy csak minden ötödik vásárló érzi úgy, hogy valóban sikerült pénzt megtakarítania. Ennél többen vannak viszont azok, akik saját bevallásuk szerint is többet költenek szolgáltatásokra, amióta kipróbálták a közösségi vásárlást.

Kurucz Imre

1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek