Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Csökkent a fenyegetés?

Jó hírnek tűnik az IBM X-Force munkacsoportjának jelentése, amely szerint az elmúlt évben „csökkent az alkalmazások és kódok biztonsági réseit kihasználó sikeres támadások és a kéretlen levélüzenetek száma. A hackereknek újra kell gondolniuk taktikájukat, érdemes lesz szűkebb informatikai kiskapuk vagy más, feltörekvő technológiák felé fordulniuk.” Keleti Arthurral, a Netidők biztonsági őrével arról beszélgettünk, hogy ez komolyan vehető hír vagy van benne túlzás?

Keleti Arthur: A hackerek elleni védekezés mindig nagyon problémás téma. Főleg azért, mert nagyrészt nem tudjuk, hogy ezek kicsodák meg honnan jönnek és állandóan csak úgy lecsapnak, sőt most már a kormányok is finanszírozzák a működésüket. Ebből az következik, hogy a védelem posztján dolgozó kollégákat időnként egy kicsit meg kell dicsérni. Itt is ez történt.

IBM X-Force

Valóban látható némi növekedés a védelem hatásfokában. Ez onnan érezhető, hogy a nagyobb gyártók egyre kevesebb javítást adnak ki az alkalmazásaikhoz és ez nem azért van, mert lusták, hanem azért, mert egyre kevesebbet kell kiadni hozzá. Ez mindenképpen pozitív. Ezen kívül a legnagyobb blődségeket már elég hamar észreveszik és kijavítják. Ez igaz a nagyobb szoftvergyártókra, de az egyedi alkalmazásfejlesztők természetesen most is ugyanazokat a hibákat elkövetik, mint azelőtt. Úgyhogy ebben olyan nagy fejlődés nem állt elő.

Fontos a jelentésben, hogy nagyon oda kell figyelni a mobileszközök sérülékenységeire. Éppen a riportot készítő X-Force csapat – amely már a kilencvenes évek közepétől foglalkozik a sérülékenységeknek a felderítésével –, ők jelentették, hogy felfedeztek egy olyan alkalmazást, ami százezer mobileszközből álló botnet volt. Tehát most már olyat is tudnak csinálni, hogy a mobileszközöket használják ugródeszkának, vagy valamilyen támadás végrehajtásához segítségnek a hackerek. Ez a következő probléma, amit meg kell majd oldani.

Ami a szakembereket illeti, ők nagyon örülhetnek, mert az ún. SQL Injection nagyon feltörekvőben volt az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy az adatbázis oldalát támadták meg a weboldalaknak. Most már úgy néz ki, hogy itt azért igyekeznek tenni valamit a fejlesztők és ennek a hatása érezhető. Most egy másik típusú támadással próbálkoznak a hackerek: ez a „shell command injection” típusú támadások, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a szervernek próbálnak parancsokat adni és nem az adatbázisnak. Úgyhogy én azt gondolom, hogy itt komoly fejlődés jelei láthatóak, de azét vannak érdekességek is.


A tavalyi betörések grafikonja

Ebben a kutatásban megjelenik egy olyan grafikon, amiben különböző körökkel ábrázolják a tavalyi évben (2011-ben) történt betöréseket, azoknak a hatását, illetve azt, hogy mennyit tudunk róluk. És ez nagyon érdekes trend. Magyarországon erről régóta beszélünk és tudjátok, hogy nekem az egyik vesszőparipám, hogy egyáltalán nem jelentik be az incidenseket, mert nincs rá se törvény, meg nem is foglalkoznak vele.

Bódi Zoltán: Mármint nálunk Magyarországon…

Keleti Arthur: Magyarországon, igen. Nyugat-Európában, meg Amerikában már az a jellemző, hogy bejelentik, de hogy pontosan hogy írják le, mi történt, az a szakembereknek nagyon fontos. És itt láthatóan egy trehányság indult el a cégek körében, akik ugyan bejelentgetik a történéseket, pláne ha törvényi kötelezettségük van erre, viszont nem nagyon mondják meg, hogy hogyan történt az eset. És ez probléma. Fontos lenne nekünk biztonsági szakembereknek elsősorban, mert ebből rengeteget lehet tanulni, úgyhogy erre is felhívja a figyelmet ez a kutatás.


0 Tovább

Moddol vagy átépít?

Örvendetes hírt olvastam: egy magyar tervező, pontosabban modder megnyert egy nemzetközi versenyt. A Kingston írt ki egy versenyt az egyik RAM családja hűtőbordájának az áttervezésére, azaz moddolására, és ezt nyerte meg Böszörményi Szilárd, gratulálok (Bővebben: http://www.ipon.hu/hir/magyar_modder_nyerte_a_kingston_versenyet/20037).

Ezen a pontonon kell utánanézni, mi is az a moddolás, kit is nevezhetünk moddernek. Azt a folyamatot nevezzül moddolásnak, amely során az eredeti hardver, szoftvear környezetet megváltoztatják, hogy az eredetileg betervezett funkciókon túl mást is tudjon a rendszer. Tehát a moddolás újabb funkciók hozzáadását vagy a teljesítmény növelését jelenti. Mint ilyen, a moddolás közel van a tuningolás jelentéséhez, csak ez utóbbit leginkább az autótechnikában használják.

Fontos tehát, hogy a moddolás az eredeti funkciókhoz újabbak hozzáadását vagy a teljesítmény növelésével új, nagyobb funkcionalitású rendszer létrehozását jeleni, és nem az eredeti rendszer funkcióinak a csökkentését, egyszerű átalakítását. A moddereket tisztelni, kedvelni szokták a gyártók, míg a krekkereket, akik forráskódot törnek, eltulajdonítanak, illegálisan terjesztenek eszközöket, azokat érthetően nem kedvelik a gyártók. A moddolásnak tehát vannak jogi vonatkozásai is: mit lehet és mit tilos tenni az eredeti jogtulajdonos engedélyével vagy anélkül. Előfordul, hogy modderversenyeket írnak ki egyes gyártók saját termékeik moddolására, és a megoldásokat hasznosítják, illetve a tehetséges moddereket alkalmazzák tervezőnek, dizájnernek.

És most itt álljon néhány példa a moddolásra, köszönöm Dragon György és Spányik Balázs ötleteit. Szoktak játékokat is moddolni, amely során újabb funkciókat, szinteket adnak a játékhoz. Játékokat lehet úgy moddolni, hogy újabb szinteket, szereplőket adnak a játékhoz, de lehet úgy is, hogy a játék tervezője eredetileg beletervezi a játékba a moddolás lehetőségét, hogy a játék még változatosabb legyen, és a közösség kollaborációjának eredményeképpen tovább használatban legyen.

A házmoddingnak fontos eleme lehet újabb, hatékonyabb hűtőrendszer, esetleg vízhűtés beépítése, illetve áttetsző oldallap, neon-világítás beszerelése, a megszokott ventilátorok lecserélése világítóra, vagy zajszűrő felületek beépítése, aminek az esztétikumon túl gyakorlati haszna is van.

Lehet még moddolni processzort: például ha tudjuk, hogy a 2 magos processzorok úgy készülnek, hogy a 4 magos CPU-t a gyártó "visszabutítja", akkor egy moddolással levehetjük róla ezt a korlátozást, és 4 magasként fog működni.

Az operációs rendszer moddolásának eredményeképpen például a Windows XP-ben használhatunk más színsémákat az alap kék/szürke/zöld helyett, vagy megváltoztathatjuk a kinézetét olyanra, mint a Windows 7, vagy újabban már a Windows 8.

A szoftveres moddolásra jó példák lehetnek a Photoshop plug inok is: a szabványos felületen keresztül kapcsolódó új modulokkal okosabbá tehetjük a grafikus programot.

A driverek moddolása kifejezetten jellemző, például a grafikus kártyák drivereit gyakran módosítják, hogy még szebb képet, még nagyobb teljesítményt csikarjanak ki belőlük, illetve bekapcsolnak bennük olyan funkciókat, amelyeket a driver készítője egy adott típusú kártya esetén letilt.

A modding az angol to modify 'módosítani' igéből elvont szóalak, amely szlenges szóalkotás (nem produktív, egyéni, kreatív, divatszerű megoldás), a modder a moddingból képzett főnév 'az a személy, aki a moddolást végzi'. A magyar szakmai nyelvben a modding az -ing utótag elvonásával és az -l igeképző hozzáadásával honosodott meg: moddol.

Kérdés, hogy miért alakult ki erre a jelentésre egy új szóalak, és nem a módosítás vagy az átépítés alakokat használjuk, hisz ez a jelentés nem különöse speciális. Erre nehéz pontos választ adni, vélhetően szerepet játszik a divat, illetve a tevékenység mögött álló kreativitás, ami a szlengnek is fontos eleme.

Forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Modding
http://www.ipon.hu/hir/magyar_modder_nyerte_a_kingston_versenyet/20037

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

1 Tovább

Singularity University – verseny az életminőség javításáért

Most aztán tényleg nagy dolgokban érdemes gondolkodni, hiszen legalább egymillió ember életminőségét javító ötletekkel és megoldásokkal lehet jelentkezni a NASA és a Google által alapított Singularity University versenyén. Ez egy technológiai-innovációs verseny, amely kifejezetten fiataloknak szól. A verseny fődíja: részvétel az egyetem, vagyis a Singularity University 2012-es nyári képzési programján, a NASA Kutatási Központban. Kezdjük rögtön azzal, hogy a beküldési határidővel mi a helyzet? Szabó Csaba, az egyetem magyarországi nagykövete, a verseny főszervezője volt a Netidők vendége.

Szabó Csaba: Rengeteg kérés érkezett a weblapunkon keresztül, illetve a Facebook oldalunkra, ezért kitoljuk a jelentkezési határidőt 2012. április 9-re, tehát aznap éjfélig várjuk a jelentkezéseket.

Nagyistók Tibor: Magyarországon egy embert tudok – az te vagy – aki már felvételt nyert erre az egyetemre, talán azóta már vagytok ketten-hárman? Te mivel nyertél?

Szabó Csaba: Szerencsére most már ketten vagyunk. Árvay Péter, a Prezi vezérigazgatója a másik, ő most márciusban vett részt az egyetem vezetői képzésén. Az én projektem a 3D nyomtatással volt kapcsolatos, de végül nem ezt a projektet követtem: ugyanúgy, ahogy a többi résztvevőt, új ötletek fertőztek meg és egy olyan játékot kezdtünk el fejleszteni, ami által lehet növelni az emberek energia hatékonyságát, ezáltal sokkal inkább környezettudatos életmódra nevel és amennyiben ez a játék sikeres, akkor pl. 2045-ig nem lesz szükség új erőműveket építeni Amerikában.

Singularity University

Nagyistók: Itt tényleg a „megfertőzés” a lényeg, nem? Tehát egy olyan szellemi közegbe kerülsz, hogy elkezdtek együtt gondolkodni.

Szabó Csaba: Abszolút ez a lényeg. Az egyetemen részt vesz Larry Page, Steve Wozniak… Wozniakkal együt tanultam egy héten keresztül; lehetett vele beszélgetni az ő ötleteiről…

Nagyistók: Ő egyfajta mentorod volt?

Szabó Csaba: Nem, ő ugyanúgy diák volt. Azt tudni kell, hogy a diákok közt az átlagéletkor 33 év, a legidősebb csoporttársam 54 éves volt (ő volt korábban a chilei energetikai miniszter), a legfiatalabb pedig 22 éves volt Oroszországból, aki éppen akkor fejezte be a nanotechnológiai PhD-jét. Hadd említsek még egy példát: volt egy olyan brainstorming session (ötletelés), amin a Cisco vezérhelyettese vett részt, majd egy félóra múlva felhívta az Autodesk vezérhelyettest, hogy annyira izgalmas ez a téma, hogy jöjjön már át és dolgozzunk együtt.

Nagyistók: Itt egy egész más világ nyílik meg, mert mi azt gondoljuk, hogy iszonyatos verseny van és titkos minden projekt…

Szabó Csaba: A Szilícium-völgy teljes mértékben a kooperációra alapszik, itt az a jelmondat, hogy az ötlet ingyen van, itt csak a munka számít és mindig az nyer, aki gyakorlatban a leggyorsabban tudja végrehajtani az ötletnek a megvalósítását. Az egyik kedvenc példám a Dropbox esete. A rendszer fejlesztőjét megkereste a Steve Jobs, hogy szeretné megvenni az ötletét és szeretné, hogyha nekik dolgozna. Miután visszautasította az ajánlatot, Steve Jobs elmondta, hogy ő is ugyanezen a fejlesztésen dolgozik, aminek a neve iCloud lesz és az egyetlen különbség közte meg a Dropbox fejlesztője között, hogy neki 200 millió eszköze van kint jelenleg a piacon, amire azonnal egy frissítés által fel tud kerülni az iCloud. A srác miután kijött erről a teázásról, azt mondta, hogy akkor van egy félévem, hogy befejezzem a fejlesztést és 200 millió felhasználót találjak. A Dropbox jelenleg 4 milliárd dollárral szerepel a NASDAQ-on.

Nagyistók: A magyar fiatalok nincsenek hátrányban ebben a mezőnyben?

Szabó Csaba: Én nem érzem, hogy hátrányban lennének, sőt, rengeteg innovatív ötlet születik itt a régióban, ugyanakkor itt azt is tudni kell, hogy a versenyen való részvételnek nem feltétele, hogy kitaláljunk egy teljesen új megoldást. Itt nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e a következő hullámot teremteni, hanem hogy megtaláljuk-e azt a szörfdeszkát, amivel meg tudjuk ezt a hullámot lovagolni.

A versenyre a www.sucee.eu honlapon jelentkezni, ahol részletes útmutatást és egy nyertes pályázatot is találnak az érdeklődők. A jelentkezési határidő tehát 2012. április 9.


0 Tovább

TTYLXOX

Bármilyen furcsa, ez egy értelmes kifejezés rövidítése, és egy angol nyelvű dal címe. Megjelent néhány internetes rövidítés egy dalszövegben, ami első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak, de valójában jelentős fejleménye a mai nyelvi változásoknak. Ez egy újabb dokumentációja annak, hogy a netes írásbeliség kilép az eredeti közegéből, és már a beszélt nyelvre is hat. A mindössze 14 éves Bella Thorne dalának a címe TTYLXOX, amely a Disney csatorna Shake It Up című sorozatának betétdala. Itt lehet meghallgatni. 

Itt a dal teljes szövege, amelyben kiemeltem a szóban forgó betűszavakat:

Watch this!
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Come on!
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Show up in the same dress
We don't know who wore it best
Not make a big deal
Act like it's a new trend
Look good when we go 'round here
Try on these boots
I found this boy who said you're sweet
He's got a best friend
(You'll always be my)
ROTF
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

I'm a better me when
You're here next to me
LJK can't you tell we're ROTF-eh-L
Who needs words when we got hearts, smile
T-t-t-time goes by so fast
But we are meant to last
(You'll always be my)

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

TTYLXOX
Come on!
(You'll always be my)

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

A dal címe tehát: TTYLXOX, ami voltaképpen két betűszó, az egyik a TTYL, a Talk To You Later szerkezet szabályos rövidítéséből alkotott betűszó, amely magyarul azt jelenti, hogy 'később beszéljünk'. Ez a betűszó formailag egyáltalán nem különleges, hiszen klasszikus rövidítés (mint pl. OM = Oktatási Minisztérium, HM = Honvédelmi Minisztérium, BM = Belügyminisztérium), ám a furcsaság abban áll, hogy egyszerű közszavakból (tehát nem tulajdonnevekből álló) szerkezet rövidítése. Ezek a fajta rövidítések szokatlanok a magyar nyelvhasználatban, ám az amerikai angolban és elsősorban a netes, az SMS-ekre jellemző nyelvhasználatban kifejezetten általános.

A címben szereplő kifejezés másik eleme az XOX, ami egészen más szerkezetű, mint a TTYL, hisz nem rövidítés, hanem az íráskép vizuális szimbolikájára alapuló jelzés. Az X az ölelkező, összekulcsolódó karokra emlékeztet, míg az O a csókra nyíló szájra, így az XOX az 'ölelés, csók, ölelés' kifejezés szimbolikus jelzése. Itt vehetjük észre, hogy mennyire kreatívan használjuk az írásbeliségünket a webes környezetben, hisz az íráskép vizuális szimbolikája jelentéshordozó erővel rendelkezik. A netes betűszavak megfejtésének nehézsége abban áll, hogy nem mindig egyszerű eldönteni, hogy ezek a betűszavak a hagyományos betűk hangértékéből kiindulva fejthetők meg, vagy az íráskép vizuális szimbolikájából kiindulva magyarázhatóak.

Az internetes csetes nyelv, az SMS nyelv a rövidítésekre és az egyszerűsítésekre kifejezetten hajlamos, hisz ez egy igen gyors kommunikációs helyzet, ahol nincs lehetőség túlzottan hosszú kifejezésre. Éppen emiatt ez az írásbeliség hajlamos a gyors beszéd kiejtésének az írásbeliségben való jelölésére. Tehát ezekben a műfajokban egyre inkább úgy írunk, ahogy beszélünk: ezért hívom ezt írott beszélt nyelvnek. Az viszont kifejezetten érdekes, hogy ebből a dalból kiderül, hogy ezek az eredetileg írásbeli jelölések beszivárognak a beszélt nyelvbe. Tehát a folyamat visszafordult: az írásbeli szimbólumok bekerülnek a gyors, beszélt nyelvbe. Tehát elkezdünk úgy beszélni, ahogy írunk.

A dalszövegben előforduló további betűszavak:
BFF = Best Friends Forever 'örökké a legjobb barárok'
IDK = I Don't Know ' nem tudom'
LMHO = Laughing my head off 'szétröhögöm a fejem'
LJK = Let's Just Kidding 'Hülyéskedjünk'
ROTF = Rolling On The Floor 'fetrengek a röhögéstől'

Források:
http://youtu.be/Ol74ihSvd4w
http://en.wikipedia.org/wiki/Ttyl
http://www.acronymfinder.comHugs-and-Kisses-%28XOX%29.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Best_friends_forever
http://en.wiktionary.org/wiki/IDK
http://en.wiktionary.org/wiki/LMHO
http://wiki.answers.com/Q/What_does_ljk_mean_when_you_text
http://www.acronymfinder.com/ROTF.html

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Smartmobil 2012: nomofóbok egymás közt

Harmadszor vettem részt az okostelefonokkal foglalkozó Smartmobil konferencián (leánykori nevén az iPhone vs android rendezvényen). Az első arról szólt, hogy van-e az iPhone-nak és az Apple-nek alternatívája, a második, hogy hogyan terjednek az okostelefonok (vajon tényleg lenyomhatja-e az android az iOS-t – azóta tudjuk, hogy igen, sőt), a harmadik – idei – pedig arról, hogy mi változik életünkben az okostelefonok hatására.

Érdekes volt látni, hogy idén milyen sok előadás foglalkozott azzal, hogy hogyan változtatjuk meg mi magunk az életünket az okostelefonunk segítségével. Tavalyig az volt fókuszban, hogy a társadalom mekkora hányada használ okostelefont, hány millió ilyen készüléket adtak el, kinek mekkora a részesedése, hány applikáció található az egyes alkalmazásboltokban, hol van az a lélektani határ, ahol áttörést érhetnek el az okostelefonok az árukkal. Számok, százalékok és megint csak számok. Idén először úgy éreztem, hogy a számok mögött fontosabbá válnak az emberek, a vállalkozások, az alkalmazások és az, hogy mit kezdünk mi magunk ezzel a remek új eszközzel. Többet már nem kérdés ugyanis, hogy mikor jön a mobil forradalom, mert immár biztosak lehetünk benne, hogy itt van a nyakunkon – nem kell folyamatosan a számokat nézni, hogy meg van-e már a kritikus tömeg. Az okostelefon nem a jövő, hanem a jelen.

De vajon akkor milyen a jövőnk? Lassi Kurkijarvival szólva zombi apokalipszis jön: okostelefonokba és tabletekbe folyamatosan beletemetkező, lassan járó emberek vesznek majd körbe bennünket mindenhol, akiket könnyebb lesz elérni a képernyőn keresztül, amit bámulnak, mint fizikailag. Egy amerikai kutatás szerint – amit jómagam hivatkoztam az előadásomban – az amerikaiak 80%-a saját bevallása szerint inkább a szexről mondana le egy évre, semmint a mobiljáról. Nincs kétség, ez egy nomofóbiás civilizáció: ahol ennyien félnek a mobiljuk tartós elvesztésétől, ott már a fóbiások jelentik a normálist és a normát. Rá vagyunk utalva (és kattanva) a mobil eszközökre. És ez még csak a történet eleje, még többen fognak csatlakozni és kezdenek el okostelefont használni a közeljövőben. A hazai T-Mobile adatai szerint például 2012 februárjában már 69%-a volt okostelefon az eladott készülékeiknek, 2010-ben ez még csak 21% volt, 2011-ben viszont már 50%.

Persze bizonyos szemszögből nem túl biztató ez a jövőkép (hiszen ki akarna zombivá válni)… én mégis optimista vagyok, mert a mobil a 21. század svájci bicskája. Szinte mindenre jó. Akik már most is használják, azoknak apránként átalakul az élete az okostelefonnal, egyre-másra kapkodják elő a készüléküket a legkülönbözőbb élethelyzetekben. Jellemzően ezek 5-10 perces etapok, mint Király István előadásából kiderült (Magyar Telekom) – szemben a tabletek 30-60 perces etapjaival vagy a tévék egész estés szessönjeivel. A különböző képernyők tehát együtt, egymás kiegészítve jelennek meg a mindennapjainkban, eltérő módon és időben használjuk őket.

Csak néhány elhangzott példa, hogy mi változik-változhat meg az életünkben az okostelefonnal (a szokásos médiafogyasztás, kapcsolattartás, vásárlás... világán túl): érdekes trend például az én kvantifikálása, vagyis mérhetővé tétele. Olyan alkalmazások vesznek körbe minket, amikkel, ha akarjuk(!), folyamatosan számokra fordíthatjuk le az életünket – a legegyszerűbb példa a futással-kocogással foglalkozó programok garmadája, amelyek műholdképekkel mutatják meg, hogy pontosan merre kocogtunk, amikor lefutottunk egy adott távot. De összeszámolhatjuk, hogy hány kalóriát fogyasztottunk el aznap vagy milyen útvonalat jártunk be.

Egy másik érdekes példa, amit láthattunk, az utazással kapcsolatos előzetes teendők átalakulása: az extrém check in (ejtőernyős ugrás közben még a levegőből bejelentkezni mobilon az alattunk lévő hotelbe) azt villantja fel extrém túlzással, hogy az internet által „feldúlt” utazási szektor további szakadásos fejlődés elé néz, ezúttal a mobilnak köszönhetően. Egy másik példa – a KLM által nyújtott travlr szolgáltatás, amely fotók, videók és közösségi bejegyzések-hozzászólások geotag-jeinek (a készítés helyének földrajzi címkéinek) alapján keresi meg számunkra ismeretlenek személyes élményeit az interneten, amit megosztottak az adott, minket érdeklő úticélról. Így nem brosúrák, hanem hús-vér emberek élményei alapján dönthetjük el, hogy tényleg nekünk való-e az adott hely, ahová utazni szeretnénk.

Végül, amit még kiemelnék ebben a hosszúra nyúlt posztban, hogy egyre komolyabban veszik a világon mindenhol a válság ellenére hihetetlenül nagy fejlődésen keresztülment mobil alkalmazás-gazdaságot. 2011-ben ez az iparág 20 milliárd dolláros volt csak az USA-ban és közel 800 ezer(!) embernek adott közvetlenül vagy közvetve munkát. Mindez öt éven belül az ötszörösére nőhet – derült ki Oszkó Péter előadásából. Persze nem lesz minden alkalmazásból átütő siker – Szakál Tamás (Dragontape) el is árulta a siker – rendkívül egyszerű – receptjét: akkor érdemes pénzt ölni egy alkalmazás további fejlesztésébe, ha az adott program hiánya a korai felhasználók legalább 40%-nak nagy csalódás lenne.

Zárásként hagy áruljam el, hogy számomra a rendezvénynek volt egy személyes – és igen kellemes, egyben megtisztelő – vetülete is, nagy meglepetésemre engem választottak a Ringier Mobile Influencer díjának nyertesévé. A már-már dicshimnusznak tűnő szöveges és mozgóképes indoklás szerint azért, mert sokat tettem a hazai mobil piac edukálásáért. Köszönöm, hogy nekem ítélték a díjat, nagyon fontos visszajelzés számomra. Ahogy a színpadon is fogalmaztam, köszönöm ugyanakkor az Ipsosnak, hogy lehetővé tette az elmúlt két évben, hogy a területtel foglalkozhassam és kutathassam. Illetve kiemelt köszönet jár a Netidőknek – különösen a blognak – mert a heti rendszeres megszólalások „kényszere” nélkül egész biztosan sokkal kevesebb témát írtam volna meg ilyen alaposan. Ígérem, hogy a jövőben is folytatni fogom ezeken a hasábokon is a mobilos témák tárgyalását – például be fogok számolni arról a rendezvényről, ahová a díjnak köszönhetően lehetőségem lesz majd elutazni (ez ugyanis a díjazott jutalma, egy általa választott konferenciára vagy egyéb mobilos rendezvényre elutazhat a következő egy évben).

Pintér Robesz

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek