Netidők Blogtársaság

Eleink szemével nézve elmondható, hogy már most is egy megvalósult sci-fiben élünk, ahol nagyon furcsa volna akár az ötven vagy száz évvel ezelőtt élt dédszüleinknek is eligazodnia. Számunkra azonban ez a megszokott, a hétköznapi, a természetes, sőt, helyenként akár még unalmas is. De sokan kíváncsi izgalommal kutatjuk, hogy mit tartogathat számunkra a jövő. A jövő persze bennünk él: mi magunk hozzuk létre, a tudomány, a technika és társadalom összjátéka során. A sok lehetséges szcenárióból azonban végül egyetlen egy válik valósággá és nem tudhatjuk, hogy pontosan melyik. Aki azonban kíváncsi, kaphat támpontokat ezzel kapcsolatban.

A sci-fi rajongók 3T-jével (Tudomány / Technika / Társadalom) foglalkozó kiadvány jelent meg pár napja, amely elsősorban hazai kutatók, tudósok, szakemberek írásai alapján mutatja be, hogy milyen jövő, vagy inkább lehetséges jövők várhatnak ránk, ha a jelenből, a jelenleg elérhető tudásunkból indulunk ki.

A HVG Extra jövővel foglalkozó tematikus kiadványának legújabb (második) száma három hónapig lesz kapható az újságárusoknál.

(Disclaimer: a tematikus HVG számnak jelen sorok írója is a szerzői közé tartozik az oktatás jövőjéről szóló cikkével.)

Pintér Robesz

Ahogy idén már többször említettük, jubileumi év 2012 a digitális világban, hiszen idén 30 éves a háziszámítógépek nagy klasszikusa, a Commodore 64. Az elmúlt hetekben kicsit kalandoztunk a Commodore Amiga zenei világában is, de most Spányik Balázs, alias DJ Chatman visszatér kedvenc, barna műanyag házba épített háziszámítógépünkhoz, a C=64-hez, és egy újabb játék klasszikusát idézi fel a zene segítségével.

Következik tehát DJ Chatman és a One Man and his Droid!



One Man and His Droid (Mastertronic, 1985)

Eredeti

Hubbard élőben szintin

C64 Orchestra

És egy "Ramboid" remix az OCRemixtől

| Még több lehetőség

Különös álmom volt pár napja, 1977-ben voltam, ahol okostelefon nélkül kellett boldogulnom. Nem volt egyszerű – ébredés után azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi minden változott meg a modern infokommunikációnak köszönhetőn a 35 évvel ezelőtti világhoz képest.

Az álmomban időrengés volt, csak kicsit másképpen, mint Vonnegut regényében. Míg ott mindenki átélte újra a múltja egy darabját, de nem tudott változtatni rajta, addig az én álmomban mindenki átkerült ugyan 1977-be, de az emberek szabadon cselekedhettek, saját 2012-es eszük alapján. Az infrastruktúra, a környezet azonban az 1977-es volt, ebben kellett boldogulni. Álmomban például nem volt nálam okostelefon – mondjuk működő hálózat nélkül nem is sokra mentem volna vele – és azt magyaráztam pár embernek, hogy hogyan fogok visszatalálni egy adott helyre GPS és navigációs szoftver nélkül egy ismeretlen környezetben.

Az álmok persze szürreálisak tudnak lenni. Az azonban érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben szinte észrevétlenül, apránként mi mindent alakított át gyökeresen az, hogy elkezdtük használni az infokom eszközöket, vagyis, hogy a technológia és a társadalom kölcsönösen hatott egymásra. Ez a változás csak akkor szembetűnő, ha két egymástól távolabbi időpillanatot tudunk összehasonlítani, egyébként az apránkénti változásokhoz könnyen hozzászokunk és egy idő után természetesnek tekintjük őket az életünkben.

Fel szoktam tenni a kérdést hallgatóimnak, hogy mi változna meg szerintük az ő életükben és a világon, ha egyik napról a másikra eltűnne például az internet. A legtöbben közel világvége szerű kaotikus átmeneti időszakot jósolnak, amíg átállnánk valami más információs és kommunikációs rendszer használatára, például a telefonéra. Az biztos, hogy például nekem egy darabig nem lenne munkám, mint online témákkal foglalkozó és online eszközökkel kutató szakembernek.

Mindezzel arra akarok rámutatni, hogy egy észrevétlen infirmációs társadalomban élünk mindannyian, ahol még azok élete is más, akik maguk esetleg közvetlenül nem is használnak számítógépet, internetet vagy mobiltelefont. Olyan mértékben támaszkodik ugyanis a társadalom, a gazdaság vagy a kultúra működése ezekre az eszközökre, hogy azok nélkül feltehetően mindenkinek gyökeresen más lenne az élete. Mintha újra 1977-ben lennénk mindannyian.

Pintér Robesz

Évek óta várjuk Magyarországon is az elektronikus könyvek elterjedését, és már 17 évvel ezelőtti első műsorunkban szó volt a Magyar Elektronikus Könyvtárról és jó ideje e-book olvasókat is lehet kapni hazánkban, de a nagy áttörés eddig elmaradt. Ezúttal azonban beszámolunk az Egyesülés az e-könyvekért nevű szervezet megalakulásáról és a kapcsolódó témákról beszélgetünk Barta Gáborral és Farkas Istvánnal – mindketten a Koobe munkatársai. Kezdjük talán a legfontosabbal: hol tart a folyamat, meg lehet előzni az MP3-hoz és a fájlmegosztáshoz köthető jelenségeket a könyvek területén? Vagy itt is kiszabadul majd a szellem a palackból?

Nem szeretjük a sarkvidéket: hideg, fél évig sötét van, sokáig minden csupa hó és jég. Nem egy kellemes hely. Viszont cégek számára pont ez lehet ideális. Már nem csak a bányatársaságok és fakitermelők küzdenek meg az időjárás viszontagságaival.

Megindult az informatikai cégek északra húzódása. Pontosabban azoknak a cégeknek, amelyek óriási szerverparkokat üzemeltetnek: felhőszolgáltatok, közösségi oldalak, online játékok. De mi az oka az északra vándorlásnak? Ha a jó oldalát vesszük, akkor a környezetvédelem, ha a valós oldalát nézzük, akkor a pénz.

Az internet világának létezik egy olyan része, amely gyakorlatilag a rendszer motorjaként üzemel, de a hétköznapi emberek szeme elől rejtve marad: ezek a szerverparkok. Ez a terület az internethasználat bővülésével folyamatosan fejlődik, a Microsoft előrejelzése szerint a szerverparkok piaca 2020-ra a mai 50 milliárdról 78 milliárd dollárra nőhet.

A világ legnagyobb szerverparkja Chicagóban van, a Lakeside Technology Center nevű épületen belül 1,1 millió négyzetméter áll rendelkezésre a szerverek üzemeltetéséhez. Jól jellemzi az egység nagyságát, hogy egy 3 217 600 hektoliter méretű, különleges folyadékkal feltöltött tank gondoskodik a géptermek hűtéséről. Összehasonlításként hazánkban a Dataplex a piacvezető, ez egyben a Deutsche Telekom 64 európai szerverparkja közül a legnagyobb a kelet-közép-európaiak listáján. A létesítményben mintegy 14 400 négyzetméter terület áll a gépek rendelkezésére. Itt több mint 25 000 szerver üzemel.

Ma már a nethez van kötve az életünk, senki sem tolerálja, ha néhány órán keresztül nem elérhető kedvenc szolgáltatása. Ez a jövőben még „rosszabb” lesz, a kötödés a nap minden percét érinteni fogja. Ép ezért a szerverparkoknak a nap minden percében működtetni kell. A szerverparkok üzemeltetése nem egyszerű. Folyamatosan el kell látni árammal, hűteni kell azokat, az áramkiesést azonnal pótolni kell generátorokról, védeni kell természeti katasztrófáktól, bűnözőktől, terroristáktól. És mindehhez rengeteg áram kell.

A szerverparkok által fogyasztott rengeteg energia biztosítására számos különböző megoldással kísérleteznek az üzemeltetők, és a zöldmegoldások is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak ebben. A szerverparkok elképesztő mennyiségű energiát fogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy az mennyibe kerül, és hogy hogyan lehet csökkenteni a fogyasztást.

Nem mindegy, hogy mennyibe kerül az áram, ilyen nagy felvásárlók már egyedi árban állapodnak meg. Az áram ára függ az előállítás módjától, és a szállítási távolságtól. A nagyfogyasztók egyre szívesebben fordulnak a víz, a szél, és a geotermikus energia felé, mint olcsó és környezetbarát energia felé. Igyekeznek az energiatermelő helyekhez minél közelebb költözni, hogy az áramszállítás vesztesége minél kisebb legyen.

A szerverparkok legnagyobb fogyasztói a hűtőrendszerek, amelyek a szerverek által termelt hőt vonják el a gépektől. Éppen ebből következik, hogy minél hűvösebb a külső levegő, annál olcsóbb a termek hűtése.

Ez az oka szolgáltatók északra húzódásának. A világ legnagyobb forgalmú oldalának, a Facebook kiszolgálására éppen tavaly tavasszal készült el egy gigantikus szerverfarm. A központ a messzi és vadregényes Oregon államban kapott helyet. A Prinevilleben felépített központ 13 700 négyzetméter területű és a Facebook forgalmának felét elbírja.

Az északnyugati államra elsősorban a megfelelő klíma miatt esett a választás az oregoni helyszínre. Többnyire hideg és száraz a levegő, amely megfelelő a szerverek hűtéséhez, spórolni pedig ezen lehet igazán. A hideg levegő a szerverfarm házának tetején lép be, majd elkeverik a gépekből kiáramló meleg levegővel, amelyek egy szinttel lejjebb vannak. A hűvös levegő áthalad egy sor légszűrőn, páramentesítőn, ahol egy finom spray alkalmazásával beállítják a megfelelő hőmérsékleti és páratartalom-értéket, majd ezt a keveréket küldik vissza annak a teremnek a padlózatán keresztül, amelyben a szerverek vannak. A rendszer szépsége, hogy gyakorlatilag olyan, mintha szellőztetnénk, a levegő szabadon áramlik.

Már javában épül egy izlandi komplexum. A jelenleg is épülő adatparkot a közeli víz- és geotermikus erőművek látják majd el energiával, a hűtést pedig a hűvös helyi levegővel fogják megoldani. Így a számítástechnikai igények 100%-át képes megoldani megújuló energiából. Másrészről Izland épp az Egyesült Államok és Európa között helyezkedik el, vagyis ideális helyszínt biztosít olyan vállalatoknak, melyeknek mindkét kontinensen fontos az online jelenlét.

 A Facebook ősszel írt alá megállapodást új európai telephelyéről. A svédországi Luleå városának szélén felépítendő szerverpark mindössze száz kilométerre van az északi sarkkörtől és ugyanazért számít ideális helyszínnek: roppant hideg van. Az átlagos hőmérséklet mindössze 2 fok, ráadásul 1961 óta nem telt el úgy 24 óra, hogy 30 foknál melegebb legyen. Az áramot a helyi vízerőmű szolgáltatja, amelynek bőséges szabad kapacitása van az igények kielégítésére. Ráadásul a helyi elektromos hálózatok stabilan működnek, a nagyfeszültségű rendszerekben 1979 óta nem volt üzemzavar. Így minden adott a 11 futballpályányi szerverterem-komplexum építésére.

Toochee, a Galaktikus