Netidők Blogtársaság

A Sandy hurrikán áramszünetet okozott New York nagy részében, több millió ember maradt áram nélkül. Ha most eltekintünk attól, hogy a létfenntartásunkhoz is szükség van az áramra, a New-Yorkiak hamar ráébredtek, hogy néhány óra múlva el lesznek vágva a világtól. Akár tetszik, akár nem, ma már a kommunikáció alapja a mobiltelefon. És ha az akku lemerül…

Néhány nemes gesztus a katasztrófa sújtott városból, névtelenül.

"Nálunk van áram. Töltsd fel ingyen a mobilodat"

"Boldog Halloweent! Gyere és töltsd fel a mobilodat"

"Ingyen áram"

Mobiltöltés biciklivel

Toochee, a Galaktikus

Elsősorban az elektronikus zenében használják ezt a hardver vagy szoftver eszközt, amely bármilyen hangot képes rögzíteni, és változatlanul vagy bizonyos jellemzőit (leginkább a hangmagasságát) módosítva visszajátszani. A szintetizátor csak adott hangkészlettel rendelkezik, míg a szempler manipulálni, módosítani is tudja a rögzített hangokat. Fontos megjegyezni, hogy a szemplerek nemcsak hangszerek egyes hangjait képesek kezelni, hanem bármilyen hangot, zajt, tehát emberi hangot, zörejt, kopogtatást az asztalon, kutyaugatást, macskanyávogást, bármit, és egy-egy ilyen rögzített hangmintából képes létrehozni például egy teljes hangsort is.

A szempler - angolul sampler - tehát az angol sample 'példány', 'minta' névszó származéka, és nagyjából azt jelenti, hogy 'mintavételező', 'mintát kezelő'. A szempler tehát egy olyan névadási stratégia, mely a megnevezett dolog egyik tulajdonságát, itt éppen a működési elvét emeli ki. Ebből a névadásából tehát jól megérthető az eszköz működési logikája: a szempler a rögzített hangot egy mintának veszi, tehát voltaképpen a sok különbözőből, a hangsorozatból az egyiknek, és az eszköz képes a minta megfelelő részleteit úgy megváltoztatni, hogy abból például egy teljes hangsor jöjjön létre. Vagyis a rögzített hang a további műveletek alapjául szolgáló minta. Tehát a példány, más szóval a minta áll szemben a sorozattal, és a szempler egyetlen mintából képes létrehozni egy teljes sorozatot.

Ennél az erősen idegen alakú névszónál felmerül a kérdés, hogy miként magyarosodik. Hozzáteszem, hogy találkoztam már a mintázó kifejezéssel a sampler helyett, ám mind írásban, mind szóban az angolos változat használatos az elektronikus zenészek körében. Az idegen eredetű szakkifejezések magyarítása csak szakági, szakmai alapon mehet végbe, mert hiába keresünk egy ilyen terminológiára a magyar köznyelvben már megszokott változatot, illetve hiába fordítjuk le, ha a szakemberek (és azok, akikre vonatkozik) nem azonosítják az új szóalakot a jelentéssel. A szavak jelentése elég bonyolult módon áll össze, azonban az alapjelentéseknek van egy címkéző funkciója is, ami azt jelenti, hogy egy szó azonosít valamit, vonatkozik valamire, és ha ez félrevezető, akkor zavar történik a kommunikációban. Ha például a sampler helyett mintázót használunk, akkor csak keveseknek fog eszébe jutni, hogy ez voltaképpen a sampler névvel jelölt eszközre vonatkozik. Ehhez hasonló problémával találkoztam, amikor egy nyilvános helyen azt a feliratot láttam a klíma vagy a légkondicionáló helyett, hogy légjavító berendezés. Csak onnan ismertem fel, hogy mi a valós jelentése ennek a szószerkezetnek, hogy alatta szerepelt a felirat angolul és németül is, ahol az air conditioner alakból azonosítottam az alapjelentést.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A Facebook egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban. Nem csak a közvetlen, közeli barátok és rokonok (ún. erős kötések), hanem a távolabbi ismerősök (ún. gyenge kötések) esetében is átalakul a kétoldalú kommunikáció. A változás különösen a fiataloknál drámai, akik ebben a közegben szocializálódnak, ezt tekintik természetesnek, így például az olyan, korábban általános eszközöket sem használják vagy másképpen, mint az e-mail. De az idősebbek, mint amilyen például ebben az esetben én is vagyok - a magam 37 évével - sem képeznek kivételt a változások alól.

A Facebook fokozatos térnyerésére a kétoldalú kommunikációban egy furcsa dolog hívta fel a figyelmemet pár napja. Kedden születésnapom volt, ami egy „köszöntés cunamit” indított el a Facebook-on. Legalább két tucat ismerősöm köszöntött fel az oldalon. Közben csupán egyetlen telefonhívást, egyetlen e-mailt és egyetlen sms-t kaptam ugyanezen okból. Persze tudom, hogy a Facebook figyelmeztet előre a szülinapokra, ami erősíti ezt a hatást, de ami érdekes, hogy a változást - lévén születésnap csak egyszer van egy évben - évről-évre nyomon lehet követni. Tavaly sokkal kevesebben köszöntöttek fel Facebook-on keresztül, két évvel ezelőtt pedig még inkább ritkaságszámba ment a dolog. Míg az sms, a telefonhívás vagy az e-mail gyakoribb volt ugyan, mint most, de ugyanakkor messze kevesebben köszöntöttek fel összességében bármelyik korábbi évben és azok is inkább a közeli rokonok és barátok közül kerültek ki.

Vagyis a Facebook mind számosságában, mind összetételében megváltoztatta a felköszöntők körét, miközben annak jellegét is átalakította. Azon túl, hogy ez nyilván rossz hír a telefontársaságoknak vagy a „felköszöntő iparban” dolgozó egyéb cégeknek, nagyon érdekes változásokra mutat rá a személyközi kommunikációban:

1. Az egyik, hogy az emberek többet és tágabb körben kommunikálnak egymással, mint korábban, ami erősíti az erős és a gyenge kötéseket egyaránt.

2. A születésnapi kommunikáció erősíti a kölcsönös, kétoldalú kommunikációt, mind az erős kötések, mind a gyenge kötések, de különösen az utóbbiak körében. Akit felköszöntenek, az hajlamos visszaköszönteni, illetve egy részüknek szokásává válhat mások megköszöntése, tehát a jelenség terjed. (Ez állhat szerintem a mögött, hogy egyre többen köszöntenek fel a Facebook-on évről-évre).

3. Mindez növeli a társadalmi tőkét, az emberek kölcsönösen megerősítik egymást abban, hogy fontosak egymásnak, gondolnak a másikra. Ugyanakkor ez ápolja a kommunikációs csatornát is, így az rendelkezésre áll, ha más okból van szükség a kapcsolatfelvételre.

4. Lényegében - ez elsőre meglepő lehet - mindez jót tesz a társadalomnak. Az emberek közötti kommunikációs kötelékek sűrűbb szövésűek lesznek. Ezek a rendszeresen ápolt kétoldalú kapcsolatok pedig bármilyen helyzetben hasznosak lehetnek (munkakereséstől kezdve, tanácsok kérésén át, az egyszerű információcseréig).

5. A Facebook tehát erősebbé teszi a társadalmat, mert növeli az interkonnektivitást (a kölcsönös összekapcsoltságot). Nem tudom, hogy a Facebook tisztában van-e ezzel, de a születésnapokra való emlékeztetés csak megsokszorozza ezt a hatást.

Persze a fentebbiek csak hipotézisek, amelyeket jó volna bővebb kutatásokkal megvizsgálni. Ugyanakkor az ismerősök visszajelzéseiből úgy tűnik, hogy a születésnapi kommunikációk megerősödése esetében általánosabb jelenségről van szó, de egyetlen megfigyelés biztosan nem elég.

Pintér Robesz

Elektronikus zenei kifejezésekről nem lehet anélkül beszélni, hogy meg ne említenénk a MIDI-t. A MIDI betűszó, ami a musical instrument digital interface 'hangszeres digitális interfész' kifejezés rövidítése, és ebből rövidült a .mid fájlformátum, ami a MIDI kommunikációs szabvány szerint létrehozott állományok kiterjesztése. Azért hárombetűs, mert az informatika kezdetén a fájlnévformátumokban a kiterjesztések technikai okok miatt legfeljebb hárombetűsek lehettek.

A MIDI szóalakot betűszóként, követve az eredeti írásmódot, csupa nagybetűvel írjuk, a másikat fájlformátumként pont után kisbetűvel írjuk.

Informatikatörténeti érdekesség, hogy 2007 elején megjelent egy új számítógéposztály-elnevezés, a MID (Mobile Internet Device 'mobil internetes eszköz'), amely hangzásában egybeesett a .mid fájlformátummal. Az angol amerikai nyelvhasználatban a middle 'középső' melléknév igen gyakran lerövidül mid formára. A MID kategóriájú gépek neve tehát utalt arra, hogy ez egy középső, köztes kategória, mégpedig a 2006 februárjában bemutatott UMPC (Ultra Mobile PC) és például a mobiltelefon között. Hisz a MID-ek olyan egyszerű, kisméretű eszközök, amelyek kifejezetten böngészésre alkalmasak, és alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak hagyományos PC funkciókat. Mára már tudjuk, hogy ez a kategória nem terjedt el a közhasználatban.

Külön érdekesség, hogy a széles körben használatos, régi MIDI szabvány (1982-ben jelentették be, és 1983-ban fogadták el szabványként iparági együttműködésnek köszönhetően) sok különböző próbálkozás és továbbfejlesztési kísérlet ellenére is még mindig használatban van, bár sok tekintetben elavult. Dragon György, a Netidők társaság tagja, zeneszerző barátom szerint, úgy tűnik, hogy fokozatosan el fog tűnni a MIDI, mert pár éve már lassan minden fontosabb programba elkezdték beépíteni az OSC (Open Sound Control) kommunikációt, ami egy sokkal flexibilisebb, hálózati kommunikációra épülő sztenderd, és egyben egy újabb hárombetűs mozaikszó az informatikai kifejezések között.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A finn parlament és a civil csoportok között szokatlan együttműködés keretében létrejött Finnországban a Nyílt Minisztérium projekt. A megállapodás értelmében közösségi fejlesztésként informatikusok létrehoztak egy nyílt forráskódú platformot, amit a pártoktól és a parlamenti képviselőktől függetlenül civil törvényelőkészítésre lehet használni. A webes alkalmazással a civilek teljesen szabályos parlamenti vitára alkalmas törvénytervezeteket készíthetnek.

Az így elkészült törvényszöveget aztán a civilek digitális szavazattal támogathatnak. Amennyiben összegyűlik a törvényjavaslatra 50.000 támogató aláírás, a parlamentnek napirendre kell tűzni a törvényjavaslat vitáját és a képviselőknek szavazni kell arról. Ezt egy márciusban elfogadott Civil Törvényalkotási Törvény elfogadása és a Finn alkotmány módosítása tett lehetővé. Ezt a törvény és alkotmánymódosítást az indokolta, hogy az ottani parlamentben az ellenzéki javaslatok szinte biztosan leszavazásra kerültek a parlamenti többség által, még akkor is ha esetleg a javaslatnak nagy társadalmi támogatottsága is volt. A rendszeren keresztül kétféle javaslatot lehet készíteni. Egy általános javaslatot, hogy valamely területet érintő törvényi szabályozást a parlament változtasson meg, vagy egy teljesen kidolgozott, minden oldalról szavazásra alkalmas törvényjavaslatot. Ez utóbbi esetben a parlamenti képviselőknek nagyon kis területük marad a javaslat szavazás előtti módosítására.

Az eddigi kidolgozott és szavazásra bocsátható javaslatok között ott van a magáncsődről szóló javaslat, a TV és rádióreklámok hangerejéről vagy a finn KRESZ megváltoztatásáról (lehessen kerékpárral az egyirányú utcában a forgalommal szemben haladni) szóló javaslat. De igen előrehaladott állapotban van a közbeszerzések keretében megvalósított szoftverbeszerzéseknél a nyílt megoldások és szabványok kötelezővé tételéről szóló csomag is. Amiért mégsem kerültek még a parlament elé ezek a javaslatok annak az oka az, hogy a digitális szavazásról szóló törvény, ami az online szavazást tenné lehetővé, még nem került elfogadásra. Bár ennek a megalkotásáról a márciusban elfogadott törvény rendelkezik, de a parlament most mulasztásos alkotmánysértéssel tudja egy kicsit még elodázni az indulást. A fejlesztők és civil szervezetek szerint a társadalmi nyomásra az elkövetkezendő hónapokban elfogadásra kerülhet ez a törvény is és akkor már kötelező lesz foglalkozni ezeknek a javaslatoknak a tárgyalásáról a parlamentnek.

A példa egyébként nem egyedi, hasonló kezdeményezés indult Lettországban is, de az Európa Tanács döntésének értelmében egy európai digitális petíciós rendszer is elindult, a WeSign.it, aminek a teljes elfogadásához még további fejlesztésekre van szükség.

Nagyon érdekes kezdeményezések ezek és hosszútávon a politikai kezdeményezés nem csak a parlamenti pártok előjoga lesz, hanem a civil társadalom erre fogékony tagjai is bekapcsolódhatnak a törvényalkotásba.

| Még több lehetőség