A 90-es években még egyértelműen ’Byte’-nak írtuk, aztán a magyar nyelvi környezetben szép fokozatosan átálltunk a bájt írásmódra. (Noha a Wikipédia szócikkében mind a mai napig byte-ként találjuk meg.) Kevesen tudják, hogy a szót angolul azért írják így, hogy ne lehessen összekeverni az eredeti ’bite’ alakot az informatikában egész mást jelentő ’bit’ alakkal – noha itt Magyarországon így is összetévesztik sokan. Nagyon leegyszerűsítve olyan ez, mint a milliméter és a centiméter közti különbség.

A byte kifejezést egyébként egy német származású amerikai számítógéptudósnak, Werner Buchholznak köszönhetjük. Buchholz úr egyébként idén szeptemberben lesz 90 éves. 1956 júliusában született a szó, amikor az IBM a 7030-as számítógépén dolgozott. (Ismertebb neve: Stretch, ez volt az IBM első tranzisztorokkal megépített szuperszámítógépe.)

IBM 7030-as, azaz Stretch nevű számítógép

Ma már sokan tudják, hogy egy bájt 8 bitből áll. Vagy még pontosabban: 8 összetartozó bit alkotta adatsorozatot nevezzük bájtnak. Nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen a „forradalminak” is tekinthető 7030-as tervezése közben még 1 és 6 bit közötti méretű adategységet neveztek bájtnak, aztán ugyanezen év végén áttértek a 8 bites adatsorozatra. (Egyébként létezik 9 bites byte is, de ez eléggé „egzotikus” és kivételes.) Ez a 8 bites adatsorozat annyira bevált, hogy átvették az IBM System 360-as gépébe, majd ettől kezdve a modern számítástechnika mértékegysége lett. Lényegében ma is ezt használjuk a PC-ben, a mobiltelefonokban, a táblagépekben, de még a tévés set-top-box-okban is.

Érdekes még az is, hogy hogyan mondjuk azt, ha nagyon sok bájtot akarunk említeni. Bódi Zoltán Infoszótárában erre is kitért, vagy a Wikipédia szócikkében is utánanézhetünk e kifejezésnek. Érdemes vigyázni arra, hogy a bájt jele a nagy B, és a kilobájt kivételével (kB) minden prefixumát is nagy betűvel kell írni, például megabájt = MB, gigabájt = GB és terabájt = TB. Ez utóbbit is érdemes megjegyezni: nem terra, hanem terabájt – egy r-rel!

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a számítástechnikában használatos még egy nagyon hasonló jelentésű kifejezés: a ’szó’ vagy ’szóhossz’. Ez a szó annyit tesz, hogy egy működési lépés alatt hány bit információt tud feldolgozni a gép. Ha pedig megadjuk a processzor szóhosszát, akkor a belső szóhosszról beszélünk. A 15-20 évvel ezelőtti PC-k processzora 16 bites volt, tehát a belső szóhossza 2 bájt, míg a modernebb 32 bites processzorok 4 bájt szóhosszúságúak, a 64 bitesek pedig 8 bájtos szóval dolgoznak.

Szilágyi Árpád