Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Álmodozások kora ma

Tegnap megnéztem az Álmodozások korát, Szabó István egy korai filmjét, amely a felnőtté válásról szól. A világmegváltó álmokról, a barátságról, a munkáról, az első alkukról, a szerelemről, a csalódásról (barátságban, szerelemben, munkában és egy kicsit az életben), az elmúlásról, a kitartásról és az összetartozásról. Remek film. Kár, hogy nem láttam hamarabb. Már a film közben, de a vége után méginkább azon járt azonban az eszem, hogy vajon a mai fiataloknak milyen álmok jutnak? Mi lenne a foglalkozása a főhősnek, az éppen frissen végzett elektromérnök Oláh Jancsinak, ha ma forgatnák a filmet? Mivel lehet(ne) ma megváltani a világot – vagy legalábbis megpróbálni – miről gondolhatják azt a fiatalok, hogy nyomot hagyhatnak vele a világban?

Persze számomra kézenfekvő a válasz, ami a ’60-as évek elején a rádió, a magnetofon vagy a hangtechnika volt, az 50 évvel később az internet, a számítástechnika vagy a mobiltelefon – legalábbis nekem (aki közel 15 évvel ezelőtt voltam annyi idős, mint a film szereplői). Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy a most frissen végzett egyetemisták hasonlóan ambíciózusak és egyúttal naívak lennének, mint a film főhősei, tele világmegváltó álmokkal – ámbár ki tudja. Technokratának lenni azonban legalább annyira elfogadható választás lehet ma is, mint 50 éve. Miközben a világmegváltó politikai eszmék – mint amilyen a filmben éppen csak megjelenő kommunizmus – feltehetően teljesen elvesztették a fiatalok számára az összes vonzerejüket, a technikába vetett hit semmit nem vesztett a fényéből. Sőt. Továbbra is lehet hinni abban, hogy a technika képes jobb hellyé tenni a világot, lásd például a „Facebook forradalmat”, a kalóz pártok népszerűségét, vagy Assange és a Wikileaks harcát.

Továbbra is igaz az is, hogy a technika révén nyomot lehet hagyni a világban. Az internet és a számítástechnika adta nekünk például Mark Zuckerberget (Facebook), David Karpot (Tumblr) vagy, hogy hazai példát mondjak, Rátai Dánielt (Leonar3do) – ők a 21. század Oláh Jancsijai: olyan fiatalok, akik hittek valamiben, volt egy jó ötletük, keményen dolgoztak, nem alkudtak meg, nagyon ambíciózusak voltak és megcsinálták. Bár az Álmodozások korából nem derül ki, hogy a főhős ambíciói valóra válnak-e vagy az alkuk végül megalkuvássá válnak, azt gondolom, hogy miközben ma sem könnyebb egy fiatalnak felnőni, a lehetőségek mégis sokkal nagyobbak, ha valakinek a jó ötlete, kitartása és becsvágya is meg van hozzá.

Pintér Robesz

0 Tovább

Geekzóna - Órák komputer-alkatrészekből

Toochee, a Galaktikus

0 Tovább

Asszociációk a web 2.0 fogalmáról

A web 2.0 állandóan a köztudatban van, nem csitul az iránta való érdeklődés, nem csökken a társadalmi súlya. A közösségi hálók egyre jelentősebb társadalmi, civil szerveződési központokká válnak (mozgalmak, tiltakozások, arab forradalmak, vírusmarketink színterek, legutóbb pedig a likejacking jelenségével már fokozott biztonsági kockázatot is jelentenek stb.). Az is vitathatatlan, hogy a web 2.0 alkalmazások egyre jobban tematizálják a közvéleményt. A tavalyi év nemzetközi blogtrendjeit vizsgálja a Technorati kutatása, amelyből most csak egy elemet emelek ki, hogy a vizsgálat szerint melyik volt az első harminc, legnépszerűbb címke a blogokban 2011-ben, íme a lista:

News
Business
Politics
Entertainment
Video
Sports
Music
Movies
Blog
Technology
Fashion
Reviews
Health
Apple
Art
Software
Business
World
Travel
Education
Facebook
iPhone
Home
TV
Marketing
Google
Media
Internet
Gadgets
Android
További részletek: http://technorati.com/blogging/article/state-of-the-blogosphere-2011-part3/#ixzz1jGiiUUW9

Azért érdekes a web 2.0 kifejezés, mert úgy született meg 2000 körül, hogy előtte nem volt web 1.0. Nyilvánvaló ezek alapján, hogy a world wide webet nem evolucionális fejlődésen keresztülmenő rendszernek tervezték, csak az idő, a felhasználói igények, a technológiai környezet változott meg annyira, hogy az újabb igények újabb technológiákat hoztak. Egy merész húzással elnevezték ezt az újabb technológiai igényeknek megfelelő rendszert web 2.0-nak. Ennek az a szimbolikus értelme, hogy ez a rendszer egy új alapokra helyezett, új generációs szisztéma. Pedig valójában, techológiatörténetileg a world wide web Tim Berners-Lee eredeti szándéka szerint olyan eszköznek lett kitalálva, amely a tudás forrása, a tartalomalkotás színtere és interakcióra, együttműködésre képes. Voltaképpen a web 2.0 is ugyanezt a célt kívánja megvalósítani, csak az idő közben kifejlesztett és általánossá vált technológia segítségével.

A web 2.0 megragadható technológiailag, műfajilag és felhasználói magatartás szempontjából. Technológiailag az a lényege, hogy olyan eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyeknek köszönhetően az egyszerű felhasználó már nemcsak a tartalom befogadására képes a world wide weben, hanem - lényegi informatikai ismeretek nélkül - tartalom előállítására és a weben való publikálására is. Mindezt anélkül, hogy programozni kellene tudni, speciális célszoftvereket kellene használni, domaint kellene birtokolni stb.

A hagyományos webes kommunikáció alapműfajai a web 2.0 segítségével új formában és némiképpen koncentráltan jelennek meg. A netes kommunikációban egyre erősebbé válik a közösségi kommunikáció, az együttműködés, a csoportalkotás, a személyek közötti tartalommegosztás, és mindez koncentrált műfaji csoportokban jelenik meg. A legtipikusabb web 2.0 műfajok a blogok, a wikik, a tartalommegosztók (fájl-, videómegosztók stb.). A legkoncentráltabb web kettes jelenséget a kapcsolati hálók alkotják (ezek közül is a legismertebb a Facebook, a Twitter, a Google+ 2012 elején). A kapcsolati hálókon úgy lehet közösséget alkotni, hogy egyben tartalmat is megosztunk, tehát itt megtalálható a legtöbb műfaj (tudunk blogolni, csetelni).

A web 2.0 műfajok felhasználója pedig egyre aktívabb és egyre interaktívabb. Egy pillanat műve, hogy különböző tartalmakat (képeket, videófelvételeket, szövegket) osszunk meg, ha blogot olvasunk, nagyon könnyen kommentelhetünk és folytathatunk párbeszédet. Tehát a passzív befogadó egyre aktívabb és egyre interaktívabb lesz a web 2.0 környezetben.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Ha az Internet a világháború után született volna...

Hirdetések egy elképzelt/alternatív múltból:

Tücsi, a galaktikus

 

0 Tovább

A Netidők és a zene

Múlt szombaton délután a rádiós kollégáimmal „léptem fel” a háromnapos Duna Party fesztivál keretein belül a fővárosi Március 15. téren felállított sátorban, ahol a magyar közmédia műsorainak készítőivel találkozhatott a nagyérdemű publikum. Kollégáimmal (akik a Petőfi Rádió munkatársai – név szerint Leirer Tímea műsorvezető, Buda Márton műsorvezető, Szabó Tamás műsorvezető-zenei szerkesztő és Kovács Gellért szerkesztő) egy bő órában mutattuk be a Petőfi műsorainak jó részét, így bemutatkozási lehetőséget kapott a Netidők is. Jómagam pedig arra gondoltam, hogy a teljesség igénye nélkül megmutatom, hogy a műsorunknak mennyiféle kapcsolódása van a zenéhez. Alább egy kis ízelítő a témából.

Kezdjük rögtön a műsorunk szignáljával! (Persze azonnal hozzáfűzöm, hogy a műsorunk Petőfi adón hallható változatában jelenleg – 2007. júniusa óta – nem hallható a szignálunk, hanem csak a műsor netes verziójában.) Az első saját szignálunkat az egykori Manhattan együttes negyedik tagja, Varga Szabolcs készítette 1998-ban különféle változatokban (pl. hír, lírai és dance), majd 2003-ban Pierrot készített belőle remixet.

Íme az eredeti.
És a Pierrot remix.


A hallgatóknak annyira megtetszett a dallam, hogy remixeket készítettek a szignálunkból. 1999-ben például Gargaj nevű hallgatónk - azaz Szelei Kis Gergely – az otthoni számítógépét használta "hangszerként", hozzá a Fast Tracker nevű szoftvert használta és készített waltzer, techno, hip-hop, jazz és rock változatokat.

Íme a trash metal verzió láncfűrésszel súlyosbítva.

A remixelés nem fejeződött be, mert még 2003-ban is készült ilyen új változat, amikor a műsor Netdoktornője élő adásban kérte a hallgatóktól, hogy készítsenek egy magyar nóta stílusú szignálváltozatot. Király Csaba nevű hallgatónk még aznap este elkészítette és el is küldte nekünk e-mailben. (És mellette készült country, táncdal, bigband és lassú is. Mind megtalálható itt.)

Magyar nóta stílusú szignál.

Számtalan más zenei érdekesség is van, ami a műsorhoz kapcsolható. Elkezdem most a sort, aztán ha a jövő héten még kedvem van hozzá, akkor folytatom.

A Netidők csapatában van egy zenész: Dragon György a műsor Hírsziporka rovatának a vezetője, aki már két szintis lemezt is készített (Time Machine – 2009 és The Everlasting Hope of Light – 2010), a Jamendo zenei portálon lehet letölteni, ahol most zajlik egy szavazás és az Instrumentális zenék kategóriájában lehet esélyes 2011 legjobb muzsikusa címre. (Erről éppen egy hete volt szó itt a blogon.


Zenészvendégeink közül hadd emeljem ki, hogy 2000-ben a mi műsorunkban mutatkozott be a Petőfi Rádióban az Amorf Ördögök és Tövisházi Ambrus. Éppen azért kerültek be a műsorba, mert nem csak elektronikus zenét készítettek, hanem ehhez a PC-t használták fel. (Egyelőre RealAudioval hallgatható meg a 2000. október 12-i adásban.)
1996-ban élőben csetelt egyszer a hallgatóinkkal Zorán is, majd 1997-ben egy akkor elkészült dalának készítési fázisait mutatta be a netről letöltött hangmintákkal az akkor elkészült weboldala segítségével, majd a végén az elkészült zenére a stúdióban ráénekelt. (Ez a műsor is RealAudio-val hallható jelenleg, a november 27-i adásban.)

2004-től többször is  élőben játszott a stúdióban klasszikus gitárján MS3, azaz ifj. Mester Sándor. (A RealAudio műsor meghallgató a 2004. okt. 28-i adásban) MS3 a Digimpro rendszer feltalálója. Ennek az érdekes zenei projektnek az a lényege, hogy a zenei felvétel alapelemeit véletlenszerűen rendezi újra, így egy dalnak nagyon sok tízezer remixe áll elő automatikusan. Még az Erasure együttes is használta a Digimprót, s noha jelenleg elérhetetlen a Digimpro eredeti weboldala, az Erasure oldalán megtalálhatóak a digimprós mixek.


Na jó, innen folytatom legközelebb :)

Szilágyi Árpád

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek