Netidők Blogtársaság

Köszönöm Kevin, azaz Fine Cut Bodies barátomnak, hogy felhívta a figyelmemet az alábbi, viszonylag friss videóra, amelyben elmondják és szemléletes példákkal bemutatják az emotikonokról, az írásbeli kommunikáció formai változásairól azokat a tényeket, amelyekkel magam is jó ideje foglalkozom (lásd például a Veszelszki Ágnes kolléganőmmel az emotikonokról írott könyvünket: http://www.e-nyelv.hu/2009-01-02/emotikonok-erzelemkifejezes-az-internetes-kommunikacioban/). Az igen szemléletes, pörgős videóban bemutatják, hogy az írásbeliségünk a mostani IT korszakban sok esetben átveszi a beszéd szerepét, és mivel a beszédhez képest kissé lassabb az írás, ezt felgyorsíthatják azok a technikák, amelyek segítségével a szavak hagyományos írásmódját más írásbeli szimbólumokkal is összekapcsoljuk. Mindez a szövegalkotás és a szövegbefogadás új módját követeli meg, azaz a hagyományos írásprodukcióhoz és szövegértelmezéshez kapcsolódó gondolkodásmódunk is megváltozik.

A többi részletet az alább 5 perc 45 másodperces videóban nézhetik meg az angolul tudók.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

• Kövess minket, hogy első kézből értesülj mindenről, ami velünk történik, vagy iratkozz fel a napi hírlevelünkre.

  Email címed:

Egy osztrák agykutató, bizonyos Manfred Spitzer, az Ulmi Egyetem Pszichiátriai Klinika orvosi vezetője szerint az internet rendszeres használata demenciához, tehát elbutuláshoz vezet. A digitális demencia fogalmát először 2007-ben dél-koreai kutatók használták annak leírására, hogy a fiatal felnőttek koncentráció zavartól szenvednek, nem tudnak megjegyezni dolgokat. Mindezt a túlzott internet használat számlájára írták.

Spitzer továbbmegy, szerinte visszafordíthatlan leépülést okoz az agy bizonyos területein az internet használata. Elsősorban a memória sérül, az internetezők kevésbé vagy sehogy sem tudnak megjegyezni telefonszámokat, nem tudnak fejben számolni vagy helyesen írni. Az ok, hogy az internet - akárcsak az autó a mozgást - kivált bizonyos tevékenységeket, amiket így már nem kell az agyunknak elvégeznie. Spitzer megoldást nem igazán ad a helyzet kezelésére, de kézenfekvő, hogy a rendszeres fejben számolás vagy akár a telefonkönyvünk újra megtanulása megelőzheti a bajt.

Részemről egyébként komolyan szkeptikus vagyok az agykutató megállapításaival kapcsolatban. Kétségtelen, hogy bizonyos, korábban végzett agyi tevékenységeket ritkábban végzünk az információs korszakban. Az is kutatásokkal igazolt, hogy mivel a Google szinte mindent megtalál számunkra az interneten, az így talált eredményeket agyunk hajlamos kevésbé megjegyezni, hiszen később újra könnyen megtalálhatjuk őket (legalábbis azt hisszük). De, hogy ez digitális demencia, tehát elbutulás volna, azt erősen kétlem. Amit Spitzer nem vesz számításba, hogy az internet- és számítógép használatnak nem csak árnyoldalai vannak. Ebben a helyzetben is igaz, hogy olyan fausti alkuról van szó, ami egyik oldalon elvesz valamit, a másik oldalon viszont ad. Például a rendszeresen belsőnézetes lövöldözős játékokkal játszó fiatalok nagy valószínűséggel remekül tájékozódnak valóságos 3 dimenziós terekben is, mondjuk egy hatalmas bevásárlóközpontban. A számítógép használatával javul a párhuzamos tevékenységek végzésére irányuló készségünk is. Sokkal inkább úgy érzem, hogy olyan evolúcióról van szó, amire már korábban is volt példa az ember fejlődésében, a megváltozott életvitel miatt agyunk alkalmazkodik a kialakuló új helyzethez. A homo informaticusnak nincs szüksége, hogy telefonszámokat vagy születési évszámokat jegyezzen meg, annál inkább tart észben pin kódokat és jelszavakat - vagy, hogy hova írta fel azokat.

Egyébként pedig, ha már a memóriánk elvesztéséért valamit átkozni kell, az sokkal inkább az írásbeliség kialakulása, mintsem az internet. Mióta le tudjuk írni a dolgokat, nem kell emlékeznünk rájuk. Biztosra veszem, hogy már az ókori görögök is észrevették, hogy ez elbutuláshoz vezet, csak mivel az írás kritikusai ezt érthető okból nem írták le (az élő szóban hittek), ennek nem igazán maradt írásos nyoma és emiatt akadtak is kritikusai az írásnak (lásd Szókratész, a szavak mesterének kritikáját - amit tanítványa, Platón vetett szerencsénkre papírra. Köszönet ZKL-nek és Rab Árpinak a forrásért). Végeredményben tehát egy évezredek óta tartó folyamatról és az ahhoz kapcsolódó vitáról van szó, amikor valaki digitális demenciát kiált.

Pintér Robesz

Bármilyen furcsa, ez egy értelmes kifejezés rövidítése, és egy angol nyelvű dal címe. Megjelent néhány internetes rövidítés egy dalszövegben, ami első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak, de valójában jelentős fejleménye a mai nyelvi változásoknak. Ez egy újabb dokumentációja annak, hogy a netes írásbeliség kilép az eredeti közegéből, és már a beszélt nyelvre is hat. A mindössze 14 éves Bella Thorne dalának a címe TTYLXOX, amely a Disney csatorna Shake It Up című sorozatának betétdala. Itt lehet meghallgatni. 

Itt a dal teljes szövege, amelyben kiemeltem a szóban forgó betűszavakat:

Watch this!
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Come on!
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Show up in the same dress
We don't know who wore it best
Not make a big deal
Act like it's a new trend
Look good when we go 'round here
Try on these boots
I found this boy who said you're sweet
He's got a best friend
(You'll always be my)
ROTF
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

I'm a better me when
You're here next to me
LJK can't you tell we're ROTF-eh-L
Who needs words when we got hearts, smile
T-t-t-time goes by so fast
But we are meant to last
(You'll always be my)

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

TTYLXOX
Come on!
(You'll always be my)

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

A dal címe tehát: TTYLXOX, ami voltaképpen két betűszó, az egyik a TTYL, a Talk To You Later szerkezet szabályos rövidítéséből alkotott betűszó, amely magyarul azt jelenti, hogy 'később beszéljünk'. Ez a betűszó formailag egyáltalán nem különleges, hiszen klasszikus rövidítés (mint pl. OM = Oktatási Minisztérium, HM = Honvédelmi Minisztérium, BM = Belügyminisztérium), ám a furcsaság abban áll, hogy egyszerű közszavakból (tehát nem tulajdonnevekből álló) szerkezet rövidítése. Ezek a fajta rövidítések szokatlanok a magyar nyelvhasználatban, ám az amerikai angolban és elsősorban a netes, az SMS-ekre jellemző nyelvhasználatban kifejezetten általános.

A címben szereplő kifejezés másik eleme az XOX, ami egészen más szerkezetű, mint a TTYL, hisz nem rövidítés, hanem az íráskép vizuális szimbolikájára alapuló jelzés. Az X az ölelkező, összekulcsolódó karokra emlékeztet, míg az O a csókra nyíló szájra, így az XOX az 'ölelés, csók, ölelés' kifejezés szimbolikus jelzése. Itt vehetjük észre, hogy mennyire kreatívan használjuk az írásbeliségünket a webes környezetben, hisz az íráskép vizuális szimbolikája jelentéshordozó erővel rendelkezik. A netes betűszavak megfejtésének nehézsége abban áll, hogy nem mindig egyszerű eldönteni, hogy ezek a betűszavak a hagyományos betűk hangértékéből kiindulva fejthetők meg, vagy az íráskép vizuális szimbolikájából kiindulva magyarázhatóak.

Az internetes csetes nyelv, az SMS nyelv a rövidítésekre és az egyszerűsítésekre kifejezetten hajlamos, hisz ez egy igen gyors kommunikációs helyzet, ahol nincs lehetőség túlzottan hosszú kifejezésre. Éppen emiatt ez az írásbeliség hajlamos a gyors beszéd kiejtésének az írásbeliségben való jelölésére. Tehát ezekben a műfajokban egyre inkább úgy írunk, ahogy beszélünk: ezért hívom ezt írott beszélt nyelvnek. Az viszont kifejezetten érdekes, hogy ebből a dalból kiderül, hogy ezek az eredetileg írásbeli jelölések beszivárognak a beszélt nyelvbe. Tehát a folyamat visszafordult: az írásbeli szimbólumok bekerülnek a gyors, beszélt nyelvbe. Tehát elkezdünk úgy beszélni, ahogy írunk.

A dalszövegben előforduló további betűszavak:
BFF = Best Friends Forever 'örökké a legjobb barárok'
IDK = I Don't Know ' nem tudom'
LMHO = Laughing my head off 'szétröhögöm a fejem'
LJK = Let's Just Kidding 'Hülyéskedjünk'
ROTF = Rolling On The Floor 'fetrengek a röhögéstől'

Források:
http://youtu.be/Ol74ihSvd4w
http://en.wikipedia.org/wiki/Ttyl
http://www.acronymfinder.comHugs-and-Kisses-%28XOX%29.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Best_friends_forever
http://en.wiktionary.org/wiki/IDK
http://en.wiktionary.org/wiki/LMHO
http://wiki.answers.com/Q/What_does_ljk_mean_when_you_text
http://www.acronymfinder.com/ROTF.html

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az internetes írásbeliség nem csak az írott beszélt nyelvből áll, hiszen a neten úgy egyszerűsítünk írásbeliségünkön, ahogy a kreativitásunk, a billentyűzet és a beszédhelyzet engedi. A webes írásbeliségben a billentyűzeten elérhető karakterkészletet alkalmazzuk olyan kombinációkban, ahogy tudjuk. Minden bizonnyal kialakult ez korábban is, a weben kívüli műfajokban is, csak a személyesség miatt nehezen lehetett kutatni. Például a hagyományosan, papíron zajló levelezést nagyon nehezen lehetett tudományosan kutatni, mert senki sem mutatta meg szívesen a nyelvészeknek a magán levelezését.

A webes írásbeliség változásának a lényege, hogy új, a helyesírásban, az íráshagyományunkban eddig szokatlan jeleket alkalmazunk. Ezeknek a jeleknek a forrása egyrészt az informatikára és a nyelvhasználatra általában jellemző angol, amerikai angol írásbeli divat, másrészt a mindenkori nyelvhasználó kreativitása.

Az internetes írásbeliség új szimbólumai több csoportba sorolhatók: az egyik eljárás lényege, hogy maga az íráskép is jelentést hordoz. Nem mindegy, hogy valamit csupa nagybetűvel, vagy végig egybeírva jelenítünk meg. Ez régi, bevett formája a jelentésátadásnak, amelyet eddig elsősorban az irodalomban használtunk, ám a web bizonyos műfajainak köszönhetően ez köznapi használatba került.

A másik eljárás, amikor hangjelölésre eddig még nem használatos, ám a billentyűzeten elérhető karaktereket alkalmazunk, elsősorban hangzásuk, illetve vizualitásuk alapján. Itt sok jel van, például a meg igekötő helyetti + jel, a -hat- hangsor (nem számnév!) helyetti 6-os számjegy, vagy a -két- hangsor helyetti 2-es szám, esetleg az -egy- hangsor helyetti 1-es szám (6ás, 2ség, m1ek).

Megjelentek olyan szimbólumok is a webes írásbeliségben, amelyek komplex jelentést hordoznak vizualitásuk, látványuk alapján. Ide tartozik a jól ismert mosolyszimbólum (smiley) vagy a @ jel.

Mindezek megerősítik írásbeliségünk szimbolikus jellegét, hisz folytonosan új írásbeli szimbólumokat alakítunk ki és alkalmazunk. Ennek oka az írás gyorsítása, a jelentésárnyalatok komplexebb, jobb átadása, illetve a stílusárnyalatok gazdagítása. Mindezek miatt az internetes írásbeliség az írott beszélt jellege mellett egy új elemet, a szimbolikusságot hozta írásgyakorlatunkba.

Bódi Zoltán

A legelső jelenség, amelyik fölkeltette a tudományos érdeklődésemet is, hogy miként írunk a weben, van-e valami olyan sajátosság írásbeliségünkben, amelyik a webhez köthető.

Gyakran vesszük észre, hogy a weben másképp írunk, mint papíron, tollal. Rögtön jegyezzük meg, hogy nem lehet általánosítani, hisz az interneten rengetegféle szöveget állítunk elő, és szinte mindegyiknek megvan a saját írásmódja stílusa. Az internetes írásbeliséggel kapcsolatban tehát vannak sztereotípiák, talán a legáltalánosabb, hogy az internetes írásbeliség szabálytalan, eltér minden hagyománytól.

Anélkül, hogy túlzásokba esnénk, nézzük a részleteket. Az írásbeliségre és így a nyelvhasználatra mindig is hatott az a környezet és technológia, amelyikkel az írásképet létrehoztuk. A fába, kőbe vésett írásjelek ék alakúak és nem gömbölyűek, mert a kemény anyagok, a rideg írószerszámok erre voltak alkalmasak. A vágott tollal írott betűk kalligrafikusak, vékonyodó és vastagodó vonalakkal jelentek meg, és a nyomtatás kezdeti formái is a kézírást próbálták utánozni. Majd a nyomdatechnika fejlődésével a betűminták egyszerűsödtek, és a könnyebb olvashatóságot célozták meg. A jelenlegi, számítógépes és internetes környezetben is természetes, hogy az írásmódunk alkalmazkodik ehhez a technológiához.

Ott figyelhetjük meg az internetes írásbeliségben a legjellemzőbb változásokat, ahol nagyobb az interakció, tehát a cseten, a messzendzserekben, esetleg az e-mailekben. Ennek az az oka, hogy ezekben a műfajokban nagyon gyorsan kell írnunk, és jellemzően személyesek vagy kisebb csoportos partnereknek szólnak ezek az üzeneteink. A üzenetváltás sebessége egyes messzendzser vagy cset diskurzusokban megközelítheti az élő, spontán párbeszéd sebességét, ám a billentyűkezelése az átlagos felhasználónak nincs olyan szinten, hogy követni tudja a beszéd sebességét. Ezért azokban a szituációkban, ahol megtehetjük, egyszerűsítünk az írásunkon. A cél jellemzően az, hogy minél egyszerűbben, minél kevesebb gondolkodással vagy minél kevesebb billentyűleütéssel tudjuk leírni üzeneteinket. Természetesen ezt az egyszerűsítést jellemzően nem tesszük meg, ha a műfaj, a partner, a téma, a nyilvánosság elvárásai megkövetelik az alapvető írásbeli szabályok betartását.

Az írás egyszerűsítésének egyik legjellemzőbb módja, ha úgy írunk, ahogy beszélünk, ahogy kiejtjük a szerkezeteket. Ez pedig nagy teret ad az egyéni, kreatív megoldásoknak. A gyakorlatlan írónak, billentyűzetkezelőnek egyszerűbb, könnyebb leírni egy kapkodó tempójú írott párbeszédben, amikor egyszerűen nincs időnk írni, azt, hogy tuggyuk+ h eccerű-e, mint azt, hogy tudjuk meg, hogy egyszerű-e. Ezt az írásmódot nevezem írott beszélt nyelvnek (először egy 1998-as konferencián definiáltam a fogalmat.)

Viszont az is természetes, hogy a helyesírásra, a szabálykövetésre, az írásbeli hagyományőrzésre érzékenyebb emberek számára ezek a beszédet, hangzást követő, szimbolikus írásmódok taszítóak, veszélyforrásnak tűnnek. Az igazság viszont az, hogy a nyelv, az írásbeliség folytonosan változó rendszer, és a szabályszerűségeket mi, emberek, nyelvhasználók alkotjuk, tanítjuk, módosítjuk. Nyilvánvaló, hogy a közérthető, egyértelmű írásbeliségnek fix, hagyományozódó szabályokra van szüksége, de a kreativitás is helyet kaphat, ha erre a partner is vevő, és a tematika is megengedi. A nyilvános közleményekben, a hivatalos, formális szövegekben mindenképpen célszerű a szabályokhoz alkalmazkodni, a kreativitást pedig hagyjuk az informális helyzetekre.

Bódi Zoltán