Netidők Blogtársaság

Ma és tegnap rendezik meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelem (SZEK.org) hagyományos konferenciáját, amely az e-kereskedelem témájával foglalkozik. Az idén tíz éves rendezvény ezúttal a SmartCommerce-t, azon belül is elsősorban a mobil kereskedelmet állította az esemény középpontjába.

Az eNet konferencián ismertetett kutatása szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2013 az m-kereskedelem előretörésének éve lesz idehaza is. Az e-kereskedők ugyanis túlnyomó többségben úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben előrukkolnak mobilos megoldással, ha még nem rendelkeznek azzal. Egyelőre még csak a kutatásban részt vett boltok 6%-ának van mobilos alkalmazása, leginkabb androidos és iOS megoldása. A konferencián az is kiderült, hogy elsősorban azoknak éri meg saját alkalmazást fejleszteni, akiknek rendszeresen visszatérő mobilos vásárlói vannak. A többieknek inkább mobilra optimalizált weboldalakkal érdemes készülni az okostelefonok terjedésére. Ez estben is egyszerűsíteni kell azonban a négy lépéses kosaras vásárlás modelljén, ami az asztali (laptopos) számítógépes környezetben jól működik, de a mobilon túl bonyolultnak bizonyul.

Kis Ervin Egon, a SZEK elnöke megnyitja a X. Elektronikus Kereskedelem konferenciát

Jómagam előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon divat vagy trend az m-kereskedelem. Nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőnél több, olyan jelenség, amely biztosan velünk marad, amíg lesznek hordozható infokommunikációs eszközök - tehát az okostelefonon túl, az okosórák, okos szemüvegek világában is meg fog jelenni a kereskedelem. A hordozható, internetre kötött eszközök, így az okostelefonok, ugyanis alapvetően változtatják meg az emberek szokásait több területen is, ezek közül az egyik a vásárlás. A vásárlás előtti keresgélésben egyre inkább több csatornán, több eszközzel előre tájékozódnak a vevők, utána olvasnak a terméknek az interneten, a hivatalos oldalakon túl a vásárlói véleményeket is megnézik, összehasonlítják az árakat... Terjed az a Nyugaton ismert jelenség is idehaza, hogy a boltokat pusztán bemutatótermeknek tekintik, ahol szabadon, megtapogatható, felpróbálható vagy kipróbálható a megvásárolni kívánt termék. A mobiltelefon elősegíti, hogy az offline vásárlás közben online is tájékozódjunk. Ez nem pusztán böngészést vagy internetes keresést jelenthet, már Magyarországon is létezik olyan alkalmazás, amely vonalkód alapján képes az árak összehasonlítására. Tehát beolvassuk a nekünk tetsző áru vonalkódját a telefonunkkal és az alkalmazás megkeresi a terméket, illetve, hogy hol mennyiért lehet kapni online vagy offline. Így lesz pillanatokon belül a teljes online kínálat annak a boltnak a versenytársa, ahol vagyunk. Nem véletlen, hogy számos boltban már idehaza is árgus szemekkel nézik a biztonsági őrök és az eladók, hogy ki használ okostelefont.

Az is kiderült a konferencián, hogy az okostelefonos vásárlók bár számban felülmúlják az e-boltokban a táblagéppel érkező látogatókat, a táblagépes vásárlókra mégis érdemes nagyon odafigyelni, mivel arányaiban többen vásárolnak közülük és rendszerint többet is költenek alkalmanként. Vagyis a néhány százezernyi tabletesből több bevétel származhat, mint a több millió okostelefonosból...

A konferencián ezeken kívül szó esett a mobil fizetési megoldásokról, a web és mobil ergonómiáról és a felhasználók mentális modelljeiről, a nagy technológiai cégek kudarcainak okairól, a mobilos becsekkolásokról (a SoLoMo területről: social, local, mobile – közösségi, lokális és mobil) valamint a várható jövőbeli technológiákról. Mindent összevetve izgalmas konferencián vehettek részt az érdeklődők – köszönet a szervezőknek.

Pintér Robesz

A játékkarakterek nem légből kapott külsővel bírnak, a részletesen kidolgozott karaktereket valós személyekről modellezték. Ez nem csak a sportjátékokban van így, hanem a kalandjátékokban is. Néhány karakter, és akik külsejüket adták:

Toochee, a Galaktikus

Videójátékos körökben régóta azt találgatják sokan, vajon milyen lesz az új PlayStation, vagy  az új Xbox. Többen az új Nintendo, a Wii U sikerét latolgatják, miközben dollár tíz- és százmilliókról döntenek fejlesztők, gyártók és eladók. Azonban mindezekkel a játékkonzolokkal és találgatásokkal van egy fő probléma - senki sem kérdezte meg a felhasználókat, hogy "Ti mit szeretnétek?".

2012, július 10. Jegyezzük meg ezt a napot, mert lehet, hogy a videójátékok világában valami forradalmi történt ezen a napon. Amerikai idő szerint reggel a Kickstarter közösségi előfinanszírozási portálon megjelent egy OUYA nevű új project, amely nem kevesebbet ígért, mint azt, hogy egy "újfajta videójáték konzol"-t hoz létre. A cél a nappaliba visszaköltöztetni a klasszikus videójáték érzést a korszerű HD TV segítségével 1080P felbontással. Mindezt úgy, hogy az új konzol hardvere és szoftvere is nyílt, sőt kimondottan kérik a felhasználókat, hogy fejlesszenek hozzá külső egységeket, alakítsák át, akár a terveket is odaadják annak, aki elkéri. A jelszó: "Meg szabad hackelni!". Ez a mai zárt videójáték rendszerek elméletének a teljes ellentéte - a mai konzolok ugyanis zárt szoftverüek, zárt hardverűek, csak engedéllyel lehet bármit fejleszteni rájuk, sőt egyenesen licencdíjakat kell fizetni, ha játékot vagy hardvereszközöket szeretnénk kiadni hozzájuk. Mindehhez drága fejlesztőeszközök tartoznak, amelyeket csak komoly stúdiók tudnak megfizetni.

Az OUYA nem ilyen. Használata ingyenes, bárki fejleszthet rá, bárki publikálhat rá: a konzolhoz ingyen jár majd a fejlesztői SDK, azaz a szoftveres fejlesztői rendszer. Mindez azonban most még csak egy ígéret, hiszen a Kickstarter segítségével magát a játékos közösséget kérdezték meg: lenne esetleg kedvetek 950000 dollárt befektetni egy teljesen új koncepciójú konzolba? Vajon érdekli a népeket egy olcsó, moddolható, nyílt hardver és szoftver rendszer, vajon szeretnének erre készült játékokkal a nappalijukban, a HDTV-jükön játszani? A projecthez több ismert játékfejlesztő csatlakozott lelkesen:  Brian Fargo, Jordan Mechner, Jenova Chen, Mojang és több, főleg indie, azaz független fejlesztői körökben jól ismert arc. Ők a project videójában is megjelentek, nemcsak nevüket, hanem arcukat is adva az új konzolhoz. A project híre elképesztő sebességgel söpört végig a videójáték világsajtóban - tegnap még az új Xbox specifikációiról szólt a pletyka, ma pedig mindenki az OUYA sikeréről beszél...

Hét órával azután, hogy a  project elindult, megvolt a 950000 dollár (ez 223 millió forint!), több, mint 8000 igen lelkes ember dobta össze, akik egymásnak örülve szurkoltak a project üzenőfalán olyan megjegyzéseket téve, hogy "még soha nem támogattam semmit a Kickstarteren, de ez megéri", illetve "mindig is ilyen konzolt akartam, nem érdekelnek a nagy cégek marketingesei", illetve "végre akkor én is fejleszthetek és ki is adhatom a játékaimat és BÁRKI játszhat velük..."Rengeteg lelkesedés mellett ünnepelte a spontán alakult OUYA közösség, hogy a project villámgyorsan elérte a megvalósulást (a Kicktraq oldal szerint, amely Kickstarter projecteket elemez az OUYA 11,6 millió dollárig fog eljutni, ami új Kickstarter csúcs lenne). Ezt a cikket másfél órával azután írom, amikor meglett a 950000 dollár és a számláló pörög: már 1220000 dollárnál tart, ami nem kevesebb, mint 288 millió forint. Döbbenet... A közösség kinyilvánította, hogy igenis, akarnak ilyen konzolt. Igenis, több ötletet, több szabadságot akarnak játék közben is és igenis, olcsón szeretnének jó játékokat. És igenis, NAGYON akarják!

Mindehhez az OUYA oldaláról hozzájárul majd egy ár/teljesítmény viszonyban elég erős hardver, amely az NVIDIA Tegra 3 chipjére épül, és ami meglepő hasonlóságot mutat az épp most megjelent Google Nexus 7 hardverével.  Emellet például az Unity játékmotor az OUYA "launch partnere" azaz megjelenésekor elérhető lesz- ez a motor pedig nagyon könnyen használható és villámgyorsan terjed a független fejlesztők körében. S ha már ez szóbakerült - valaki egyenesen Indie, azaz független konzolnak nevezte az OUYÁt, ami pedig egy olyan jelenség, amelyre nem volt még példa a videójátékok történelmében. Nem egy független fejlesztés történt már, de általában a gyártás/eladás/finanszírozás problémáiba fuladva örök ígéret maradt mind. Most azonban az OUYA megmutatta, hgoy a közösség akar ilyen konzolt, a közösség pedig megfinanszírozta a dolgot. Ez pedig mindenki számára egy nyertes helyzet. Az indie fejlesztőkről pedig csak annyit, hgoy a legnagyobb indie siker, a Minecraft eladásai átlépték már a 10 millió darabot - rengeteg profi/nagy cég csak irigykedni tud erre, utólérni sosem fogja.

Egyelőre a Sonynak, Microsoftnak és a Nintendonak nem kell rettegnie az OUYA előrenyomulásától - az új konzolt 2013 márciusára ígérik. Amitől viszont tartaniuk kell, hogy a felhasznált eszközök, szoftverek (Android 4.0 operációs rendszer), hardverek bárki számára elérhetőek, így nem lehetetlen, hogy az OUYA egy igazi lavinát indít majd el totálisan átalakítva az asztali konzolok világát és hamarosan hozzá hasonló fejlesztések tucatjai törnek majd be a piacokra és a napplikba, a HDTV-k alá/mellé. A transzformáció nem példa nélküli, hiszen hasonló dolog történt a mobiltelefonokkal - most azonban egy internetre is csatlakozni képes, HD videókat lejátszó játékkonzolról van szó, amely 99 dollárba kerül. Igen, 99 dollárba, ami barátok között is csak 23300 forint. S mindehhez hatalmas szoftverbázissal rendelkezik majd megjelenésekor. S bárki arra használhatja, amire csak akarja - erre még a videójáték konzolok történelmében nem volt példa. gondoljunk csak bele, ha valaki egy C64 emulátort készít rá, akkor máris sok tízezer játék lesz OUYAán játszható....

Rengeteg videójátékos érezte életében, hogy a nagy szoftver és hardvergyártók kezében van, hogy helyette hozzák meg a döntéseket úgy, hogy nem izgatja a pénzembereket, mit akar a felhasználó. Sokan érezték azt, hogy bárcsak elkészíthetnék álmaik játékát a sok millió példányban megjelent konzolokra - azonban erre nem volt lehetőség. 2012. július 10-én hét óra alatt egy veterán fejlesztőkből álló brigád (Julie Uhrmann, aki IGN-es, GameFly-os és Vivendis tapasztalatokkal vágott bele,  Ed Fries az első Xbox egyik létrehozója, Yves Behar az One Laptop Per Child designere, Muffi Ghadiali a Kindle egyik tervezője volt) projectje gyökeresen megváltoztatta a videójátékok világát. Ne mondják, hogy nem szóltam időben...

A konzol jelenlegi specifikációi:

Tegra 3: Quadcore ARM CortexA9 + GPU

1 GB LPDDR2 RAM

8 GB flash az alaplapra integrálva

1080p HD HDMI kapcsolat a TV-vel 

WiFi 802.11bgn

Bluetooth LE 4.0

A doboz szabvány csavarokkal könnyen szétszedhető.

Nincs lemezmeghajtója

Kontroller

Zsinórnélküli kontroller 2.4Ghz rádiófrekvenciás

Sztenderd irányítás (két analog stick, d-pad, nyolc akciógomb, System gomb)

Touchpad a mobil játékok könnyebb portolása érdekében.

2x AA elem

A kontroller szabvány csavarokkal könnyen szétszedhető.

Oprendszer és szoftver

Android 4.0

Saját TV felhasználói felület

Beépített játékbolt — játékok és egyéb felhasználások letöltésére. A konzolhoz jár a játékfejlesztési SDK ingyen.

A készülék rootolható a garancia elvesztése nélkül.

Mire idáig eljutottam a cikkben a finanszírozás már 1382684 dollárnál, azaz 325,8 millió forintnál és több, mint 11000 támogatónál tartott. És hol van még az első nap vége? Nem találok szavakat...

Egy biztos - a játékosok akarják az OUYA-t. A nagy cégek pedig most mélyen elgondolkodhatnak a világ folyásán....

Dragon György
 

Vajon mi vár ránk 2012-ben? Nem, most nem a maja világ végéről, a „fokozódó nemzetközi helyzetről”, vagy az olimpiáról lesz szó, hanem „csak” a 2012-es technológiai trendekről. A múlt héthez hasonlóan most is a Google-t hívtam segítségül a friss anyagok felkutatásában.

A népszerű téma találati listáját átnézve három anyag tűnik igazán érdekesnek, a PCWorld előrejelzése (Megan Geuss december 29 cikke), a Mashable 5 trendje (Lance Ulanoff-tól) és a Deloitte már ismerős listája, amely kétszer öt technológiát emelt ki ezúttal is. Lássuk először a 25 trendet dióhéjban, aztán nézzük össze, hogy vajon milyen irányba mutatnak.

A PCWorld várakozásai a jövő évre vonatkozóan:

1. szinte minden okostelefonba legalább kétmagos processzor kerül
2. az optikai meghajtó el fog tűnni az új laptopokból
3. széles körben elterjednek az olyan mobiltelefon csomagok, amelyekben nem a lebeszélhető percek, hanem az adatforgalom a meghatározó
4. Facebook hozzáférés nélkül egy sor szolgáltatás nem lesz használható
5. tovább terjednek az NFC chipek: mobil fizetés és egyszerű adatcsere
6. a számítási erő a felhőbe költözik
7. a HTML5 kezd szélesebb körben is elterjedni és egyre több weboldal úgy működik majd, mintha „alkalmazás” volna
8. az IPv6 még inkább elterjed
9. a felhasználók egyre több könyvet, filmet és zenét kölcsönöznek
10. kevesebb (de annál jobb) tablet érkezik

Mire érdemes 2012-ben figyelni a Mashable szerint?

1. kibővített valóság (augmented reality)
2. mikro-fizetéses gazdaság
3. az ultrabook felemelkedése
4. a közösségi / digitális „kimerülése”
5. mobil chip háború

Végül a Deloitte kétszer ötös listája:

(Re)emerging enablers” (olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket):

1. geo-lokatív vizualizáció
2. digitális identitások
3. felértékelődő komplex adatok
4. mérhető innovációk
5. rugalmasabb üzleti modellek és struktúrák

„Disruptive deployment” (azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben):

1. közösségi üzlet
2. hyper-hibrid felhők
3. mobiltelefónia az üzleti alkalmazásban
4. játékosodás (gamification)
5. a felhasználók megerősödése

Azt tudni kell a három listáról, hogy míg az első kettő a fogyasztói felhasználásról szól, addig a Deloitte listája a vállalati informatikai trendekből szemezget – ennyiben tehát nem ugyanarról szólnak, bár kiegészíthetik egymást.

Nem meglepő, hogy az idei év után 2012 is az okostelefónia, a hordozható eszközök és a közösségi oldalak (elsősorban a Facebook) éve lesz. Továbbra is fókuszban van ugyanakkor a számítási felhő, itt vannak évek óta kedvenc hívószavaink (amelyek még mindig csak az ígéret szintjén működnek): a kibővített valóság, a lokatív média és a játékosodás. Végül az internet is feliratkozik a HTML5 és az IPv6 révén a listára.

A három listát átnézve számomra egyetlen izgalmas új trend látszik, amely nem szakállas ígéret vagy 2-3 éve ismert technológiai trend folytatása, hanem valami tényleg új: a digitális anyagok kölcsönzése, azok értékesítése helyett. Érdekes, hogy ez sem technológiafüggő, hanem a gyökeresen új üzleti szemléletmódnak köszönhető. Persze ez is „ráül” a mobil és tablet eszközök elterjedésére, amivel ezt még inkább ki tudnánk használni. Mondjuk ez sem teljesen új, hanem már 2011-ben elkezdődött gyakorlat. Reméljük ilyen újdonságokat 2012 is fog szülni és nem csak a már ismert dolgok kiteljesedését fogjuk látni.

Boldog Új Évet Kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében, olvassanak és hallgassanak minket jövőre is!

Pintér Robesz

Minden év végén számos technológiai előrejelzés lát napvilágot, hogy miről fog szólni a következő év. Ennél sokkal ritkább azonban, hogy számot vetünk ezek helytállóságával. Múltba révedő jövőnézés következik, avagy vissza a jövőbe.

A Google a „2011 technology trends” kifejezésre számos neves cég tavalyi anyagát adja ki, amelyben a mögöttünk álló évre tettek előrejelzéseket, még 2010-ből. Emeljünk most ki ebből csak kettőt, a Deloitte és a Gartner előrejelzéseit.

A Deloitte 10-es listáját kétfelé osztotta: „(re)emerging enablers” – olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket:

• vizualizáció,
• majdnem vállalkozás alkalmazások,
• cyber intelligencia,
• CIO-k (az információval foglalkozó vezetők), mint forradalmárok,
• az ERP halálának vége.

A másik ötös a „disruptive deployment” – azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben:

• valódi analitika,
• social computing,
• felhasználók elköteleződése (engagement),
• alkalmazott (applied) mobilitás,
• képesség-felhők, kapacitás felhők helyett.

A Gartner még 2010 októberében tette közzé előrejelzését, hogy mik lesznek 2011 stratégiailag meghatározó technológiái, amelyekről a cégeknek el kell dönteni, hogy mit kezdjenek vele a következő 2-3 évben:

• felhő számítástechnika,
• mobil alkalmazások és média tabletek,
• közösségi (social) kommunikáció és együttműködés,
• videó,
• következő generációs elemzések
• közösségi elemzések
• kontextus-tudatos számítástechnika
• flash memória 
• ubiquitous computing (mindenütt jelen lévő számítástechnika)
• moduláris infrastruktúra és számítógépek

A fenti két előrejelzésen túl tavaly év végén jómagam is írtam ezeken a virtuális hasábokon a 2011-re várható mobilos trendekről a Juniper Research jelentése alapján. Ebben többek között a megnövekvő adatforgalomra, augmented reality („kibővített valóság”) mobilos játékokra és felhőkre számítottunk…

Érdekes így visszanézni a technológiai előrejelzésekre. Őszintén, arra számítottam, hogy megmosolyogtató nagyotmondással és döbbenetesen pontos látlelettel egyaránt fogunk találkozni, miközben a legtöbb megjósolt trend tulajdonképpen elfogadhatónak fog látszani. Ehhez képest olyasmire ébresztett rá ez a három lista, amit tulajdonképpen mindig is tudtam, de furcsa volt így szembesülni vele: a trendek nem egyetlen évig tartanak, ráadásul mesterkélt ezekben két naptári év között határvonalat húzni (de milyen szórakoztató elfoglaltság). Még a gyorsan változó technológiai világban is 2-3 évre van szükség ahhoz, hogy valami elinduljon és gyökeresen felforgassa a valóságunkat. Egy év után nem igazán lehet megítélni sem a nagy „mellényúlásokat”, sem a nagy „megérzéseket” – ehhez hosszabb időtávra lenne szükség, csakhogy ezek az előrejelzések egyetlen évről szólnak.

Persze visszanézve szinte majdnem biztos, hogy nem ezeket a technológiai változásokat emelnénk ki az elmúlt évből, mint a legfontosabbakat. Számomra a három legfontosabb technológiai trend-jelenség 2011-ben: az android szinte mindent elsöprő diadala, a Facebook és a Google közötti háború új szintre lépése (és a Google+ megjelenése), végül a Siri és a hangalapú vezérlés valósággá válása. Ezeket részben lehetett látni 2010 végén is (az android sikerét leginkább, bár a Google+-t kevésbé), mert már akkor ismert folyamatok eredői, a Siri azonban olyan újdonságot jelent, amiről tudtuk, hogy lehetséges, mégis 2011 egyik nagy meglepetése lehetett, amikor egyszer csak beköltözött a hétköznapok világába.

Vajon jövőre milyen hasonló „kiteljesedésekkel” és meglepetésekkel fogunk találkozni? Jövő héten ezt fogom körbejárni, amikor a 2012-es előrejelzésekről írok, de addig is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében is!

Pintér Robesz