Ön gondolná, hogy az egykoron divatos otthoni számítógép, a Commodore 64 a hidegháború egyik gazdasági fegyvere volt? Pedig pontosan így volt, ugyanis a nyugati országok által vezetett „fekete-listázós” szervezet, a COCOM az 1980-as évek elején ezt a számítógépet is tiltott gyümölcsnek minősítette a kelet-európai (azaz KGST) országok és Kína számára. Ez az igazi oka, hogy az 1982-ben megjelent C64-es csak 1985 után kerülhetett legálisan Magyarországra.

Megdöbbentő sebességgel telik az idő. Most éppen 30 esztendeje, hogy a Jack Tramiel által alapított Commodore Business Machines bejelentette annak a mikroszámítógépnek a gyártását, amelyet a világ Commodore 64 néven ismert meg. Erről az évfordulóról a Netidők is megemlékezik majd, hiszen úgy gondoljuk, hogy a C64 nem csupán kellemes és nosztalgikus emlékeket ébreszt sokakban, hanem igen fontos szerepe volt a digitális forradalom kialakulásában, hiszen minden idők legtöbbet eladott számítógépmodellje lett gyártásának több mint tíz éve alatt. S bár az IBM PC és klónjai összességében jóval nagyobb darabszámot és máig nem szűnő sikert mondhatnak magáénak (a PC 1981 óta létezik, mint arról már beszámoltunk), de a 80-as évek még kétségtelenül a C64 dominanciájával teltek el (persze emellett olyan sikeres gépekkel, mint a ZX Spectrum, a ZX81, az ABC80 stb.), s ma már talán kijelenthetjük, hogy ezek a leginkább játékgépeknek használt masinák megalapozták a piacot ahhoz, hogy a 90-es években „bedurrranjon” a PC-világ és az internet.

Commodore 64

Hadd tegyek említést arról, hogy bár tinédzserként jómagam is elsősorban a játékok után érdeklődtem a Commodore 64-essel ismerkedve a városkánk egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetének könyvelése által indított számítógép-tanfolyamon, de el kell mondjam, hogy az MGTSZ-ben már akkor hasznos funkciója volt a számítógépnek. A C64-est ugyanis könyvelésre használták a 80-as évek közepén! A kimutatásokat mátrixnyomtatóval nyomtatták, az adatokat pedig flopi-meghajtóval rögzítették mágneslemezre. Merevlemez még nem volt ezekben a masinákban, RAM is csak 64 kilobájt (erre utal a masina nevében a 64-es szám). Megdöbbentő, hogy a korabeli reklámban összevetik a C64-est a versenytársaival: az akkori IBM PC-nek 16 kilobájt RAM-ja volt és a 1600 dollárba került, az Apple II-esnek már 48 kilobájt RAM mellett volt 1500 dolláros ára, míg a C64 a kezdetekben mindössze 600 dollárba került, és ezt az árat aztán két év alatt 200 dollárra csökkentették. Ez a relatív olcsóság lett a kezdeti sikerek záloga. A gépnek már színes grafikája volt (persze mindössze 16 színt tudott megjeleníteni) és a maximálisan 320x200 képpontos felbontás sem mondható a mai fogalmaink szerint HD-nak, de akkor nagyon menő volt.

A mai tizen-huszonévesek számára meglepő lehet, hogy az 1980-as évek Magyarországán eleinte nem volt könnyű C64-est vásárolni és nem azért, mert az akkor uralkodó hivatalnok elvtársak tiltották volna – éppen ellenkezőleg, 1982-től három éven át a nyugati (kapitalista) országok tiltották a Commodore 64-es kelet-európai (szocialistának mondott) országokba exportálását. Létezett ugyanis egy olyan szövetség, amely a „csúcstechnológiai” eszközök kivitelét tiltotta a nagy ellenfél, a Szovjetunió és érdekövezetének számító országokba. Ezt a szövetséget hívták COCOM-nak, és az általuk összeállított listát COCOM-listának. Mai tudásunkkal teljességgel döbbenetes, hogy a Commodore 64-es is felkerült erre a listára, mint hightech eszköz. A COCOM-listának ugyanis az volt a célja, hogy a keleti blokk országai egyre jobban lemaradjanak a fegyverkezési versenyben (hiszen ekkor még javában zajlott a hidegháborús gazdasági hadviselés), így tehát közvetetten arra következtethetünk, hogy a nyugati országokban bizony attól is tartottak, hogy a népszerű játékgépet, a C64-et esetleg komolyabb (talán katonai?) feladatokra is felhasználhatják… Mindenesetre érdemes végignézni, hogy milyen informatikai eszközök kerültek akkor COCOM-listára a C64-esen kívül: az IBM PC, az Ethernet, az Apple Macintosh, a digitális telefonközpontok, a mobiltelefon technológia stb.

A COCOM-lista hatálya alól közel 20 évvel ezelőtt elsőként Magyarország került ki.

Szilágyi Árpád