Netidők Blogtársaság

Logikusnak tűnik, hogy azok, akik rendszeresen vásárolnak az interneten, a karácsonyi ajándékokat is online módon veszik meg. A karácsonyi vásárlás azonban valamivel több kockázatot rejt magában, mint egy hétköznapi netes rendelés: ha valami hiba csúszik a folyamatba, könnyen megeshet, hogy nem lesz mindenki számára csomag a fa alatt.

A kockázatok ellenére a felnőtt magyar internetezők 29 százaléka rendelt valamilyen karácsonyi ajándékot az interneten – derül ki az NRC december végén végzett felméréséből. Az online vásárlás leginkább a húszas, harmincas éveikben járókra jellemző leginkább, így nem meglepő, hogy az ajándékvásárlásban is ők jeleskedtek leginkább: több mint egyharmaduk rendelt az interneten valamit, míg az 50 felettieknek csak a 16 százaléka tett így. A többség egyébként valamelyik hazai webáruházban vásárolt, külföldi oldalról a netezők mindössze 4 (vásárlók 14) százaléka szerzett be valamilyen ajándékot.

Az e-kereskedelem slágerterméke a könyv, ráadásul könyvet ajándékozni sosem rossz ötlet, így nem csoda, hogy ezt vásároltak a legtöbben: a netezők egytizede rendelt ajándékot valamelyik online könyváruházból, de közel ugyanennyien vásároltak elektronikai cikkeket – kütyüket, szórakoztató elektronikai cikket, háztartási gépet – is. Játékot a netpolgárok 7, ruhaneműt és kiegészítőket 6 százalékuk rendelt a neten, valamilyen élményt (utazást, üdülést, egyéb szabadidős programot) pedig 3-4 százalék ajándékozott az internet segítségével.

 Ahogy a bevezetőben említettem, a karácsonyi internetes vásárlás rejt magában némi kockázatot, így talán nem is meglepő, hogy minden negyedik vásárló gyűjtött ezúttal is valamilyen negatív tapasztalatot. Az is épp elég stresszt okozhat, ha az utolsó pillanatban érkezik meg a csomag – a vásárlók egyötödével történt ilyen –, de voltak olyanok is szép számmal, akik ennél sokkal rosszabbul jártak. A vásárlók 12 százaléka egyáltalán nem kapta meg karácsonyig valamelyik csomagot, 8 százalék nem azt a terméket kapta, amit rendelt, 6 százalék hiányos pakkot kapott, és ugyancsak 6 százalék számolt be arról, hogy sérülten érkezett meg számára az áru. Az inkább a magyar boltok esetében fordult elő, hogy a kiszállított csomag nem tartalmazott mindent, vagy mást rejtett magában; míg az, hogy a termék sérülten vagy egyáltalán nem érkezett meg, a hosszabb és összetettebb szállítási folyamatot igénylő külföldi rendelések esetén volt jellemzőbb.

A problémák ellenére a vásárlók több mint 80 százaléka úgy érzi, a karácsonyi ajándékok interneten történő beszerzése még mindig kevésbé stresszes, mint járni a zsúfolt üzleteket, emellett az online vásárlással rengeteg időt spórolhatunk meg, sőt a többség úgy gondolja, a weben a választék is nagyobb, és olcsóbban is kijöhetünk az ajándékozásból, mint ha hagyományos módon vennénk meg a fa alá valót.

Nyilván a fenti előnyöknek is köszönhető, hogy az internetről ajándékozók idén decemberben is vállalják majd az esetleges kellemetlenséget, amit egy-egy későn vagy hiányosan megérkező csomag okoz: csupán alig több mint egy százalékuk tartja kizártnak, hogy idén is a netről vásárol majd, egyharmaduk ellenben úgy tervezi, hogy az összes ajándékot online módon szerzi majd be.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. október 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.

| Még több lehetőség

Akik a múlt héten csütörtök este a budapesti belváros egyik nevezetes pontján, a „pesti Broadway” területén sétáltak, érdekes élményben lehetett részük. A Thália Színház bejáratánál ugyanis egy ablakon keresztül be lehet nézni a „Rádióba”, és a hangszóróból a Netidők élő műsorfelvétele volt hallható.

Nem, nem arról van szó, hogy egy 3D-s megjelenítő közvetíti valamelyik stúdió képét, hanem a hangszigetelt ablakon keresztül tényleg az igazi rádióműsort lehet követni, sőt legtöbbször hallgatni is, az ablakban elhelyezett hangszórón keresztül. A Thália látványstúdiót éppen azért hozták létre, hogy a rádióműsorokba be lehessen kukkantani.

Több más műsor mellett itt készül tehát múlt hét óta a Netidők is, ezért a műsorunk állandó hallgatóinak fontos információ lehet, hogy minden héten csütörtökön este 19:30-tól 20:30-ig vesszük fel a műsort. (A Petőfi Rádióban hallható változat természetesen továbbra is hétfőn 22 órakor kerül adásba.) Aki tehát már pár nappal korábban szeretné hallgatni a témáinkat, igazi élőben, látogasson el a VI. kerület Nagymező utca 22-be és kövesse a helyszínen a műsort.

Van még pár technikai érdekesség, csak röviden beszámolók erről is.

1.) Az ablakban látható egy digitális feliratozó tábla, ezen látható, hogy mikor melyik műsor készül éppen a stúdióban. (A Petőfi adón immár élőben is megszólal egy-két műsor.)

2.) A stúdióban már látható három webkamera, ezekkel nemsoká beindulhat a videoközvetítés a stúdióból és akkor otthonról is lehet követni a műsorokat képben – csakúgy, mint a műsorunk 2001-es „Látható rádió” kísérletében, amelynek során bő féléven keresztül közvetítettük képben is a stúdióban látható történéseket.

3.) A stúdió asztalán ott van egy-két notebook számítógép, ami – természetesen, ma már nem is kérdés – a netre kapcsolódik, így arra is van lehetőség, hogy nemsoká újra csetelhessünk a hallgatóinkkal, a műsor felvétele közben.

Aki tehát szeretné látni is a Netidők műsort, már holnap (csütörtökön) este jöhet a Thália látványstúdióhoz! Az asztaltársaság ott lesz.

Szilágyi Árpád

| Még több lehetőség

Amikor web2.0-ról, felhasználók által generált tartalmakról beszélünk, elsősorban a blogok és a közösségi oldalak jutnak eszünkbe, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni a Wikipediáról. Pedig az online enciklopédia az egyik legszebb példája a „user generated contentnek”: a világ 2 milliárd internetezője szerkesztheti, írhatja; pontosan annyian, ahányan informálódhatnak belőle.

Azt gondolhatnánk, hogy a Wikipediát minden netező ismeri, hiszen a Google találati listáján is rendszeresen belefuthatunk a keresésünkre rímelő wiki-szócikkre. Ennek ellenére a magyar netpolgárok 8 százaléka még nem is hallott a netes enciklopédiáról, további 20 százalékuk pedig bár hallotta már a Wikipedia nevet, igazán nem tudja, mit is takar a szó. Az NRC friss felmérése szerint tehát a netezők kevesebb, mint háromnegyede ismeri a Wikipediát, amely saját magát egy több nyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes világenciklopédiaként definiálja.

Akik viszont ismerik, azok használni is szokták, igaz, rendszeres Wikipedia-használónak csak minden harmadik internetező nevezhető. Magyar nyelvű szócikkeket közülük szinte mindenki szokott olvasni, angol nyelvű wiki-oldalakon 43 százalékuk, egyéb nyelven íródottakon pedig 7 százalékuk böngészik. Egy-egy szócikk közvetlenül a Wikipediában történő megnyitása még a rendszeres használóknak is csak az egyharmadára jellemző – sokkal gyakoribb, hogy az olvasók a Google találati listájáról jutnak el az enciklopédiára.

A férfiak és a nők nagyjából azonos arányban használják a Wikipediát, az életkor növekedésével párhuzamosan azonban csökken a használat valószínűsége. Míg a 18-29 éves internetezők közel 60 százaléka tekinthető rendszeres Wiki-használónak, addig az ötven felettiek esetében már csak 17 százalék ez az arány. Az sem meglepő, hogy az iskolai végzettség is hatással van az enciklopédia „forgatására”: az érettségizett, de különösen a diplomás netezők körében több mint kétszer nagyobb arányban találunk rendszeres Wikipedia olvasókat, mint az alapfokú végzettségűek között.

A rendszeres használókban egyébként valamivel pozitívabb kép él a Wikipediáról, mint az alkalmi használókban; de a nagy többség alapvetően naprakésznek, megbízhatónak és alaposnak tartja a benne található információkat. Igaz, maradéktalanul elégedettnek e tekintetben a rendszeres használóknak is csupán 16 százaléka tekinthető.

Az enciklopédiában fellelhető hibákra, hiányosságokra utal az is, hogy a rendszeres használók közül minden hatodik tett már valamit azért, hogy alakítson egy-egy szócikk tartalmán: kiegészítette, kijavította azt, vagy jelezte a pontatlanságot a szerkesztőnek. A Wikipediát rendszeresen böngészők 5 százaléka pedig saját szócikket is hozott már létre.

Esetleges pontatlanságai ellenére azonban azzal nem sokan vitatkoznak, hogy a Wikipedia nagy segítséget nyújt a mindennapokban – az enciklopédiát használók 89, a rendszeres használók 94 százaléka egyetért ezzel az állítással.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. szeptember 23-27. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.

Úgy tűnik, hogy a kapcsolatépítő közösségi oldalak a különböző országokban legfeljebb a teljes népesség 50%-át képesek rávenni arra, hogy csatlakozzanak. Ez látszik a Facebook adataiból is, ahol legutóbb az amerikai felhasználók számában 1,1 százalékos csökkenést regisztráltak és a Capstone nevű külső elemzőcég tanulmányában azt a becslést tették közzé, hogy kétmillióan hagyták el az oldalt. Nemrégiben volt a Facebook tőzsdei bevezetése és már akkor is szó volt róla, hogy a piac már túlárazta a kapcsolatépítő portált, aminek jelenleg egyébként már 900 millió felhasználója van világszerte. A Netidők asztaltársasága az Index híre alapján beszélgetett a témáról, ennek kivonatát adjuk most közre. Az elején azt latolgatták, hogy vajon a Facebook elérte-e a plafont a felhasználók számában?

Bódi Zoltán: Hát szerintem… mennyi?! egy egész valahány tized százalékos változás még lehet, hogy a mérési hibahatár környékén van…

Nagyistók Tibor: De ez kétmillió ember!

Bódi Zoltán: Igen, ez nagy tömeg, de 1,1 százalék… És a 98,9% meg ott maradt a Facebook-on!



Nagyistók Tibor: Na jó, de több adat is arra mutat, hogy a Facebook-nak most nem egy fellendülős időszaka van. Lásd a tőzsdei buktát…

Bódi Zoltán: Kérdés, hogy a világ többi részén hogy állnak. Mert ha Amerikában – tegyük fel – megtelt a piac, azért rajta kívül még van egy pár hely a Földön, ahol a Facebook elérhető.

Kovács Tücsi Mihály: Igen, meg amilyen politikai helyzet van, lekapcsolnak időnként egy-egy fél országot és akkor rögtön eltűnnek ennyien bármilyen közösségi oldalról!

Bódi Zoltán: De ők nem szállnak ki! Nem szüneteltetik a fiókjukat a Facebook-on!

Kovács Tücsi Mihály: Egyáltalán lehet a fiókot szüneteltetni?

Bódi Zoltán: Igen, törölni nem tudod magad onnan soha, csak szüneteltetni (felfüggeszteni) a hozzáférésedet, úgy, hogy ne lássa senki. De ha meggondolod magad, akkor vissza tudsz menni. Én már csináltam ilyet. Ugyanabban az állapotban tértem vissza, ahogy másfél éve abbahagytam.

Kevin: Viszont azért érdekes, hogy szerintem a tőzsdei buktájuknak nem nagyon van köze szerintem a felhasználóikhoz. Annak inkább ahhoz van köze, hogy miből fognak pénzt csinálni a befektetők. Amíg ingyenesek a szolgáltatások, a felhasználók addig nem nagyon izgatják magukat szerintem.

Nagyistók Tibor: Mindenesetre 900 millió felhasználó van világszerte és lehet, hogy már van egy halom alternatív verzió, például van egy kínai kapcsolatépítő portál, mert ott nem engedik a Facebook-ot. Meg van a MySpace és egyebek… Mutat-e valami trendet a Facebook csökkenése?

Borek András: 900 millióhoz az 1,1 százalék az csepp a tengerben… Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon kis szám. És ha jól tudom, ez a kétmillió felhasználó Amerikából tűnt el…

Bódi Zoltán: És nem a globális felhasználószámból!

Borek András: Valószínű, hogy a szaldó pozitív, én ezért nem temetném a Facebook-ot. És az pedig szerintem egy nagy marhaság, hogy összemossák a cég tőzsdei teljesítményét a felhasználók számával ilyen módon. A tőzsdei részvényárfolyam csökkenése nem hozható semmilyen összefüggésbe a felhasználószám akármilyen növekedésével vagy csökkenésével, hanem egyszerűen a cégnek az értékelésében mutat egy mérőszámot.

Nagyistók Tibor: Beleolvasva a hírbe: „A Facebook növekedése éppen abban a 23 országban állt meg, ahol a felhasználói bázis már elérte a teljes népesség 50 százalékát.” Tehát ezekben az országokban megállt. A tőzsdén mindig jelent valamit, hogy ha valami nem felfele megy, hanem pang… Mégis, ha valamit javasolnotok kellene Zuckerberg úrnak, mit javasolnátok, hogy kilendítse ebből a kátyúból a céget és ismét fellendülőben legyen a Facebook?

Borek András: Ingyen semmit. 

(Netidők) 

Új kategória jelent meg a hordozható gépek világában? A webbook névre keresztelt készüléktípus a tablet és a netbook keveréke, de felfogható hordozható tévéként is, amely kombinálva van egy böngészővel.

A kifejezés alakja szerint szóösszetételnek tűnik: a web (< world wide web) és a book ('könyv') tagokból. Ám ha jobban utánajárunk, akkor rájöhetünk, hogy az utótag valójában a netbook összetételből elvont book alakból származik. A hordozható számítógépek csoportjában a -book utótag a notebook 'jegyzetfüzet', 'feljegyzésre szolgáló könyv' szónak a metaforikus jelentésvátozású alakjából származik. Így jött létre a notebookból a netbook 'hordozható, ultrakönnyű, optikai meghajtó nélküli, kis méretű notebook', és a webbook pedig a notebook változata mind nyelvileg, mind technológiailag. A netbookkal való rokonságra utal, hogy a net és a web szóalak az egyszerű felhasználók számára szinonimaként funkcionál. Igaz, hogy technológiai értelemben a net (ami az internet alak rövidülése) és a web (ami a world wide web rövidülése) nem szinonima, mert a web az interneten érhető el, tehát a net a tágabb jelentéskörű fogalom.

A webbok alakról egyébként könnyen asszociálhatunk az egyre népszerűbb ebook olvasókra is, ebből a szempontból megtévesztő lehet a -book utótag.

A webbook főbb funkciói a következők: tévénézés, internetes rádiózás, podcastok hallgatása, zenehallgatás, emailezés, kép és videomegosztás, böngészés, általában internetezés, hírböngészés és minden olyan művelet, amelyhez internet kell, ám háttértároló nem szükséges. Ebben a géptípusban ugyanis nincs merevlemezes vagy SSD háttértároló. Kihajtható dizájnú készülék, amelynek a billentyűjét egészen ki lehet hajtani, hogy felállítható legyen a kényelmes tévénézéshez, tévéhez is lehet csatlakoztatni. A háttértár hiánya miatt minden alkalmazást a felhőben érhet el a felhasználó, mindent a weben tárol, mindent streamben lehet nézni, hallgatni rajta. Cserébe nagyon egyszerű a felépítése, mindent önműködően intéz (frissít, biztonságot felügyel, rendszert kezel).

Ebből a rövid technikai leírásból is kiderül, hogy sok a hasonlóság a jelentésében is egymáshoz igen közel álló webbook és netbook között, ám kétségtelenül vannak különbségek is. Ha akarjuk, felfoghatjuk marketingfogásnak is, esetleg valós kategóriamegnevezésnek. Majd az idő eldönti.

További részletek a Netidők Tumblr oldalán.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség