Netidők Blogtársaság

Pár napja érkezett a hír, hogy ezüstérmet nyert egy magyar interaktív mesekönyv a 2013-as Moonbeam Children's Book Awards-on (E2. Children’s Picture Book – Enhanced & Apps kategória). A Tales from the Playroom - The Arrival of Erste Farben a Webstar Csoport kiadásában készült el, L. Molnár Edit írta és Steiner Lídia illusztrálta. Magyar nyelven is elérhető, Történetek a gyerekszobából – First colours megérkezik címmel. A mese egyelőre iPad-re (iPhone-ra) tölthető le az iTunes-ból és az iBooks-ban olvasható.

Egy gyerekeknek szóló alkalmazáshoz képest (mint, amilyen a múlt héten bemutatott Terka a piacon), annyiban más egy ilyen interaktív könyv, hogy ennek a szövegét nem olvassa fel egy színész, azt a szülőknek vagy már olvasni tudó gyerekeknek kell elolvasnia. Így azonban még közelebb kerülhet hozzánk a mese, illetve szabadabban értelmezhető annak mondanivalója a saját hangsúlyaink elhelyezésével. A másik fontos különbség, hogy a digitális megvalósítás ellenére könyv jellege van a szövegnek, két oldalra tördelt, "lapozni" kell benne. De ugyanúgy fel lehet fedezni, mint egy alkalmazást, mert animációk vannak a szöveghez, képes hangot lejátszani, itt-ott pedig mozgatni lehet a szereplőket, a megrajzolt képeket. A gyerekeim egyik kedvence például az az oldal, ahol Csíkos, a tigris az olvasószemüvegét keresi és közben mindenféle egyéb szemüveget felpróbálhatunk rá, megfelelő hang- és képhatások közepette. A gyerekek eközben kitalálhatják, hogy az adott szemüveg vajon mire való - a búvárszemüvegtől kezdve a napszemüvegen át a színházi látcsőig.

Nem árulom el, hogy pontosan miről szól a történet (tessék felfedezni), a kiindulópont, hogy a játékok köze egy új könyv érkezik. A mese elsősorban a kicsiket képes elbűvölni, ahogyan bemutatja a szereplőket, azok gyermeki gondolkodását, egymással való beszélgetésüket. Az első rész felnőtt fejjel nézve arra tanít meg, hogy hogyan bánjunk az idegenekkel, hogyan lehet megismerkedni valakivel, hogyan toleráljuk, ha valaki nem beszél a nyelvünkön.

A First Colours megérkezik annyira megbabonázta három gyermekemet, hogy közfelkiáltásra a zsebpénzükből megvásárolták a második részt is (Panni baba nevet változtat). Aznap este ez a két új történet volt az esti mese.

Gratulálunk a készítőknek a sikerhez és a remek meséhez, reméljük a díj meghozza a nemzetközi sikert és az anyagi elismerést, ami további hasonlóan színvonalas alkotásokhoz ad majd lendületet!

Pintér Robesz

Egy izgalmas cikkre hívták fel a napokban a figyelmemet. Az írás célja, hogy bemutassa az olvasóknak azokat a(z alantas) trükköket, amelyekkel a cikkek írói elérik, hogy rákattintsunk a tartalmukra az interneten, sőt, el is olvassuk azokat, még akkor is, ha nincs semmi hasznos bennük számunkra.

Miután végigolvastam a bejegyzést, rájöttem, hogy valójában nem is az olvasóknak szól, hanem az íróknak, miközben cinkos módon összekacsint velük. Ráadásul maga a cikk is él minden általa bemutatott trükkel. Ügyes.

Röviden, mit csináljunk, ha szeretnénk egy minél több olvasót vonzó blogposztot írni? Íme, a 8 trükk:

1. Jól meg kell magyarázni valamit. Ha már a poszt címében az szerepel, hogy „hogyan”, „miért”… nagyobb valószínűséggel kattintanak rá és olvassák el azt. (Csak tessék megnézni ennek a bejegyzésnek a címét. Na, ugye! Működik.
2. Kérdezni kell. A kérdések kíváncsiságot keltenek. (Megint kénytelen vagyok visszautalni a bejegyzés címére.)
3. Adjunk hozzá egy számot. Az olvasók szeretik a listákat. (És megint csak a cím.)
4. Ígérjük le a csillagot az égről. Ha azt ígérjük, hogy valaki tuti sikeres lesz attól, amit kínálunk neki, könnyebben adja a fejét az olvasásra. (Ígérem, utoljára említem a bejegyzés címét.)
5. Legyünk negatívak. Egy ízes káromkodás is megteszi a címben, aztán a tartalomban. Erre a szintre már én sem aljasodtam le. De megtehettem volna, a fenébe is, ha bátrabb vagyok!
6. Fokozzuk a tempót és adjunk hozzá felesleges mellékneveket. A legeslegrégebbi trükkök egyike, de az emberek szeretik a fokozást.
7. Hivatkozzunk (szak)tekintélyre! Lehet szakértő, vezető, vagy akár celeb. A lényeg, hogy legyen, aki felnéz rá. Sőt, a legjobb, ha a tudományt hívjuk segítségül. És akkor adjunk hozzá számot is (3-as pont)! Például egy jó címmel 80%-kal valószínűbb, hogy ugyanazt a cikket végigolvassák az olvasók.
8. Kombináljuk az előző hét pontot! Az az igazság, hogy külön-kölön minden pont szánalmasan átlátszó. Együtt vagy megfelelően kombinálva viszont védtelen velük szemben az olvasó.

Persze akár vissza is fordíthatjuk a dolgot az írók nyelvéről az olvasóéra: kedves olvasó, ha rendszeresen ezeket a trükköket látja egy blogon, portálon, újságban, akkor biztosan tudhatja, hogy csak a forgalomszámláló pörgetésére használják. Ettől még élvezheti, amit olvas, de ugye milyen jó érzés, hogy nem tudják az orránál fogva vezetni?

Pintér Robesz

Vatera.hu, ingatlan.com, stockfresh, habostorta.hu, használtautó.hu, IND, portfolio.hu, profession.hu, netpincér.hu. Vajon mi a közös bennük? Mindegyik a magyar internet meghatározó vállalkozása, amit honfitársaink hoztak létre és tettek sikeressé. Hogyan csinálták? Kiderül a Digitális sikertörténetek című interjúkötetből, amelyet Dunder Krisztián internetes tanácsadó készített.

Vajon hányunknak fordult meg kósza ötletként a fejében, hogy milyen lenne, ha a saját magunk urai lehetnénk, saját vállalkozást indítanánk? Hogy milyen lenne meggazdagodni az interneten, saját sikeres vállalkozást indítani – belevágni, kipróbálni magunkat? Megmondom őszintén, nekem már átvillant egy-két alkalommal az agyamon, hogy a magam ura legyek. Ami visszatart az a félelem a kudarctól, illetve, hogy nem tudom hogyan vágjak bele. Ódzkodás a várhatóan rengeteg munkától, amiért az egyáltalán nem biztos sikert mérik, a felelősségtől, hogy másoknak is munkát adjak, akik elsősorban csak rám számíthatnak. Ezért is minden elismerésem a kötetben szereplő szerzőknek, hogy volt bennük bátorság, kitartás, ügyesség, hogy sikerre vigyék az ötletüket.

Az interjúkötetet lapozva egyértelmű, hogy bár nincs egyetlen recept a sikerhez, kellenek mögé azok a meghatározó emberek, akik folyamatosan újítanak, terveznek, mennek előre. Éppen ezért, aki ma Magyarországon sikeres online vállalkozást szeretne indítani vagy vezetni, mindenféleképpen tanulhat a könyvből, számukra kötelező olvasmány, amely hasznos praktikákat és közvetve tanácsokat adhat.

De a laikus internet használó olvasónak is izgalmas lehet a könyvvel töltött idő. Mi magyarok egyszerre szeretjük, utáljuk és irigyeljük a sikeres embereket. Szeretjük, mert büszkék lehetünk rájuk, utáljuk, mert biztosan „nem véletlenül” lettek sikeresek, és irigyeljük, mert jól megy nekik. Dunder Krisztián remek interjúi révén viszont lehetőséget kapunk arra, hogy sztereotípiánkat és előítéleteinket félretéve ismerhessük meg a hazai internetes cégek sikeres vezetőit – testközelből. Eldönthetjük, hogy mi mennyire vagyunk büszkék rájuk, lennénk-e a helyükben, vagy esetleg számunkra tényleg nem szimpatikus, amit csinálnak.

Dunder Krisztián: Digitális Sikertörténetek (szerzői kiadás, 2011. november)

Oldalszám: 208

ISBN: 978-963-08-2463-7

Ajánlott fogyasztói ár: bruttó 3 900 Ft

Jelenleg könyvesboltokban nem kapható!

Pintér Robesz

Steve Jobs halála után először mindenki az egekbe emelte a zsenit, a látnokot, a mágust. Azután hamarosan megjelentek azok a visszaemlékezések, amelyek leleplezik az Apple vezérének emberi gyengeségeit.  Bár az Apple évek óta magasan szárnyal, termékei iránt nagy a kereslet, az Apple diadalútját is kísérte jó néhány kudarc. A gépek em voltak feltétlenül rosszak, több esetben is csak megelőzték korukat. Nem érdemes rangsorba helyezni ezeket, de egy felsorolás érdekes lehet.

QuickTake fényképezőgép (1994): túl korán jött, drága volt, nem volt rá igény.

ROKR (2005):az első telefon amelyet szinkronizálni lehetett az iTunes-szal. Drága, elavult, lassú, csekély képességű.

Jubileumi, 20. évfordulós MAC (1997): szép és jó, de 1997-ben 8000 dollárt kérni egy gépért? Senkinek sem kellett. Később kétezerért sem.

 A „Pippin” 1996-ban került az üzletekbe, Ekkor már ott volt a Playstation, a Sega Saturn, és a Nintendo 64 is. Alig 42 000 darabot sikerült belőle eladni.

Newton: egy igazi PDA, de megelőzte a korát. Remekmű volt, de 1998-ban senkinek sem kellett.

Apple Display Donnector: jött, látott, eltűnt.

A hokikorog-egér: dizájnos, de kényelmetlen, és még a kábel is rövid. Bukta.

Apple LISA: Óriási technikai ugrás, de bitang drága volt.

Apple tv: képtelen volt elterjedni,

Apple Cube: pici, gyönyörű, csendes, de túlárazott, és bővíthetetlen.

iSight kamera (2003): Ki emlékszik rá?

Toochee, a Galaktikus

Ki ne szeretne címlapra kerülni a saját blog bejegyzésével? Ki utasítaná vissza, hogy a blogposztjára sokan hivatkozzanak, miközben elismerően osztják meg a linkjét az internetes ismerőseik körében? Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy hogyan készíthetünk sikeres blogposztot, illetve konkrét tippeket, témaötleteket is adunk, amikkel fel lehet hívni egy-egy bejegyzésünkre a figyelmet.

A sikeres blogposzt elkészítésénél tehát a következőkre kell figyelni:

Szánj több időt az első, pár soros felvezető szövegre! Ha ez nem ragadja meg a figyelmet, akkor az emberek nem fogják elolvasni, amit írtál – hiába a jó minőségű tartalom. A jó felvezető hasznos, motivál a teljes bejegyzés azonnali elolvasására, egyedi és pontos. Ki kell derülnie belőle, hogy miről olvashat a látogató és miért kell rögtön elolvasnia a bejegyzést (ha ugyanis későbbre halasztja az olvasást, azt kockáztatja, hogy egyáltalán nem olvassa el az egészet).

Legyen ütős a tartalom! A felvezető ne ígérjen többet, mint amit utána a poszt nyújt, ez ugyanis ellenérzéseket ébreszt az olvasóban, akit, ha becsaptak, később kevesebb valószínűséggel tér vissza az oldalra. Olyan posztot fognak újraosztani, amit érdemes elolvasni. Ha a felvezető csábító, de utána silány a tartalom, akkor nem fogják szeretni az olvasók és másnak sem fogják ajánlani.

Vannak olyan témák, amikkel könnyebb sikeres blogposztot írni, bár önmagukban ezek sem garantálják a sikert:

Írj valamilyen listáról, ranglistáról! Ezeket a posztokat nagyon szeretik az emberek, de csak akkor, ha rendesen megindokolod, hogy melyik pont miért került fel a listádra és mit takar.

Írj „hogyan” (how to) posztot! Ha a bejegyzésed arról szól, hogy hogyan (ne) csináljunk valamit, akkor nagyobb eséllyel találják hasznosnak az olvasók és küldik tovább az ismerőseiknek.

Írj megtörtént esetről, tanulságos történetről, esettanulmányról! Az olvasók ugyan szeretnek az elméletről olvasni, de még jobban szeretik azt valós példákon keresztül látni. Ezek olvasmányosak, tanulságosak és alátámasztják azt, amit mondasz.

Mondj ellent! Ha szembe mész egy mindenki által elfogadott trenddel, könnyebben felfigyelnek rád. Persze ez ne legyen öncélú, okos ellenérvekre van szükséged, különben kiröhögteted magad.

Írj a legjobbakról! A listákhoz hasonlóan az emberek szeretnek olvasni a kiválókról, a kiválasztott kevesekről, akik valamiben a többiek, az átlag fölé magasodnak. Lehetnek ezek milliomosok, ügyes cégek, tehetséges hackerek, a lényeg, hogy ne legyenek átlagosak.

Persze mindez nem garantálja a sikert, egy kis szerencsére is szükség van, hogy a posztodat sokan olvassák és ajánlják másoknak. Ezek a tippek, azonban segítenek abban, hogy ez nagyobb valószínűséggel történjen meg. Mindez nem csupán elmélet. Olvasták például Borek András tegnapi bejegyzését itt a Netidők blogon („Nagyobb kijelző ingyen?”)? Az írás az origo címlapján is megjelent, pedig a szerző nem ismeri a blogketrec szerkesztőjét. András saját bevallása szerint a fentebbi tippeket használta ő is – ha neki bejött, bárkinek működhet. Meglepő lehet, de ez az összegzés egy 17 éves fiatalembertől származik, teljes egészében pedig itt olvasható angolul.

Pintér Robesz