Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy magyar fiú építette a különdíjas pókerező robotot

A robot pont úgy játszik, mint az ember, még a blöffölés képességét is beleprogramozták. A gimnazista fiú, így az Ifjúsági Tehetségkutató Versenyen első helyezett lett és továbbjutott az európai fordulóra is, ahonnan pedig különdíjjal térhetett haza. A versenyre általában középiskolások neveznek, és Magyarország elsőként csatlakozott Kelet-Európából a sorozathoz.

Hegyesi Donát találmánya, a pókerező robot két webkamera segítségével ismeri fel a speciális lapokat és lapkombinációkat, valamint a zsetonokat. Egy épített állványon található az egyik kamera, amely a leosztást analizálja, azasztalba épített kamera, ami hasonlóan a nyolcvanas-kilencvenes évek beli „hole cam” múködéséhez, a két osztott lapot nézi. Miután a robot felismeri a lapjait elkezd játszani. Például, ha jó lapja van, fogja a zsetonokat és emel. A pókerező robot minden póker játék szituációban tudja, hogy mit kell tennie.

Pókerező robot


Fontos, hogy a fiú különleges színkóddal ellátott „lapokat” (vastagabb műanyagból készültek) és zsetonokat is készített, hogy egyszerúbb legyen az elemzés. Az algoritmus alapjában véve a képelemzést segíti, de ez által rendelkezik a robot a pókertudással is. A működés pedig egy kisebb méretű ipari számítógépről történik. Maga a kar mozgatása pedig egy Atmega 328-as mikroprocesszorral megy. Nem csak matematikai alapon játszik, hiszen a tervezője emberi tényezőket is beleprogramozott.Tervezője felkészítette a blöffölés képességével, melyet véletlenszerűen alkalmaz is, így saját stratégiája is van.

Az elkészítési folyamat másfél évbe telt A fiatal egy ún. egy az egy elleni, a pókerben „heads-up”, pókerrobotot tervezett, amelynek elsődleges célja, hogy szórakoztasson, viszont segíthet a profi és kezdő játékosoknak csiszolni a tudásukat. A próbajátékok során, már többször nyert partit a robot.

A pályázó nagyon örült, hogy sikerült megállnia a helyét a magyarországi és az európai Tehetségkutató Versenyen is. A díja miatt pedig előre is izgul, hiszen egy franciaországi kutatóiontézetben tölthet el egy hónapot, a Grenoble-ban található, Európai Szinkrotonsugárzási Intézetben. Ráadásul a jövőbeli céljai közé tartozik még, hogy továbbfejleszti az algoritmust, amely a lehető legnyereségesebb lesz.

Mivel az algoritmus és a technika elegendő gyorsaságú, a játék élvezetes sebességű. A robot iránt már több gyártó is érdeklődött, ezért még az is elképzelhető, hogy néhány éven belül, a technikának hála, ilyen robotok ellen is kipróbálhatjuk pókertudásunkat. Az eddigiekben kizárólag az interneten, vagy játékgépen, a kaszinókban lehetett mesterséges programozott szoftverek vagy gépek ellen játszani, de a tudósokat mindig is érdekelte, hogy hogyan lehet, a sakkhoz hasonlóan ilyen algoritmusokat írni. Ki tudja, az informatika segítségével talán még egyszerűbb lesz majd a pókerezés tanulása, hiszen egy igazi szórakoztató és agyat tornáztató játékról van szó.

0 Tovább

A HugaroCon nyomán

A HungaroCon találkozón jártam (http://hungarocon.hu/) vasárnap (2013. november 17-én), és a Netidők asztaltársaság nyilvános beszélgetésén olyan informatikai kifejezésekkel foglalkoztam, amelyeknek van valamiféle közük a sci-fihez. Íme egy kis válogatás.

Wi-Fi

Az audiotechnikából a már több évtizeddel ezelőtt közhasználatba került HIFI kifejezés mintájára épül fel ez a mozaikszó. A HIFI-hez pedig formailag a sci-fi hasonlít igazán. Ezekben a szerkezetekben az utótag és a hangtani felépítés a közös. A közös utótag a Fi: fidelity ’hűség, torzításmentesség’ (a sci-fi végén a fi pedig a fiction ’fikció’ rövidülése). A HIFI feloldása: high fidelity ’magas szintű (hang)hűség, torzításmentesség’. A Wi-Fi ugyanígy épül fel: a Wi előtag a wireless, azaz ’vezeték nélküli’ rövidítése, a Fi utótag pedig ’torzításmentesség, érzékenység’ jelentésű, ám az utótagnak nincs különösen fontos szerepe a kifejezésben. A Wi-Fi egyszerűen a ’vezeték nélküli internetkapcsolat’ jelentést hordozza, és a vezetékes internetkapcsolat alternatívájaként gyakran találkozunk vele. A Wi-Fi írásmódja ebben a változatban terjedt el a nemzetközi és a magyar írásbeliségben is.

 

robot

Ez a szó középkori szláv átvétel eredménye a magyar nyelvben. A töve a rabota ’munka’ jelentést hordozza. Maga a munka szó is szláv eredetű, valamikor a honfoglalás idején vettük át. A robot első jelentése: ’a jobbágyoknak kötelezően elvégzendő, ellenszolgáltatás nélküli munkája’, és csak a legutóbbi időtől jelenti az ’automata vezérlésű berendezést’.

A robot számítástechnikában használatos rövidebb alakja a bot, ami csonkolással jött létre az eredeti szóból. A botok az informatikában jellemzően önállóan, emberi beavatkozás nélkül működő szoftverek, ilyenek például a csevegőszobákban (chatroomokban) az új belépőknek köszönő botok, de vannak spambotok is, amelyek kéretlen reklámleveleket küldenek automatikusan az adatbázisban lévő e-mail címekre.

 

Android

Ez egy ógörög kifejezés, amely az androsz főnév (ami az anēr ’férfi’, főnév birtokos esete) és az –eidesz ’valami példánya’, ’valamihez hasonló’ utótag (ami az eidosz ’faj’ névszóból származik) kapcsolatából áll. Az android tehát eredetétől fogva nemhez kötött, hím nemre vonatkozik, ám a nemzetközi nyelvhasználatban nemtől függetlenül az ’emberhez hasonló’, ’emberalakú’ jelentést hordozza.

Kifejezetten gyakori az android kifejezés a kultúra, a tudomány számos területén. Maga az android szóalak már a 13. században belekerült az európai kultúrába, Albertus Magnus vagy más néven Nagy Szent Albert, a középkor egyik legnagyobb teológusa, filozófusa és univerzális polihisztora a legenda szerint alkotott egy androidot vagyis gépembert, amit aztán tanítványa, Aquinói Szent Tamás megsemmisített. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi lét, az intellektus lényege, az antropológia ’embertan’ Albertus Magnus gondolkodásának a középpontjában állt. Innentől kezdve időről-időre felbukkant az európai, illetve majd az amerikai kultúrában is az android ’emberhez hasonló’ kifejezés.

Sok területen használják az emberhez hasonló, emberformájú eszközök megnevezésére az android szót. Talán a legismertebb származéka a droid (ami csonkolással alakult ki) George Lucas Csillagok háborúja című filmjében jelent meg, és már nem csak az emberszabású, hanem mindenféle robot jelentésében is elkezdték használni.

Az informatikában az androidot olyan robotok vagy mesterséges organizmusok, rendszerek elnevezésére szokták használni, amelyek úgy néznek ki, mit egy ember, vagy emberi módon cselekednek. Ám filmcímként, különböző számítógépes és egyéb játékok neveként, zeneszámok címeként is előfordul. Tehát az emberkinézetű vagy ember módjára cselekvő mesterséges szerkezet gondolata megtermékenyítette a kulturális, a művészeti és a tudományos életet is.

Az informatikában, pontosabban a moblitelefónia világában az Android egy tulajdonnév, ami a Google által (illetve a Google által felvásárolt Android Inc. kezdeményezésével) 2007 novemberére mobiltelefonok részére kifejlesztett, nyílt forráskódú, Linux alapú operációs rendszer neve. A névadás motivációja tehát világos, az operációs rendszer a fejlesztő vállalat nevét vitte tovább, tehát itt egy névátvitellel találkoztunk. És az eredeti név, a vállalat nevének a jelentése jól átláthatóan kapcsolódik a technológiai környezet a jelentésvilágához.

Ám ennek a mobilos operációs rendszernek a népszerűsége hatására az android kifejezés hallatán a legtöbb ember elsősorban a mobiltelefonokra asszociál, és csak másodsorban jut eszébe az 'ember alakú' jelentés.

Lézer

Az angol laser szó magyarított formája a lézer, amely meglepő módon mozaikszó, tehát egy hosszabb szószerkezetből alkotott betűszó. A laser feloldása: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation, vagyis ’indukált emissziós sugárzással kibocsájtott fényerősség/összefüggő fénysugár’. A lézer tehát egy olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.

Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.

Sokfelé használjuk: műtéteknél, vizsgálatoknál, navigációnál (felületek, pozíciók letapogatása), felületek összeolvasztására, kiégetésére, fémpolírozásra, rakétatechnikában a hőkövetés ellensúlyozására, még a villámvédelemben is. Emellett a sci-finek köszönhetően a fegyverek, a rombolás eszközeként emlegetik, és történt ezen a területen egy metonimikus jelentésváltozás is, mert a lézer voltaképpen a rombolást végző fénysugár, ám a sci-fiben az ezt kibocsájtó fegyver nevére is értik.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Merre mászkál a robotporszívó?

A jó robotporszívót a rossztól az különbözteti meg, hogy a beprogramozott algoritmus segítségével mennyire pontosan térképezi fel a helyiségeket, és miként tudja azt bejárni. Egy fotóművész LED lámpát szerelt a robotporszívója tetejére, és az elsötétített helyiségekben hosszú expozíciós időkkel fényképeket csinált. A robot útja így egyfajta művészi tartalmat is kapott. A képek alapján mindenki maga döntse el, mennyire hatékony a robot mesterséges intelligenciája.

Toochee, a Galaktikus

(via yahooeu)

0 Tovább

HelloCaptcha

"Hello Capcha" - mondanám neki. "Hello"- köszönne vissza ő. Nézegetném és - ahhoz képest, hogy holmi betűkből áll, amik hol izegnek, hol meg mozognak - jóképűnek mondanám, na meg persze innovatívnak, ahogy ezt már az eFestival 2012 zsűrije is megállapította. A HelloCaptcha ugyanis egy olyan magyar újítás a Turing tesztek világában, amely felkavarta az állóvizet.

A szoftver rendkívülisége abban áll, hogy behozta új dimenzióként az időt. Az ötletgazda és egyben vezető fejlesztő, Grad-Gyenge László a sikert azzal magyarázza, hogy a módszer (a mozgás megjelenítése) egyrészt látványos, másrészt - és ez a fejlesztőket és weboldal tulajdonosokat jobban érdekelheti - sokkal nehezebben és lassabban törhető, hiszen már a capcha lejátszása is másodpereket vesz igénybe. Az emberi szemet és elmét azonban változatossága és mozgalmassága miatt nem fárasztja.

0 Tovább

ZeNetidők

A Netidők 2012. május 28-i adásában olyan témákat idéztünk fel, amelyek a zene és a digitális világ találkozási pontjairól szóltak. Mindennek apropóját az adja, hogy a Petőfi Rádió most öt éve alakult át zenei rádióvá. Ezúttal az asztaltársaság nélkül Nagyistók Tibor beszélgetett Szilágyi Árpáddal, a műsort elindító rádióssal és megidéztek néhány momentumot a műsor múltjából, olyanokat, amelyek a zenéhez és természetesen a digitális világhoz kapcsolódnak.

1.)
A műsor szignálzenéjét 1998 és 2007 között használhatta, a zenei rádióba már nem hozhatta magával – mert egységes hangzást alakítottak ki. Az első felvételből az derül ki, hogy hogyan keletkezett a szignál, majd meghallgathatjuk, hogy a Netidők hallgatóit hogyan ihlette meg ez a zene…


2.)
A második bejátszásban egy közel 9 évvel ezelőtti adást idéztünk fel, a szenzáció ekkor az volt, hogy robotok énekeltek el egy dalt megdöbbentő minőségben...


3.)
A Netidők egyik legfontosabb témaköre volt a 90-es évek végén az MP3. Igaz, hogy ezt a formátumot és a hozzá tartozó hangtömörítési eljárást már évekkel korábban kifejlesztették a német Fraunhofer intézetben, de az igazi áttörés 1999 körül következett be. Ez év elején egy teljes adást ennek a témának szenteltek, mert érzékelhető volt, hogy a zene-terjesztés módszerei gyökeresen alakulnak át. Gőz László, aki akkor a Jazz + Az producere és a BMC kiadó vezetője is volt egy személyben, elmondta a véleményét.




4.)
A 2001. október 25-i adásban az derült ki, hogy a számítógép improvizálja a zenét! Ekkor volt először a műsor vendége MS3, vagyis ifj. Mester Sándor, akinek a neve nem az MP3-ra rímel. Szóval MS3 a feltalálója a Digimpro rendszernek, amivel a számítógép is képes zenét improvizálni, persze a legfontosabb zenei szabályok betartásával.


5.)

A Petőfi Rádió mai fiatal hallgatói számára meglepő lehet, hogy a mai „Petőfi-kompatibilis” zenészek, együttesek egy része annak idején a Netidőkben mutatkozott be. Ilyen például Tövisházi Ambrus is, aki akkor jelent meg a zenei életben az Amorf Ördögök nevű formációval. (De ebbe a sorba illeszkedik Zsagar Balázs a Yonderboi projekttel, és Dudás Marcell a Golden Army-val.) A bejátszásból kiderül, hogy Tövisházi Ambrus hogyan került a digitális világgal foglalkozó műsorba.



A műsorvezető Nagyistók Tibor, az adásszerkesztő Neltz János volt.

Programszerkesztő: Szilágyi Árpád

0 Tovább
«
123

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek