Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Karácsonyi ajándék a Dropbox fejlesztőitől

A Dropbox legújabb fejlesztése az iCloud PhotoStream szolgálatásához hasonló funkciókat vezet be. Ezzel egy menetben tudjuk a felhőbe menteni a kameránkról a fényképeket.

December 23-án jelent meg az új kísérleti Dropbox kliens, ami néhány hibajavítást tartalmaz és egy új funkciót, amivel a géphez csatlakoztatott SD kártyáról automatikusan tudjuk a felhőbe menteni a fényképeinket és videóinkat egy menetben. A kártya csatlakoztatása után a következő képernyő fogad minket:

A jelölőnégyzettel megadhatjuk, hogy a kártyán található fotókat és videókat egy menetben feltöltsük a tárhelyünkre. A "Start Import" gomb megnyomásával automatikusan létrejön egy "Camera Uploads" könyvtár a Dropbox könyvtárunkon belül és ide másolódnak fel a képek és videók. Ezt követően a Dropbox a hagyományos szinkronizálás során feltölti a könyvtár tartalmát a Dropbox tárterületünkre.

A szolgáltatás egyelőre béta módban van és még számos funkció hiányzik belőle, amit a fórumozók már jeleztek. Ilyen például az, hogy ki lehessen választani azokat a képeket amelyeket ilyen módon kívánunk feltölteni. Ezeket a javaslatokat a Dropbox fejlesztői meghallották és már dolgoznak a következő verzión ami majd orvosolja ezeket a hiányosságokat.

Ezzel együtt az új szolgáltatás kedvező fogadtatásban részesült, mert nagyban megkönnyíti a technikailag abszolút kezdő felhasználók dolgát. Érdemes kipróbálni az új béta szoftvert és a tapasztalatokat megosztani a fejlesztőkkel.

0 Tovább

Az új Híradó.hu portál

Néhány héttel ezelőtt írtam e blogban a BBC portálról, ami jó példa arra, hogy hogyan lehet korszerű és átgondolt közszolgálati portált építeni. Meggyőződésem, hogy ez a helyes irány és előbb-utóbb (jobb lenne előbb) ebbe az irányba kell haladnia a magyar közmédia portálnak is.

Most megújult a közmédia központi weboldala, ami ugyebár pár hónapja egy döntés nyomán a Magyar Televízió korábbi nyitó oldala, a hirado.hu lett. Hogy e névválasztásból mi következik, tartalomban és kommunikációban, azt most tegyük félre. Röviden a sok év óta hangoztatott véleményem: első lépésként elfogadható, hogy egy hírportál legyen a „faltörő kos” az első hónapokban, de biztos vagyok benne, hogy ezt a hírportál felfogást érdemes lendületesen kibővíteni (általános portállá, mint az Origo és az Index, vagy a BBC.co.uk) úgy, hogy ne csupán a hírfogyasztó netezők alkossák a célcsoportot, hanem valamennyi magyar netező.

Híradó.hu - a logó és a menü egy része

Itt az alkalom tehát, hogy az első vakuvillanások fényében elkapjak egy pillanatképet és rögzítsem első benyomásaimat. Le kell szögezzem, hogy jómagam is az egységesülő közmédia egyik munkatársa vagyok, ráadásul több múltbeli (közmédiás) internetes fejlesztés révén érintett vagyok a témában és van is némi rálátásom az elmúlt 15 évre úgy, hogy közvetlen közelről láttam bizonyos részeredményeket felmutató fejlesztéseket, de e másfél évtizedet úgy látom, hogy összességében (értsd: a jelentős hatású portál létrehozása szempontjából) jórészt kihagyott lehetőség maradt az online világ a magyar közmédia számára. Azt is jelzem, hogy ez alkalommal nem volt lehetőségem befolyásolni a közmédia portál átalakítását. E helyütt nem lehet elég részletesen végigvenni a portálépítés legfontosabb szempontjait és ez alapján alapos elemzést írni. Tényleg csak egy első benyomás, ami a későbbiekben módosul majd, ahogy a közmédia portálja remélhetőleg továbbfejlődik.

Elsőként érdemes elismerni (hiszen mindenki először a külcsínt nézi meg), hogy a portál a korábbi hirado.hu finoman szólva is eklektikus esztétikájához képest jóval nyugodtabb, letisztultabb és így vonzóbb képet mutat. Szintén fontos, bár nem különösebben érdem, hogy a nyitó oldalon van egy kiemelt anyag (címlapsztori), továbbá a logóra (?) kattintva a portálokon megszokott módon visszajutunk a nyitó oldalra. (Logónak tekintettem legalábbis azt a fura jelet, amire ráírták, hogy BETA, a logó helyén találjuk és az RSS logóra emlékeztet.) A kötelező körös rápillantáshoz tartozik még az is, hogy észleljük a menürendszert, ami e portálon vízszintesen kapott helyet. Rögtön hadd fűzzem hozzá ez utóbbihoz, hogy érdemes egymás mellé tenni a BBC menürendszerét illetve tartalomtérképét („Can’t find? Try A to Z”) valamint a Hirado.hu menüjét (nincs sitemap!) – rögtön látszik majd, mire gondolok… Nem tudom például, hogy ha a Netidőkben hírértékű információ van és mondjuk egy blogposztban megírjuk, akkor melyik menübe kerülhetne? A Netidők se nem kultúra, se nem tudomány, se nem gazdaság – illetve mindegyik kicsit, de csak érintőlegesen… Hopp: van egy HIGHTECH rovat! De sajnos nem kapott helyett a menüben, csak a nyitó oldal alján (ahova a netezők kis százaléka fog csak eljutni) egy dobozban.

A címoldal alapján az is ténynek látszik, hogy egyrészt a tartalom alapján egyértelmű, hogy a közmédia nyitó oldala jelenleg csupán hírportál és nem általános portál, másrészt egyértelmű, hogy a tervezés során valamilyen okból kifolyólag elbillent az arány a tévés felfogás felé.

Kezdjük ez utóbbival: a vízszintes menü rögtön egy VIDEO menüponttal kezdődik, rákattintva egy olyan gyűjtőoldalon találjuk magunkat, ahol az MTV és a Duna TV híranyagait találjuk meg. A közmédia rádiós tartalmai itt nincsenek, de hát miért is lennének a VIDEO alatt? Logikailag akkor kellene legyen egy AUDIO menüpont (vagy inkább: „Hangtár”, ahogy a rádiós weboldalakon évek óta működik), de se AUDIO, se hangtár. Aztán a címlapsztori mellett jobbra láthatjuk kiemelt helyen a LEGFRISSEBB VIDEÓK c. ablakot, ahol ismét a televíziós hírműsorokat látjuk. Ha pedig a nyitó oldal aljára tekintünk, ott még egy TV MŰSOR ajánló részt is találunk. (Rádiós hírműsorok meghallgatása sehol, rádiós műsorrend sehol.) E tévéműsort ajánló doboz felett (tehát nem túl értékes helyen) találunk egy rádiós dobozt, amibe mindössze a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió élő adásának linkje fért be.

Nézzünk még két szempontot: a hírportál jelleget támasztja alá az is, hogy az eddig felemlített felületeken kívül lényegében csak híranyagokat találunk, továbbá szintén a hír műfaj dominanciáját jelzi ezen a portálon az is, hogy az egyetlen közösségi szolgáltatást felhasználó tartalmi egységben, a Facebook dobozban a hírek megosztása látható.

Értékelésre e helyütt (értsd: nyilvánosan) nem vállalkozom, a fentiek inkább ténymegállapítások voltak az eddigi tapasztalataim alapján, érdemes átgondolni ezeket a szempontokat és továbbfejleszteni a közmédia portált, ha komolyak a szándékok vele kapcsolatban.

Szilágyi Árpád


0 Tovább

Podcast: rádió a neten

A sorozat további részei:
2. rész: Ilyen a netrádió-portál
3. rész: Szolgáltatások a netrádió-portálon
4. rész: Egy magyar podcaster

Pár évvel ezelőtt létezett már a műsorunknak is helyet adó rádiócsatorna weboldalán egy podcast szolgáltatás, de aztán rövid idő elteltével megszüntették azt, mert úgymond nem volt eléggé népszerű. Mégis úgy gondolom, hogy éppen manapság válik igazán érdekessé és hasznossá az internet e hangos lehetősége és oly hosszú várakozás után talán elindulhat a szép lassú fejlődés Magyarországon is. Ezért gondoltam arra, hogy egy kis minisorozatot indítok erről a témáról a blogunkon, amiben valamennyire körüljárhatjuk a téma jelenét.

Rádiósként az motivál ebben a témában, hogy látom a lehetőséget a podcastban, ami igazán közel hozza egymáshoz az internetet és a hagyományos rádiós műsorkészítést. Olyannyira, hogy a napjainkra itt-ott elterjedt (és sehova nem vezető, illetve egyszerű zenei háttérként leegyszerűsítő) „mp3-lejátszó-rádió” koncepcióval szemben a podcast esélyt nyújt arra, hogy az Y generáció tagjai is megismerjék a tömegkommunikációnak azt az ágát is, amelynek kultúrája a rádiókban alakult ki és rádiós újságírásként vált ismertté.


Forrás: http://www.thepodcastradionetwork.com

A kép forrása: http://www.thepodcastradionetwork.com

 

A podcast definíciójával nem bajlódnék e helyen, hiszen több forrásban is megtalálható, még ha ezek néhány fontos részletben el is térnek egymástól: például a Podcast.com blogának definíciója és a Wikipédia szócikke. A lényeg az, hogy egy podcast szolgáltatás és egy rádiós műsorsorozat között az a lényegi hasonlóság, hogy mindkettő periodikusan újra és újra jelentkezik a produkció új kiadásával. A különbség pedig nyilvánvalóan az, hogy amíg a rádióműsor egy lineáris műsorfolyam részeként jut el a hallgatókhoz, addig a podcast egy internetről letölthető hangfájlt tesz elérhetővé időről időre.

A sorozatban még vissza fogok térni a Podcast.com oldalra, amelynek tartalom-szerkezete nem meglepő módon a hagyományos portálok szerkezetét idézi. Számomra logikus fejlődési folyamat lehet, ha ez és a hasonló hangos-rádióműsoros portálok valódi fejlődésnek indulnak. Próbáljuk csak ki: ha szélessávú internetcsatlakozással rendelkezünk (márpedig ez ma már nem nagy csoda), akkor az internetezés közben zökkenőmentesen szólhat a háttérben egy érdekesnek tartott podcast-műsor, amit kedvünk szerint elindíthatunk, megállíthatunk és újrahallgathatunk. A háttérben is szólhat. (Igen, tudom, olvastam a meghatározásokban, hogy a podcast lehet akár videót is közvetítő szolgáltatás, de a podcast ezen ágával foglalkozzanak a tévések! :)

A terveim szerint megvizsgáljuk majd a podcast hazai előzményeit is (melyben evidenciaként fogom kezelni, hogy a műsorunk is úttörő szerepben volt Magyarországon annak ellenére, hogy a feed szolgáltatást még mindig nem indítottuk el), és megszólaltatok majd ehelyütt egy magyar podcast szerkesztőt is, hogy mesélje el a tapasztalatait.


Rádiózás az internetkorszakban, lekérhető rádióműsorok, igény szerinti műsorhallgatás, ezek lesznek kulcsfogalmaink.

 

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

Egy adatmentés margójára

Alig egy hónappal ezelőtt írtam a brit állami közszolgálati médiacég, a BBC portáljáról, majd néhány nappal később kaptuk a hírt, hogy 360 munkatársat küldenek el a portáltól (de így is marad még kb. 1200 emberük, csak az online-nál!), és ezzel együtt az elkerülhetetlen költségcsökkentés jegyében bezárnak 180 weboldalt (a Kreatív Online szerint a 400 nagyon látogatott weboldaluk közül). Utóbbi momentumra fókuszálunk most egy kicsit, talán nem csak engem gondolkodtatott el az, hogy már nem csak kis hazánkban figyelhető meg ez a „bezárási düh”. A költségcsökkentés érthető szempont, de hogyan következik ebből a 180 weboldal bezárása? Olyan ez, mintha egy nagy közkönyvtárban a költségek lefaragása érdekében nem csak a létszámot csökkentik, hanem lezárják a látogatók elől mondjuk a szépirodalmi részleget, rosszabb esetben el is kezdik megsemmisíteni a könyveket… Pedig annak a 180 weboldalnak nyilvánvaló értéke van, amit ráadásul adófontokból hoztak létre.

Mondandóm lényege: tanuljunk a britek példájából! Ne csak a pozitív példából (ilyen a BBC portál létrehozása és eddigi tizenéves története), hanem abból is, ahogy most igyekeznek megoldani a helyzetet. Nem szabad így tenni! A már létrehozott értékeket mindenképpen meg kell tartani és ha már nincs is pénz a folyamatos frissítésre és megújításra, legalább az elérhetőséget kell biztosítani. (Ahogy egyébként volt példa erre korábban: éppen a BBC portálon a magyar adás lezárása után is elérhetők maradtak a weboldalak.)

És érdemes felfigyelni arra is, hogy egy pár nappal ezelőtti hír szerint a torrentezők közössége sajátos módon vállalta át a közpénzből létrehozott értékek mentését és elérhetővé tételét. Az egyik torrentező ugyanis a megszüntetésre ítélt weboldalakat letöltötte és egy 2 gigabájtos fájlba tömörítve, évi 4 dollárért bérelt szerveren tette elérhetővé. S noha hozzá kell tegyem, hogy saját tapasztalataink alapján egy médiacég webszerverén 2 gigabájtba nem sok fér bele (csak abba gondoljunk bele, hogy a hang- és videofájlok milyen kapacitásigényesek), tehát a konkrét példában a 2 gigás fájl viszonylag kevés multimédia elemet tartalmazhat, ennek ellenére az akció pozitív szándéka és példamutatása elgondolkodtató.

Ma, amikor az adathordozók megabájtonkénti ára is csökken, meg az internetes sávszélesség és a szerverkapacitások egységnyi ára is folyamatosan évek óta csökken, ilyenkor érdemes lenne az állami közgyűjteményeknek, médiacégeknek és minden közpénzből finanszírozott információszolgáltatónak átgondolni a példát. Ideje hosszútávú megoldást találni arra, hogy a létrehozott értékeink elérhetők legyenek a neten. Az elérhetőség megabájtonkénti árát folyamatosan lehet csökkenteni, miközben persze az adatok csak sokasodnak és persze az adatok biztonsága megköveteli a redundáns tárolást is – mégis ideje lesz úgy tekinteni az információs javainkra, hogy ha most elherdáljuk ezeket, akkor annál kevesebb lenyomat, tudás, kultúra, érték, műsor, film, írás, fotó marad az utánunk következő korosztályokra…

 

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

1,8 millióan online álláslesen



1 Tovább
«
12

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek