Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Pixelhősök

Igazi hiánypótló kötet jelent meg, hiszen régóta vártunk egy olyan könyvre, ami érthetően bemutatja a számítógépes játékok világának egészét – ez volt az első reakcióm, amikor Beregi Tamás kezembe nyomta a most megjelent Pixelhősök c. könyvének egy példányát, hogy a műsorbeli beszélgetés előtt belelapozhassak.

A Pixelhősök c. könyv borítója

- A sztori a 90-es évek végén indult az ELTE Bölcsészkarán, amikor rádöbbentem, hogy fiatalságom legszebb éveit elherdáltam különféle számítógépes játékklubokban, amíg a barátaim szórakoztak és csajoztak. Nagy Commodore-os és Amigás voltam. Akkor találtuk ki az ELTE-n, hogy fogunk csinálni egy számítógépes játékmúzeumot; ez akkor úgy fogalmazódott meg a fejemben, hogy írok egy könyvet a videojátékok történetéről. Aztán inkább egy virtuális múzeumot csináltunk, mivel rengeteg emulátor terjedt el akkor a neten, és sok C64, Amiga, meg Spektrum játékot lehetett összegyűjteni. Ekkor építettünk egy elemzésekkel és tipológiával teli "múzeumot". Aztán Angliában doktoráltam és most tíz év elteltével kanyarodtam vissza az eredeti ötlethez, hogy csináljuk meg ezt a könyvet.

 

- A történet – a könyvben – az 50-es években kezdődik…

- Számítógépek akkoriban egyetemeken és nagy hadiipari központokban voltak. Óriási mainframe méretű gépeket képzeljünk el, amik körül fehérköpenyes tudósok, operátorok serénykedtek. Akkoriban az ilyen szobaméretű gépek kicsi és gagyi monitorán amőbaszerű játékokkal kezdtek játszani. A 60-as években már ezek a mainframe játékok is elkezdtek különféle műfajokra, stílusokra oszlani, majd a 70-es években indultak el a számunkra is ismert nagy klasszikus arcade játékok. A 80-as évek volt az az időszak, amikor a hétköznapi ember számára is ismertekké váltak a digitális játékok és bekerültek az otthonokba különböző őskonzolokon, illetve háziszámítógépeken.

 

- A 80-as évekre használod az „aranykor” kifejezést, pedig a mai játékok grafikai megjelenítéséhez és színvonalához képest a 80-as évek nem volt még olyan fejlett…

- Ez igaz, ebben nyilván benne van az én gyerekkorom és fiatalságom. Az is lehet, hogy a 20 évvel későbbi generáció ezt a mai időszakot fogja aranykornak tekinteni, de az egészen biztos, hogy egy egészen elképesztően káprázatos stílusgazdagság és kísérletező kedv jellemezte ezt az időszakot. Minimális memóriából kellett kihozni maximális teljesítményeket. Ez pedig tényleg káprázatos programozói és mondhatom azt is, sokszor művészi bravúrokra inspirálta a játékkészítőket, alkotókat. Ezt a teljesítményt egyébként hiányolom a 90-es évek közepétől a 3D-s grafika megjelenésével, amikor már igazi ipari teljesítmény egy játék és most már a hollywoodi filmek szintjén mozog ez az egész iparág.

- Lövöldözős játék már a 80-as években is volt?

- Persze, rengeteg lövöldözős játékot készítettek már akkor is, persze főleg ezek az oldalnézetes lövöldözős játékok voltak divatban. Én azt szerettem a régi, 80-as évekbeli játékokban, hogy nagy teret hagytak az én képzeletemnek. Mint egy mesekönyv, amiben csak egy-két illusztráció van, amihez hozzáképzelhetem a világot. Tulajdonképpen nem is a játékkal játszottam, hanem ami a fejemben kialakult a játék közben.


- Azt mondod, hogy az a műfaji gazdagság, ami a 80-as években már kialakult a számítógépes játékok világában, az már tovább nem fejlődött igazán?

- Dehogynem fejlődött, de inkább összeolvadtak műfajok, inkább nagyon erős trendek alakultak ki. Ha egy játék sikeres lett, akkor elkezdték elképesztő mértékben klónozni, utánozni. Ez persze megvolt a 80-as években is, de mivel egy játékot akkoriban egy-két ember készített, ezért sokkal nagyobb szabadságot és kreativitást, bátorságot, kísérletező kedvet tapasztalhattunk, míg szerintem most nagyon biztos receptekre épülnek a játékok, hiszen nem lehet kockáztatni. Ha befektetek akárhány-százmillió dollárt egy játékba és bizonytalan a siker, akkor vége van a cégemnek és nem csinálhatom tovább. Ugyanakkor tök érdekes, hogy ha van egy forradalmi és különleges ötlet van, akkor az általában be szokott jönni, csak kevesen mernek kísérletezni.

- A könyvben sok képpel illusztráltad a játékokat. Több mint fél évszázad, ezer játék. Enciklopédikus a könyv, ahogy a fülszövegben is olvasható. És emellett átlátható a játékvilág szerkezete.

- Ez volt a célom, hogy olyan könyvet írjak, ami érdekes egy hardcore gamernek és érdekes egy laikusnak is. A könyvnek az az alcíme, hogy a számítógépes játékok első ötven éve, én pedig kifejezetten a számítógépes játékokkal foglalkozom a videojátékokon belül. De mivel a számítógépes játékok evolúcióját nem lehet megérteni anélkül, hogy ne ismernénk azt, hogy milyenek voltak a 70-es években, a 80-as évek közepéig a játéktermi videojátékok, egy Pacman, egy Tetris egy Space Invaders, vagy egy Supermario nélkül nem érthetjük meg a későbbi játékokat. Később már nem beszélek a konzolokról, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt meg akkor ez egy 1500 oldalas könyv lett volna.

***

A Pixelhősök c. könyvben szó esik még a magyarországi játékfejlesztésről is, például arról, hogy kb. 1982 és 87 között világszínvonalú volt a magyar játékfejlesztés, benne van a Novotrade sztorija is röviden, de Beregi Tamás úgy látja, hogy olyan sok érdekes dologgal találkozott ebben a témában, hogy önálló könyvet érne meg. A könyvhöz tartozik egy lemezmelléklet is, amelyen régi játékprogramok találhatók.

1 Tovább

Többezer játékgép neked

Space Invaders játékgép - Eredeti kép a http://en.wikipedia.org/wiki/Space_invaders oldalhoz; Készítő: http://en.wikipedia.org/wiki/en:User:BillyH

Janika mondta, hogy a Rigóba új gépet hoztak, és már meg is zsinórozta a bélást. A zsebünkbe nyomtunk egy fél marék alátétet, hogy legyen mit csörgetni a pénz helyett. Odaálltunk a gép mellé és úgy csináltunk, mint aki bedobja pénzt. Persze csak a bélást eresztettük be addig, míg megjelent egy "credit". Utána felhúztuk a pénzt és megint leeresztettük egy újabb "credit"-ért. Aztán kezdődött a kanyarvadászat a Crash-sel.

A játékgépek voltak a 80-as évek elején, a modern szórakoztatás netovábbjai, az igazi menőknek pedig volt spenótzöld Videoton TV-játék. Amikor volt adás a TV-ben, akkor pedig az Alfa Holdbázis-ra parázott mindenki. Később jöttek a személyi számítógépek és a modern konzolok, amik konkrétan sci-fi-nek tűnnek a 70-es és 80-as évekből előre tekintve. Mára ezek a szép emlékű matuzsálemi korú gépek, csak a RETRO kiállításokon láthatók újra. Vagy mégsem?

 

MAME - a múltidéző

Persze az igazi gépet nem pótolja semmi sem, de azért akiben most feltorlódtak az emlékek, az is minden nap, újra és újra élvezheti a régi játékok és gépek világát a saját számítógépén. Erre találták ki a MAME emulátort (Multiple Arcade Machine Emulator). Ez a szoftver képes emulálni a régi berendezések belsejének működését, így az azokra készített programok változtatás nélkül futtathatók. Ez a "futtatás" egyébként sokkal bonyolultabb, mint a mai modern eszközökön. A hardver összes eleme, egyetlen egy játékhoz, vagy jó esetben játék családhoz lett kitalálva. A hangkeltés, a kép megjelenítés és természetesen a programot futtató mikroprocesszor is a játékhoz lett kialakítva. Nem egyszer ezek a megoldások csak egy-egy kultikussá vált játékot szolgáltak ki egész életükben. A MAME mai fejlesztőinek nem csak zseniális programozóknak kell lenniük, de sokszor digitális régészként fel kell tárniuk egy esetleg már nem is létező gép belsejének működését, mielőtt azt emulálni tudnák.

Elvileg több ezer rég elfeledett berendezés programját lehet futtatni ezzel a programmal, ami egyébként szabadon elérhető minden operációs rendszerre, köszönhetően a nyílt forráskódnak és a fejlesztők önzetlen munkájának. A programok "beszerzése" igényel némi körültekintést, nehogy a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése miatt vegzáljanak minket. A régi ROM-okat (csak olvasható memória) és azok digitális lenyomatait meg lehet vásárolni a kiadótól, ha az ma is létezik. A problémát inkább a rég kimúlt cégek, vagy a jogok örökösei jelentik. A jó fej cégek örökösei a régi játékok ROM-jait szabadon elérhetővé tették, ezek a MAME oldaláról is letölthetők. A nem jó fej cégek sem jogosultságot, sem lenyomatot nem adnak senkinek, ezért a digitális ruzsasándorok megoldják a problémát, még azon az áron is, hogy ezzel esetlegesen jogsértést követnek el. Aztán vannak a nyom és jogtulajdonos nélkül eltűnt cég, aminek a szellemi tulajdonát abandonware-nek, azaz "elhagyott"-nak lehet nyilváníttatni, sajnos csak hosszas jogi procedúra árán. Ki az az elmeroggyant, aki a nyakába vesz egy ilyen herecehurcát?

MAME - modern köntösben

Mondjuk az aki ebből él. Vannak olyan cégek, amelyek bizony a MAME programot és a legálisan terjesztett ROM lenyomatokat, új házakba szerelik, majd így értékesítik őket. Nem is rossz üzlet ez, hiszen egy-egy ilyen retro gép ára akár a millió forintos nagyságrendet is eléri, a kiviteltől függően. Jellemzően jól menő üzletemberek, nagyon trendi lakberendezési tárgyaként a loftban, penthouseban vagy az otthoni vetítőszoba sarkában találnak új gazdára.
Az újjászületés másik felelőse a fanatikus rajongó, aki ennyi pénzt nem ad ki, de nem akar lemondani a régi élményről. Ekkor folyamat az OSB lap vásárlással kezdődik és sejthető, hogy a Barkács-újságért kiált a folytatás. De az ügyes kezű alkalmi mesterek sokszor igazi remekműveket alkotnak, mint ahogyan az, ezen a videón is látható:



Ok, eleget olvastunk, irány a letöltés:
MAME emulátor

Kapcsolódó anyagok:
RETRO85

 

További elérhetőségek:

0 Tovább

Láthatóvá tenni a láthatatlant

Nem mikroszkópról van szó, hanem a magyar számítógépes animációról, digitális filmtrükk készítésről és játékfejlesztésről. A november 5-én, pénteken megrendezendő Computer Art Forum főszervezője, Bakos Bernadett ugyanis nem tudja pontosan megmondani, hogy ma Magyarországon összesen hány olyan alkotóműhely működik, amely az említett területeken működik. Mert ennyire sok van…

 

Éppen azért szervezik a Computer Art Forum (CAF) c. rendezvényt, mert sokak számára láthatatlanok a hazai vizuális alkotások. Márpedig a néhány közismert példán kívül még sokkal több területen foglalkoznak számítógépes grafikával, a produktumok pedig soha nem látott mértékben vesznek körül minket a világban. Nem csak azt akarják láthatóvá tenni, ami itthon készül („természetesen” többnyire a fizetőképes külföldi piacokra), hanem azt is, hogy hogyan valósítják meg az egyes stúdiók a látványos megoldásokat, azaz bemutatják a láthatatlan módszereket.

A CAF-on a sok hazai stúdióból nyolc mutatkozik be, és a kerekasztalbeszélgetéseken részt vesz további két-három fejlesztő műhely is.

 

A "sztárvendég" a 2003-as Terminator 3 c. hollywoodi produkcióban is debütált Digic Pictures lesz, amely azóta a világ egyik legkeresettebb számítógépes animációs műhelyévé vált. (Akkori műsorunkban vendégünk voltak a Digic Pictures vezetői.) A 13 órakor kezdődő előadásuk címe: „Hogyan készítsünk digitális animációt hősökről, pápákról és kanárikról…” (FRISS hír velük kapcsolatban: kedden ismét nyertek egy díjat, az Animago Awards Legjobb utómunkáért járó díját.)

 

De hadd folytassam még az érdekes címeket és nagy neveket: a szintén hazai Digital Reality a Dzsinnek dinamikájáról tart előadást, az Invictus Games a játékfejlesztésről és játékgrafika tervezésről iPhone és iPad platformokra, vagy érdekes példaként itt van a Lichthof animációs stúdió is, amely a hagyományos és a digitális animáció ötvözésével fogja elkápráztatni a nézőket.

 

Technológiai bemutatók is lesznek, amelyek az aktuális trendnek felelnek meg. Például felállítják a Mesharray Mocap stúdióját a helyszínen, így meg lehet majd figyelni az élő mozgásrögzítés folyamatát. A programban szerepel a nagy sláger, az iPhone világ is, azon belül a játékfejlesztésről lesz majd szó. A kíváncsiak nézzék át a teljes programot.

 

Bakos Bernadett (aki egyúttal a Mesharray Digital Media School vezetője) elmondta a műsorunkban, hogy a számítógépes grafika Magyarország számára hatalmas lehetőség, mint exporttermék. Érdemes tehát komolyan venni ezt a területet, mert az országunk is láthatóvá tehető általa.

 

Mindez 2010. november 5-én, 9:45-től egészen estig, a Magyar Telekom székházában (1013 Budapest, Krisztina körút 55.)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

 

További elérhetőségek:

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek