A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Véget vetne a menüknek Mark Shuttleworth és az Ubuntu fejlesztői. Az új áprilisi 12.04 kiadásban már használható lesz a HUD névre keresztelt megoldás, ami a jövőben kiválthatja a 30 éve megszokott menüket. Nem kétséges, hogy megint lesz egy csomó rajongó és egy csomó ellenző is.
Tegnapelőtti blogbejegyzésében Mark Shuttleworth fellebbentette a fátylat a HUD (heads up display: a vadász pilóták sisakrostélyára vetített repülési adatokat jelenti) kezelőfelületről. Mindenféle hosszadalmas szövegelés előtt érdemes megnézni, hogy mit csinál ez a felület.
Látható, hogy a Unity felületen már alkalmazott Ubiquitous computing ember-gép kapcsolati modellt alkalmazva kívánja leváltani a hagyományos menüket. A felhasználónak ilyen kezelőfelület használatával nem kell a menüpontok között matatva kiválasztani, hogy éppen milyen feladatot szeretne végrehajtani, elég csak magára a feladatra összpontosítani. Egy jól elkészített intelligens felület nagyban le tudja egyszerűsíteni a számítógéppel való munkát, hiszen az aktuális munkafázist felismerve, előre fogja sorolni azokat a műveleteket, amelyek az adott munkafázisnál a legnagyobb valószínűséggel el akarunk végezni.
A menühasználatnak vannak egyébként vitathatatlan előnyei is, hiszen a bennük található parancsok mindig ugyanott helyezkednek el. A rendezettségnek köszönhetően könnyen lehet a felhasználót utasítani, hogy menjen a Szerkesztés menübe, majd válassza ki a Kivágás menüpontot, majd a kurzort átmozgatva a célra, ismét menjen a Szerkesztés menübe, majd nyomja válassza ki a Beillesztés menüpontot. A haladó felhasználók ezen felül meg fogják tanulni a leggyakrabban használt funkciókhoz tartozó gyorsbillentyű kombinációkat is, de a legritkább esetben használják az összes rendelkezésre álló ilyen kombinációt. Így a ritkábban használt funkciók esetében marad az egerészés.
Meg kell, hogy valljam, hogy a Firefox Ubiquity kiegészítője után, nagyon megkedveltem ezeket a kezelőfelületeket. Sokkal természetesebben lehet a számítógépet használni velük, mint a hagyományos módon. Később a Gnome-Do segédprogrammal már nem csak a böngészőt használhattam ilyen módon, de a programokat és fájlokat is hasonló módon kezeltem a menük és ikonok használata nélkül. A Gnome-Do-t a Unity válatotta fel nálam. Igaz az első verzió inkább visszalépés volt a Gnome-Do-hoz képest, de a továbbfejlesztett verziónál már nem éreztem késztetést, hogy visszatérjek a korábbi segédprogramhoz. Ezzel az új HUD felülettel pedig minden program megkapja azt a képességet, amit korábban a Ubiquity nyújtott Firefox alatt.
A fejlesztők nem állnának meg ennél pontnál, még tovább emelik a tétet azzal, hogy hang és gesztusvezérlést is terveznek hozzáadni az egészhez. Ez utóbbi VUI-nak (vocabulary user interface), azaz hangvezérelt felhasználói interfésznek nevezett réteg még tovább egyszerűsítheti a számítógép használatát.
Ezek az újítások persze nem mennének tovább az egyszerű parasztvakításon, ha nem lenne a háttérben egy láthatatlan rész is, egy folyamatosan tanuló mesterséges intelligencia. Ezzel az elektronikus aggyal a számítógép megtanulja a használójának szokásait és kitalálja, hogy egy adott helyzetben éppen mit várunk el a géptől.
Ha olyan érzésünk támadt most, hogy a fentiek inkább egy tudományos-fantasztikus film részletei, akkor az nem véletlen. Az alkotók ugyanis bevallottan sokat merítettek az ikonikussá vált filmalkotásokból és játékokból, mint a Különvélemény vagy a Modern Warfare.
Vajon mennyire lesz megosztó ez az újítás? Shuttleworth és fejlesztők tisztában vannak azzal, hogy megint szereznek egy csomó hívet és egy csomó ellenséget a felhasználók soraiból. Annak idején a Microsoft által bevezetett szalag sem hozott egyértelmű sikert. Sokan egyenesen használhatatlannak tartják, míg mások istenítik. Nem kisebb purparléra számítok idén áprilisban, amikor a felhasználók szélesebb közönsége is megismerkedik majd ezekkel az újdonságokkal. Igazából viszont csak hosszútávon mérhető majd siker és az esetleges kudarc is.
Annak kifejezetten örülök, hogy a hat havonta megjelenő verziók mindegyike tartalmaz valami radikálisan új megoldást egy-egy olyan területen, amiről azt hittük, hogy mindig is ilyen volt, és ilyen is marad, amíg világ a világ.
A Nokia mobiltelefonos részlege régóta nem tud mit kezdeni azzal a konkurenciával, amit az érintőképernyős okostelefonok szabadítottak a világra. Most is láthatóan az útkeresés fázisában vannak és a legutóbbi hírek szerint megint a Linuxhoz térnek vissza egyes modelleknél, az remélve, hogy ez majd segít visszatalálni a korábbi dicsőséges útra
A legutóbbi híresztelések szerint a cég az olcsó okostelefonokban látja a kiutat, mely készülékek a szándékaik szerint 100 dollár alatti áron kerülnének forgalomba. Ehhez arra van szükség, hogy a készülék előállítási költségeit a lehetséges minimumra szorítsák le. Ezért megint a Linux operációs rendszert veszik majd alapul ezeknek a készülékeknek a fejlesztéséhez.
Nem ez az első liezonja a cégnek a Linux alapú készülékekkel, hiszen korábban a Maemo és a MeeGo platformokkal is kacérkodott a cég, melyekre a Qt grafikus környezetre készített alkalmazásokat vizionált a cég. Persze a megfelelő technológia megválasztása édeskevés a felhasználóknak. Ezért létrehozták az OVI névre hallgató elektronikus piacteret ahonnan a felhasználók alkalmazásokat tölthetnek le a készülékeikre. Az OVI-n azonban a kínálat finoman fogalmazva is szegényes a konkurencia (Apple, Android) által kínált felhozatalhoz képest. Nincs is nagy meglepetés abban, hogy az új okostelefon vásárlók leginkább Apple vagy Android készüléket kívánnak vásárolni.
A Nokia a legújabb tervek szerint a grafikus felületen megtartaná a Qt keretrendszerre épülő alkalmazásokat de a Series 40 kódnevű platformját lecserélné Linuxra. Kétségtelen, hogy a Linux alapú operációs rendszer több lehetőséget ad a modern hardverek tudásának kihasználására, de pont az alacsony árkategóriás okostelefonoknál figyelhető meg, hogy olyan technológiákat építenek be a gyártók, melyekkel inkább okostelefonnak látszó featurephone-ok (speciaálisan a platformra fejlesztett alkalmazásokat futtató, szerény képességű készülékek) kerülnek a vásárlókhoz. Ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy kis felhasználói tábor és szűk készülékkínálat nem lesz eléggé vonzó a független fejlesztőknek. Ennek folyományaként ugyanúgy kevés alkalmazás lesz majd elérhető. A helyzete a cégnek semmit nem fog változni.
Föltehetnénk a kérdést, hogy miért nem használ a cég akkor Android környezetet? Nem szabad elfelejteni, hogy a fejlett, valóban okostelefon szegmensben a Microsofttal kötött a cég megállapodást. Ezeken a készülékeken a cég a Windows Phone 7 rendszert használja. Bár a megállapodás részletei nem ismeretesek, de nagy valószínűséggel nem csak a Nokia egyedüli döntésén múlik a dolog. A cég szerintem harapófogóba került, ahogy az Android platformra épülő olcsóbb készülékek is egyre-másra jelennek meg, valamit fel kell tudni mutatni a drágább Windows alapú készülékek mellett. Véleményem szerint a platform leváltása nem fog javítani a helyzeten egy szemernyit sem.
Véleményem szerint a cégnek komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy átálljon Android platformra. Igaz az a piac sokkal telítettebb, mint amivel a Windows platform kecsegtet, viszont a cégnek van valamije ami az összes többi gyártónak nincs. Hihetetlen tapasztalata, hogy remek hardvert gyártson. A Nokia a mai napig minőségben nem ismer kompromisszumot. Ez a tudás olyan piaci előny amire érdemes lenne építeni és a platformból pedig a legnépszerűbbet választani.
Először semmibe vesznek, utána nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened és végül nyersz (M. Ghandi). A redmondi szoftveróriás hozzáállása a nyílt platformokhoz, szépen bejárta ezeket a stációkat. Viszont most olyat mutattak, ami itthon elképzelhetetlen lenne, kiváltképp ha politikusokról lenne szó.
Több eseménnyel is készül a Linux Alapítvány idén, hogy méltó módon ünnepelje meg az operációs rendszer születésének a 20. évfordulóját. Az egyik ilyen, hogy videókat várnak, amelyek kiemelik ennek az elmúlt két évtizednek a legfontosabb eseményeit vagy csak egyszerűen boldog születésnapot kívánnak az ünnepeltnek.
Pár napja egy olyan feladótól kaptak egy videóüzenetet, amit senki sem várt igazán. Az animációs film küldője a Microsoft volt és gratulált a kis pingvinnek. A film a két világ közötti kutya-macska szerelemről szól. A rövid kis film végén aztán kicserélődik a "Microsoft vs. Linux" a "Microsoft and Linux?" feliratra. Ha nagy egymás nyakába borulás nem is volt, de a "Happy Birthday!" őszinte volt.
A napokban egy nagy elektronikai áruházban sétálgattam, mert volt egy szabad órám, amit mással éppen nem tudtam eltölteni. Megakadt a szemem egy Skullcandy nevű márkaneven, ami fejhallgatóknak, headseteknek a márkaneve. A kifejezés tökéletes képzavar, voltaképpen egy igen összetett képi kifejezés, ami lefordíthatatlan (a skull 'koponya' és a candy 'cukorka' összetétele. Erről jutott eszembe ennek a kifejezésnek a motivációja, a mintája, ami viszont már jóval közismertebb a szoftveres világban.
Eye candynek szokták angolul nevezni azokat a vizuális effektusokat, amelyek szépek, látványosak, de ezenkívül nem adnak hozzá a szoftverhez semmilyen hasznos tulajdonságot. Már amennyiben a szépség, a vizuális funkció, a gyönyörködtetés nem hasznos. Ez a képi kifejezés szó szerint lefordíthatatlan (’a szemnek való cukorka’), a jelentését így lehet körülírni: ’a szemet rabul ejtő látványosság’. A metafora központi eleme a cukorka (candy) rabul ejtő íze, hatása, amely voltaképpen fölösleges, mert jellemzően nem hasznos táplálék. Magyarul egészen másképpen fejezzük ki ezt a jelentéstartalmat. Körülírhatjuk az eye candyt a szemfényvesztés, a csillogó-villogó, a csicsás, a csicsa-micsa kifejezésekkel. Érdekes fejlemény a csili-vili ikerszó, amely a csillogó-villogó alak egyszerűsödött, divatosan rövidült változata.
A magyar linuxos körökben az eye-candyhez hasonlóan elterjedt még a VPS – Vakulj Paraszt System. Borek András barátomtól ismerem ezt a kifejezést, amelyről a magyar linuxos világ nagy webhelyén, a hup.hu oldalon Micskó Gábornak (treynek) erről a témáról komplett sorozata volt még a kétezres évek közepén. Abból az időből származik a vakulj paraszt system, amikor először jelentek meg a nagyon látványos ablakkezelők a Linux rendszerekben (Beryl, Compiz). Ezek jóval a Windows Vista előtt már lehetővé tették a rongyként lebegő ablakokat vagy a vízbe dobott ablak keltette hullámzást, a 3D-s forgó látványelemeket és még sok mást. Valóban nagyon látványosak és szépek ezek a VPS-nek nevezett látványelemek, de ezenkívül semmi gyakorlati hasznuk nincs (ugyanúgy, mint az eye candynek). A VPS-t az informatikai körökben divatos, praktikus hárombetűs rövidítések típusa motiválta. Mellesleg a rövidítések alkalmasak a szépítésre, eufémiára, vagyis egyáltalán nem durva a stílusa a VPS-nek, míg a Vakulj Paraszt System-ben található paraszt ebben a környezetben sértő lehet, és a szerkezet összességében erősen gúnyos szemléletet mutat. Hozzáteszem, hogy a VPS rövidítés után mindig célszerű kiírni zárójelben a feloldást is (vakulj paraszt system), mert a VPS egyébként a Virtual Private Server ('virtuális szerver') rövidítése.
Idén 20 éve indult útjára a Linux operációs rendszer, mely mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált az informatikának. Ennek a húsz évnek a mérföldköveiről érdemes megemlékezni az évforduló kapcsán.
1991
Egy finnországi egyetemista bizonyos Linus Torvalds úgy felhúzta magát a Minix operációs rendszer licencelésén és technikai korlátain, hogy visszakézből írt egy kernelt (rendszermag), amit azon nyomban meg is osztott a világhálón az azóta híressé vált kísérőszöveggel:
Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).
A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)
- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)
Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van :-(.[1]
1992
Ettől az évtől a Linux rendszermag a GNU General Public Licence (GPL) felhasználói licenc alatt alatt került kiadásra. Ez a licenc egyébként a szabad szoftveres mozgalmak másik géniuszának Richard Matthew Stallman-nak (RMS) az agyszüleménye. A licence egyébként jogi szempontból egy briliáns megoldás, hiszen pont az alkotó által elítélt erős copyright rendszer kereteit használja fel annak érdekében, hogy a GPL alatt kiadott munkák nyíltságát szavatolja. RMS meg is alkotta copyright mintájára a copyleft fogalmat, ami egyébként semmi más mint egy remek angol szójáték, ami azt hivatott kifejezni, hogy a copyright szöges ellentéte.
A Linux rendszermag GPL alatti kiadása is olyan mozzanat volt, mely elengedhetetlen volt a későbbi sikerek eléréséhez. Akkoriban viszont inkább a Minix licencelési problémáira keresett válasz volt csupán.
1993
Ekkor már több, mint 100 fejlesztő dolgozott a rendszermagon és adaptálva lett a GNU környezetre is. A két fejlesztés házasságából jöttek létre az első disztribúciók, melyek egy rendszermag és válogatott programok gyűjteményét jelenti. A legelső disztribúció a Slackware volt, amit azóta is az egyik legjobbnak tartanak. Majd még ugyanebben az évben megjelent egy másik nagyon fontos "disztró" a Debian.
1994
Linus szerint a rendszermag eddigre elérte azt a fejlettségi szintet, hogy 1.0-ás verziószám alatt kerülhessen kiadásra. Ebben az évben kapott a rendszer grafikus kezelőfelületet is, melyet az XFree86 projekt fejlesztői hoztak létre, hogy az X Window grafikus felület szabad alternatívájaként lehessen használni. Két másik fontos "disztó" is ebben az évben indult útjára: a Red Hat 1.0 és a SuSE 1.0. Ekkor már körvonalazódott, hogy a GNU/Linux mozgalom és köré épülő gazdasági vállalkozások anyagilag is kifizetődő vállalkozásokká válhatnak. Ezt a későbbiekben igazolta a Red Hat, mint az első olyan vállalat amely leginkább Linux támogatások nyújtásával átlépte az egymilliárd dolláros küszöböt.
1995
A kezdeti szerény hardver támogatás ebben az évben teljesen új architektúrák támogatásával egészült ki. Úgy is mint DEC Alpha és SUN SPARC. Ezzel a rendszer megindult azon az úton, hogy ez váljon a legtöbb hardvert támogató rendszerré. Az eltérő architektúrák támogatása ezek után szinte sporttá vált a fejlesztők körében és ma már inkább az a kérdés, hogy mi az a hardver amin nem lehet Linuxot futtatni? Az utóbbi években a legnagyobb fejlődési ütemet a különféle beágyazott rendszerek produkálták (telefonok, televízió készülékek).
1996
Két év alatt a fejlesztők eljutottak a rendszermag 2.0-ás verziójáig és ezzel együtt komoly versenytársa lett más rendszereknek is. Ebben az évben vált a pingvin a Linux totemállatává. A történet szerint azért, mert Linus-t megcsípte egy pingvin. Persze a pingvines affér igaz, de az már 1993-ban történt és csak mint érdekesség említette Linus a levelező listán. Ebből lett a legenda.
A valódi ok amiért TUX-ra esett a választás az volt, hogy maga Linus kedveli ezt az állatot. A grafikát Larry Ewing alkotta meg a GIMP első nyilvános változatával. Magát a TUX nevet Henning Schmiedehausen találta ki a Torvalds és Unix szavak összegyúrásával hozta létre.
Egyébként TUX sosem vált hivatalosan a Linux logójává, inkább kabalafigurának lehet tekinteni. Ehhez képest mára ha valaki meglátja a Buddha szerű vízi madarat, akkor arról egyből a Linuxra asszociál. Akár totemállat, kabalafigura vagy logónak hívjuk, bejött az amin egyébként komoly marketing szakemberek szoktak dolgozni, az figurával az ember összekapcsolja a Linuxot.
1998
Nagy informatikai vállalatok. mint az IBM, Oracle és Compaq sorra jelentik be, hogy támogatják a Linux operációs rendszert. Ezzel nagykorúvá válik az operációs rendszer alig hét év leforgása alatt. Ekkor jelenik meg a KDE 1.0 grafikus felhasználói felület, melyet Matthias Ettrich kezdett el fejleszteni és hamar népszerűvé is vált a felhasználók között. Egyetlen egy szépséghibája volt a fejlesztésnek, mégpedig az, hogy az akkori Qt (Trolltech) könyvtár licence a fejlesztők jó részének elfogadhatatlan volt, mely a GNOME kezelőfelületet fejlesztéséhez vezetett. Az viszont vitathatatlan érdeme volt a KDE-nek, hogy ezzel sikerült először olyan felhasználói élményt biztosítani ami alkalmassá tette az asztali környezetben való mindennapi használatot is akár.
1999
Az IBM ebben az évben további projekteket jelent be a Linux támogatására megerősítve ezzel az egy évvel korábbi vállalását. Amikor a nagy szereplők nem csak egyszeri fellángolásáról van szó, akkor illik azt komolyan venni. A Linux egyre inkább erős szereplőjévé vált az informatikának és annyira komoly üzletté nőtte ki magát a támogatásra szakosodott cégek piaca, hogy a Red Hat elsőként tőzsdére vonult és ezzel "A Linux" céggé vált, mely első sorban a vállalati felhasználók kiszolgálását célozta meg.
2003
Az IBM híres Linuxos reklámja az amerikai Superbowl alatt ebben az évben futott:
Novell megvásárolja a SuSE Linuxot 220 millió dollár készpénzért. A tranzakció lezárása idején már
2004
volt a naptáron. A Novell első lépésként GPL licenc alá helyezte a YaST2 csomagkezelő rendszert, ami nagyban hozzájárult a SuSE népszerűségéhez. Később a teljes rendszert elérhetővé tették ISO formátumban is. Ebben az évben az XFree86 fejlesztői kettészakadnak és egy részük a X.Org keretein belül folytatja a munkát, mely a grafikus motor gyorsabb ütemű fejlesztését tűzték ki célul.
Ez volt a mára vezető Linux disztribúcióvá váló Unbuntu első éve is.
2005
A Novell elindította az OpenSUSE projektet és ebben az évben jelent meg az OpenOffice 2.0-ás verziója is, mely az ODF nyílt dokumentum formátumot már támogatta. Ebben az évben a BusinessWeek hetilap címlapjára felkerült Linus Torvalds. A magazin egyébként méltatta Linus munkáját és abban az évben a legjobb managerek közé választotta. Közben a Linux köré épülő gazadaság már több mint 10 milliárd dolláros üzletté vált.
2005-ben is volt egy fontos felvásárlás, mégpedig a Google megvásárolta az Android nevű céget, amellyel nagy terveik voltak. Ez akkoriban nem volt különösebben érdekes hír.
2006
A Novell és Microsoft bejelenti, hogy együttműködnek az egymás rendszereinek jobb támogatása érdekében. A bejelentés elég nagy hullámokat vetett, hiszen eddig a két operációs rendszer mint tűz és víz volt. Persze a döntés logikus volt, hiszen a vállalati felhasználók ekkorra már szinte kivétel nélkül heterogén informatikai rendszert üzemeltettek, amiben bőven jutott hely mindkét operációs rendszernek, így azok a cégek melyeknek fontos volt a vállalti szegmens, azok kénytelenek voltak mindkét rendszert elismerni.
2007
A Dell megkezdi az Ubuntuval előtelepített laptopok forgalmazását, és megalakul a Linux Foundation is mely a korábbi OSDL (Open Source Development Labs) és a FSG (Free Standards Group) összeolvadásából jött létre és elsődleges céljául a Linux népszerűsítését, védelmét és szabványosítását tűzte ki célul.
Ebben a z évben alakul meg az Opena Handset konzorcium amely a legnagyobb telefongyártókat, csipgyártókat és szolgáltatókat hozza egy fedél alá. Majd a konzorcium megalakulásának napján bemutatták az Android platformot mely a 2,6-os Linux rendszermagra épült.
2008
Ennek az évnek a végén jelenik meg az első mindenki számára elérhető Androidos készülék a HTC Dream. Ezt a gyártót csak a mobil iparban jártas emberek ismerték akkor. A megjelenéskor bátorkodtam megjósolni, hogy ez a platform lesz a kihívója az Apple-nek, bár ezt sokan megmosolyogták akkor.
2010
A Linux alapú Android ebben az évben leelőz minden más operációs rendszerrel szállított okos telefont az USA-ban és a trendeket figyelve az világ többi országában is ez várható. Az operációs rendszer népszerűségének növelése érdekében az Android a legjobb dolog ami történhetett.
2011
A Linux 20 éves születésnapját ünnepli és ma a világ leggyorsabb szuperszámítógépeitől, a tőzsdéken és banki ATM-eken át, szinte minden elektronikus készülékben megtalálható. Az otthoni router-ben és az új lapos tévében ugyanúgy mint a zsebünkben.
Utolsó kommentek