Netidők Blogtársaság

Az e-könyves piac abban a helyzetben van ma, mint amiben az internet volt 15 éve: egyszerre igaz, hogy kevés a fizetőképes kereslet és kicsi a tartalomkínálat. Vajon előbb az e-könyves kínálatnak vagy a fogyasztók számának kellene-e nőnie a továbbfejlődéshez? Az eNET-nél végzett kutatásunkból (eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról”) az derült ki, hogy a kép ennél azért kicsit cizelláltabb, viszont az alapok már megvannak ahhoz, hogy idehaza is áttörést érjen el az e-könyv a közeljövőben.

Bár a felnőtt internetezők jelentős része (57%-a) kevesebbet olvas ma, mint öt éve, létezik egy kisebbség (15%), aki több könyvet olvas, mint régebben. Nekik saját bevallásuk szerint több az idejük, több érdekes könyvet találnak, kikapcsolja őket az olvasás és vannak köztük, akik a növekvő e-könyves kínálatnak tudják be, hogy többször „vesznek könyvet a kezükbe”. Az e-könyv innen nézve általában is jót tehet az olvasásnak.

Egyébként a felnőtt netezők közel négytizede (39%) olvasott már e-könyvet idehaza - derült ki a januárban végzett online kutatásunkból. De csak minden huszadik válaszadó mondta, hogy már fizetett is ilyen tartalomért! Van tehát hova fejlődni, de az is igaz, hogy az alapok is meg vannak hozzá.

Továbbra is erős azonban a papír könyvek iránti „romantikus” kötődés: 44% mondta, hogy az e-könyvnél hiányzik neki az igazi könyv illata, fogása... Megvizsgáltuk azt is, hogyha ártól függetlenül ugyanaz a könyv nyomtatott, elektronikus és hangzó formában is választható, akkor melyikre teszik a voksukat a hazai netezők. Ez mutatja ugyanis legjobban az affinitást. Így viszont az derült ki, hogy mindössze a felnőtt netezők hetede (13%) áll az e-könyv mellé és négyötöde (80%) továbbra is papírkönyv párti.

Gátja az elektronikus könyvek terjedésének az is, hogy a magyar internetezőknek csak ötöde (21%) olvas angolul is, 4% németül is, de az elsöprő többség csak magyarul. A magyar nyelvű e-könyv kínálat viszont meglehetősen szegényes a nemzetközi kínálattal összevetve.

Mindent összevetve az eredmények azt mutatják, hogy az e-könyves piac hazai fejlődéséhez növelni kell a magyar nyelvű kínálatot. A fejlődés viszont azon is múlik, hogy sikerül-e növelni azok bázisát, akik felismerték az e-könyv előnyeit, illetve többeket meggyőzni közülük arról, hogy érdemes pénzt adni az elektronikus könyvekért. Ugyanis csak így találhatnak egymásra a kiadók, a forgalmazók és az olvasók és alakulhat ki kölcsönösen előnyös helyzet. Egyelőre ugyanis a szűk magyar kínálat és a kicsi fizetőképes kereslet egyszerre gátolja az e-könyvek hazai áttörését.

Bővebben az eNET kutatásáról itt olvashat.

Pintér Robesz

Könyvajánló: danah boyd - It's Complicated

Pár hete egy levelezőlistán hívták fel a figyelmemet a híres kutatónő, danah boyd új könyvére (a szerző szándékosan nemecsek ernősen írja a nevét, tiszteljük meg azzal, hogy mi is). A könyv számomra különösen aktuális témát boncolgat, a tinédzserek újfajta kommunikációs szokásait. Miután a saját családomban hamarosan lesz egy tinédzser (már most kiskamasz), aztán több is, ahogy cseperedik a három csemetém, próbálok felkészülni a dologra. Ugyanakkor, mint információs társadalom kutató, szakmailag is érdekel a könyv.

A téma persze nem csak nekem fontos, hanem minden szülőnek. Mondjuk a szülőknek van egy további csavar a dologban, ahogy egy szakmai beszélgetésen Bauer Béla, ifjúságkutató fogalmazott 2008-ban: amikor az embernek tinédzser korú gyermekei vannak, akkor rendszerint ő maga éppen a midlife crisis-szel küzd. Nem jó kombó. Sem a tinédzsernek nem könnyű, sem a szüleinek, együtt pláne megkeseríthetik egymás életét. Erre tesz rá még egy lapáttal, ha a tinédzser a szülő szemszögéből a kommunikációs technológiába "menekül", amiből a szülő nem sokat ért, de még, ha ért is, nem sokat lát a gyerek tevékenységéből. És, ha hiányzik a bizalom, akkor a gyerek könnyen abban a helyzetben találja magát, hogy anyja vagy apja gyanakvással figyeli minden elektronikus lépését, azt hiszi a neten csak rosszat lehet csinálni és csak rosszra való: szexuális ragadozók, öngyilkosságra buzdító csoportok, függők, drogosok és egyéb antiszociális elemek találkahelye - ugye, pont nem egy labilis tinédzsernek való hely. Ebből a helyzetből fakad annak a tinédzsernek a kiáltása is, akit danah boyd a könyv elején mutat be nekünk és, aki azt kéri a szerzőtől, hogy beszéljen már az édesanyjával, mivel az azt hiszi, hogy csupa rossz dolgokat csinálnak a haverjaival a neten, miközben ők csak ártatlan házivideókat készítenek és töltenek fel a YouTube-ra.

Azt hiszem előbb-utóbb minden szülőnek el kell döntenie, hogy a 3T-ből (tiltás, tűrés, támogatás) mit és hogyan valósít meg a gyermekei netes életét és infokom eszközhasználatát illetően. Ami különösen azért problematikus, mert még maguk a felnőttek sem mindig tudják, hogy ezeket az eszközöket mikor és hogyan "illik" használni, mire valók és milyen napi rutint, szabályokat érdemes követni, hogy ne képernyőkre bámuló zombik legyünk egymás mellett, akik egyre kevesebbet beszélgetnek egymással, de nyomogatják a Like gombot a Facebook-on. Az, hogy hogyan és mire neveljük a gyereket még nehezebb, ha a két szülő sincs egy platformon - mondjuk az egyik kütyümániás a másik meg (még) nem az. Viszont a könyv segít abban, hogy legalább végiggondoljuk, reflektáljuk, hogy mi magunk tulajdonképpen mit is gondolunk erről az egészről.

Nagyon megmaradt bennem az a kép, ahogy a kilencvenes évek végén - amikor a mobiltelefon idehaza még elég ritkának számított - Helsinkiben a villamoson bunkofonnal verték egymás fejét a kisiskolások. Modern eszközhasználat. Már akkor láttam, hogy ez lesz a jövő és a dolog "be fog gyűrűzni hozzánk". Legfeljebb azt nem tudtuk, hogy a telefonok mérete ennyire meg fog nőni az okostelefonok miatt. Mindezzel azt akarom mondani, hogy persze mire az embernek tinédzser korú gyerekei lesznek, addigra már túl van néhány dilemmán: például mikor kapjon a gyerek mobiltelefont, beengedjük-e a nappaliba a játékkonzolt, mennyit játszhat a gyerek számítógépes játékokat. Ezek azonban könnyű kérdéseknek tűnnek a tinédzserek net használatához képest.

Visszatérve a könyvre - pár napja jelent meg, az Amazonon Kindle kiadásban 15,49 dollárért megvehető (most a rossz árfolyam miatt körülbelül 3500 forintot kóstál), hagyományos papírkönyvként 16,68 dollár (plusz postaköltség). A könyv fontos kérdéseket vizsgál meg, például, hogy miért tűnnek olyan furcsának a tinédzserek az interneten; miért tűnik úgy, hogy egyáltalán nem számít nekik a privátszféra (pedig de); mitől kattantak rá annyira a közösségi média használatára? Aztán megpróbál a szülői félelmeknek is a végére járni a szerző: tényleg mindenhol ott vannak a szexuális ragadozók; a net valóban felerősíti az aljasságot és a kegyetlenséget (lásd cyberzaklatás)? Végül körbejárja azt a közkeletű sztereotípiát is, amit a 40-es és annál idősebb korosztály előszeretettel oszt a fiatalokkal kapcsolatban: a mai tinédzserek olyan digitális bennszülöttek, akiknek minden a kisujjukban van, ami digitális. Pedig higgyük el, nekik sem egyszerű - pláne, ha még a szüleik internettel kapcsolatos gyanakvásával, tiltásaival és tudatlanságával is meg kell küzdeniük. Bár az első kettőben nem biztos, hogy segít a könyv, a tudatlanságunk ellen sikerrel indíthatunk harcot, ha elolvassuk. Megéri.

danah boyd: It's Complicated: The Social Lives of Networked Teens

Keményfedeles kiadásban: 296 oldal

Kiadó: Yale University Press (hivatalosan 2014. február 25-én jelenik meg, de már olvasható)

Nyelv: angol

ISBN-10: 0300166311

ISBN-13: 978-0300166316

A könyv 2014 március elejétől ingyen is letölthető a szerző oldaláról.

Pintér Robesz

A robot pont úgy játszik, mint az ember, még a blöffölés képességét is beleprogramozták. A gimnazista fiú, így az Ifjúsági Tehetségkutató Versenyen első helyezett lett és továbbjutott az európai fordulóra is, ahonnan pedig különdíjjal térhetett haza. A versenyre általában középiskolások neveznek, és Magyarország elsőként csatlakozott Kelet-Európából a sorozathoz.

Hegyesi Donát találmánya, a pókerező robot két webkamera segítségével ismeri fel a speciális lapokat és lapkombinációkat, valamint a zsetonokat. Egy épített állványon található az egyik kamera, amely a leosztást analizálja, azasztalba épített kamera, ami hasonlóan a nyolcvanas-kilencvenes évek beli „hole cam” múködéséhez, a két osztott lapot nézi. Miután a robot felismeri a lapjait elkezd játszani. Például, ha jó lapja van, fogja a zsetonokat és emel. A pókerező robot minden póker játék szituációban tudja, hogy mit kell tennie.

Fontos, hogy a fiú különleges színkóddal ellátott „lapokat” (vastagabb műanyagból készültek) és zsetonokat is készített, hogy egyszerúbb legyen az elemzés. Az algoritmus alapjában véve a képelemzést segíti, de ez által rendelkezik a robot a pókertudással is. A működés pedig egy kisebb méretű ipari számítógépről történik. Maga a kar mozgatása pedig egy Atmega 328-as mikroprocesszorral megy. Nem csak matematikai alapon játszik, hiszen a tervezője emberi tényezőket is beleprogramozott.Tervezője felkészítette a blöffölés képességével, melyet véletlenszerűen alkalmaz is, így saját stratégiája is van.

Az elkészítési folyamat másfél évbe telt A fiatal egy ún. egy az egy elleni, a pókerben „heads-up”, pókerrobotot tervezett, amelynek elsődleges célja, hogy szórakoztasson, viszont segíthet a profi és kezdő játékosoknak csiszolni a tudásukat. A próbajátékok során, már többször nyert partit a robot.

A pályázó nagyon örült, hogy sikerült megállnia a helyét a magyarországi és az európai Tehetségkutató Versenyen is. A díja miatt pedig előre is izgul, hiszen egy franciaországi kutatóiontézetben tölthet el egy hónapot, a Grenoble-ban található, Európai Szinkrotonsugárzási Intézetben. Ráadásul a jövőbeli céljai közé tartozik még, hogy továbbfejleszti az algoritmust, amely a lehető legnyereségesebb lesz.

Mivel az algoritmus és a technika elegendő gyorsaságú, a játék élvezetes sebességű. A robot iránt már több gyártó is érdeklődött, ezért még az is elképzelhető, hogy néhány éven belül, a technikának hála, ilyen robotok ellen is kipróbálhatjuk pókertudásunkat. Az eddigiekben kizárólag az interneten, vagy játékgépen, a kaszinókban lehetett mesterséges programozott szoftverek vagy gépek ellen játszani, de a tudósokat mindig is érdekelte, hogy hogyan lehet, a sakkhoz hasonlóan ilyen algoritmusokat írni. Ki tudja, az informatika segítségével talán még egyszerűbb lesz majd a pókerezés tanulása, hiszen egy igazi szórakoztató és agyat tornáztató játékról van szó.

A tízéves Facebook változásokat indított el a társas kapcsolatokban, a társadalmi kommunikációban, az életmódban, a médiában és a tájékozódásban. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyelvben is változásokat kellett elindítania a legnagyobb közösségi hálózatnak, hiszen az előbb felsorolt területeket a nyelv köti össze, a kommunikáció elképzelhetetlen nyelv nélkül.

A Mashable 2014. január végén közölt egy cikket, amely felsorolja azt a tíz szót, ami az angol nyelvben változást indított el, tehát ezek a kifejezések új funkciókat töltenek be az angol nyelvű kommunikációban. Amellett, hogy én felsorolom a Mashable tíz szavát, megpróbálom mellettük felsorolni a magyar párhuzamokat is.

Facebook official: ’valakinek az olyan fajta romantikus kapcsolatát jelzik ezzel a szerkezettel, amely a Facebook nyilvánosságának a hatására szilárdult meg’

Magyar változata kb.: Facebook nyilvános

Pl.: Ha Facebook nyilvánossá tesszük, az talán segít rajta.

Friend (ige – és eben éppen ez az érdekes): ’barátként megjelölni egy másik Facebook felhasználót’, ’digitálisan barátkozni’

Az biztos, hogy a közösségi hálózatokon a digitális, virtuális térben kicsit másképp, lazábban értelmezzük a barátság fogalmát, könnyebben szerezzük és könnyebben is veszítjük el a barátainkat. A térbeli valóságban, a hagyományos értelmezés szerint a barátság nagyon mély emberi érzelem, amely tartós és rendszeres, intenzív kapcsolatot igényel.

Magyar változata: barátkozik, esetleg Facebook-barátkozik.

Pl.: Nem akarok barátkozni Janival, bár ő tényleg a barátom, ám nem szeretném, ha tudná, hogy Justin Bieber-rajongó vagyok.

Like: Ez az a szó, amelyet tényleg nem kell bemutatni senkinek, a lájkolás forma a magyar nyelvben is erős változást indított el. Speciális jelentésköre egyértelműen a közösségi oldalakhoz kapcsolódik.

Poke: ’megbökni valakit’, ’egyszerű figyelmeztetést küldeni valakinek’

Ez a funkció szerintem alig használatos, számomra teljesen értelmetlen. Inkább nyitok egy csevegést valakivel, mert ha megbököm, és reagál, úgy is csevegés lesz belőle!

Magyar változat: megbök.

Pro Pic: ’profilkép’ (ez egyben a magyar változat is).

Az angolban a profil lerövidült pro alakra, de magyarul megtartjuk a teljes formát. A profilkép egy műfajt, egy stílust indított útjára, amelyet az alábbi példamondat jól magyaráz.

Pl.: Szerintem ez igazi profilképnek való, de én mégsem raknám ki a helyedben, mert törvénybe ütköző cselekedet lenne.

Stalk: ’túl mélyen kutakodni valakinek a Facebook posztjai és képei közt, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk közeli viszonyban az illetővel’

Az angol facebookos nyelvben a cserkészés, kutakodás (stalk) gyakran használatos, hisz ez egy Facebook magatartás típus is. A nyilvánosságra hozott személyes információk kifejezetten vonzzák a kutakodásra hajlamos embereket.

Magyarul: becserkészni, kutakodni-

Tag: ’valakinek a profilját belinkelni, hozzákapcsolni egy képhez, poszthoz vagy kommenthez’

A személyes kapcsolatokat a közösségi hálózatokon keresztül már egyes személyek szöveges említésekor vagy képi megjelenítésekor is meg tudjuk közvetlenül jeleníteni. Ezzel az említéskor egy valóságos hiperlinken keresztül az idézett személy (illetve annak profil oldala) közvetlenül is megjelenik.

Magyarul: teggel.

Unfrined ’eltávolítani valakit a Facebook-barátaink közül’

Magyar megfelelője nincs, így csak a Mashable angol példamondatát idézhetem.

I unfriended you because your frequent statuses about how you miss the beach upset me.

Unlike ’visszavonni valakitől a korábban megadott lájkot úgy, hogy ismételten megnyomjuk a lájk gombot’

Magyar változata nincs, hisz még a lájkolás formát sem fogadta el minden nyelvváltozat. Az *unlájkolás még nem terjedt el.

Wall: ’az a nyilvános felület a közösségi hálón, amelyen a saját posztjaink, illetve az ismerőseink velünk megosztott posztjai megjelennek’

A fal egyértelműen újabb jelentést vet fel, és ez a jelentéskör jól mutatja, hogy a közösségi oldalak kognitív környezete a faliújsághoz kapcsolódik, amelyre mi is és az ismerőseink is kitehetnek szövegeket, képeket, egyéb anyagokat.

Magyarul: fal.

Bódi Zoltán 

A Google okosszemüvege az edzéshez. Versenyezz önmagaddal! Nem kell már félned attól, hogy kikapsz másoktól. Nem sérül az önbizalmad, mert egyedül csak önmagaddal versenyzel.

Toochee, a galaktikus

(via youtube)